Eger - napilap, 1940/1
1940-05-29 / 85. szám
A B A 8 FILLÉR Eger, Ll. évfolyam, 85. szám. * Szerda Trianon 21, 1940. május 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Kard és kalapács A lángokban álló Európában nemcsak a hadviselőknél, de a semleges államokban is egy új jelszó uralkodik ma a közgazdasági életben: „Takarékoskodjunk a nyers anyagokkal!“ A háborúban nem vesz részt ugyan Európa valamennyi állama, de az egész világrész köz- gazdasági életét befolyásolja. Hatásait mindenki érzi s a világkereskedelmet megbénító következmények egyaránt sújtják azokat az országokat, amelyek harcban állnak és azokat is, amelyek ma még békében élnek, de természetszerű fegyveres készenléttel védik a maguk békéjét, a maguk biztonságát. A háború alig leküzdhető akadályokat dobott a világkereskedelem nyugodt sima lebonyolítása elé. Magdrágult minden, mert minden nyersanyagnak, főként a hadb&n- állók részéről nagyon nagy értéke van. Ez a drágulás magától értetődően elérkezett a semleges államok közgazdasági életébe is annál is inkább, mert a hadviselő államok nemcsak ellenfeleiknek, de a harcon kívül álló államoknak sem adnak megfelelő mértékben nyersanyagot. A gazdasági élet jó megszervezése ma éppen olyan fontos eleme a háborúnak, mint a hibátlan kiválósággal megszervezett nagy átütőerejű hadsereg. Kard és kalapács ma egyenrangú felek. A fegyelmezett gazdasági élet, a hibátlanul működő kereskedelmi forgalom a hadíszerencse mellett a legfontosabb tényezője a gigászi harc eredményeinek. Hiába minden hősi erőfeszítés, ha azt nem támogatja a jól felkészült ipar, a mozgékonyán ügyes kereskedelem és a feladatát százszázalékig kielégítően teljesítő mezőgazdasági termelés. A hadviseléshez és a mindennapi élethez egyaránt nélkülözhetetlen nyersanyagok biztosítása parancso- lóan írja elő nemcsak az állami, de a családi takarékoskodást is minden néven nevezendő nyersanyaggal. Itt olyan nagy kérdésekről van szó, hogy az államhatalom parancsszavával kell az irányítást kézbevenni. Ez az alapigazság magyarázza azokat az intézkedéseket, amelyekkel a magyar kormányzat bizonyos korlátozásokat léptetett életbe néhány közszükségleti cikknél. A magyar társadalom megértéssel, fegyelmezetten fogadta ezeket a kényszerű rendelkezéseket s a cukor- és zsir- jegy rendszerének bevezetése minden fennakadás nélkül a magyarság egyetemének teljes megértésével találkozott. De nem is lehet ez máskép, hiszen a józan magyar közvélemény tisztában van azzal, hogy ezen a kis magyar földön mi még felette kedvező helyzetben vagyunk. A hadviselő államoknál a totális államhatalom a nagy nemzeti célok érdekében a miénknél sokkal súlyo- lyosabb szabályokat parancsol a népre, de még a semleges államok között is még igen előkelő helyet foglalunk el a korlátozások mértéke tekintetében. Vannak államok, amelyekben már ruházati cikkeket is egységes típus szerint jegyre árusítanak. A nyersanyagokkal való takarékos gazdálkodás nálunk is, ahol még a Gondviselés kivételes adományaként folytathatjuk a termelő mindennapok zavartalan munkáját — a nyersanyagokkal való takarékos gazdálkodás hazafias kötelesség. A magyar társadalom legszélesebb rétegeit fel kell világosítani arról, hogy a minden néven nevezendő nyersanyagokkal való takarékosság a nemzeti holnapot jelentő biztosítás. El kell készíteni a lajosvárosi pincehelyeket Eger város képviselőtestületének közgyűlése legutóbb néhány lajosvárosi pincehely tulajdonátruházását tárgyalta le és jóvá is hagyta azokat. Csőké József ezzel kapcsolatban szóvátette, hogy sokan még nem készítették el pincéjüket, a pincehelyek eleje sincs levágva, ami azért baj, mert a vágás helyén út épül a kertészképző iskolához. Ennek az útnak az elkészítése sürgős, éppen ezért kötelezni kellene a tulajdonosokat, hogy a pincék elejét vágják le. Utasítani kellene a tulajdonosokat arra is, hogy fogadjanak pincepásztort. Kálnoky István dr. polgármester úgy nyilatkozott, hogy mihelyt vége lesz a szorgos dologidőnek, a város rá fogja szorítani a tulajdonosokat a munkálatok elvégzésére. Szép ünnepség keretében avatták fel Bolyky Tamás emléktábláját. Az állami polgári fiúiskola „Bolyky Tamás“ cserkészcsapata megkapó ünnepség keretében avatta fel azt az emléktáblát, amelyet ifj. Bolyky János, Érsekújvár kormánybiztosa állíttatott őse, az egri vár ostrománál hősi halált halt Bolyky Tamás emlékezetére. A táblát dr. Barcsay Amant Zoltán vármúzeumának keleti falán helyezték el, mint amely legközelebb van a Bolyky-bástyához. Az ünnepséget a kedvezőtlen idő miatt a vármúzeum termében tartották meg, ahol megjelent erre az alkalomra a hős egri várvédó utóda, ifj. Bolyky János kormány- biztos is. A megjelenteket dr .Barcsay Amant Zoltán üdvözölte meleg szavakkal és különös örömének adott kifejezést, hogy az ünnepségen üdvözölheti a felvidéki magyar élet kitűnő vezető férfiát, a nagy Bolyky méltó utódát. Az ünnepségen felszólalt ifj. Bolyky János is és hangoztatta, hogy az elnyomatás éveiben őse szelleme vezérelte, amikor megaláztatások, börtön és kínzások sorozatán át harcolt a magyar ügyért. Az ünnepség műsorát a Bolyky cserkész- csapat lelkes fiainak szép számai egészítették ki. Az emléktáblát Ivánovich János, a fiatal egri szobrászművész készítette. A belga hadsereg királya parancsára letette a fegyvert A tegüap legnagyobb eseménye és meglepetése volt a belga hadsereg fegyverletétele. Reynaud francia miniszterelnök kedden reggel drámai rádióbeszédben jelentette be: — Súlyos eseményt kell közölnöm a francia néppel. A franciák többé nem számíthatnak a belga hadsereg támogatására. Ma reggel négy órától kezdve a brit és a francia hadseregek egyedül állanak szemben az ellenséggel. A német rádióállomások tegnap délben rendkívüli híradásban jelentették be a belga hadsereg megadását. Ez a jelentés többek között így szól: A belgák királya, hogy véget vessen a további vérontásnak és országa teljesen céltalan további pusztulásának, minisztériuma többségének kívánságával ellentétben úgy döntött, hogy elrendeli a fegyverletételt. — A belga kormány, amely elsősorban felelős a Belgiumra zúdult katasztrófáért, úgy látszik most is el van szánva arra, hogy továbbra is teljesíti angol és francia megbízói utasításait. A Führer elrendelte, hogy a belgák királyával és a király hadseregével szemben olyan bánásmódot kell tanúsítani, amelyre joggal tarthatnak igényt a vitézül harcoló katonák. A kapitulált belga hadsereg létszáma félmillióra tehető. A német haderő most már fokozott erővel tör a főbűnösök megsemmisítésére. Lipót király, más államfővel ellentétben, végig kitartott a csatamezőn. Az utóbbi napok harcai rendkívül hevesek voltak, német részen is megfelelő veszteséggel kell számolni. A rendkívüli hir után a német rádió katonai dalokat közvetített, közöttük a Démet repülök híres indulóját : „Ich fahr nach England...“ A párisi belga kormány kitart a szövetségesek mellett Róma megelégedéssel fogadta a belgák fegyverletételét, Londont és Párist azonban megdöbbentette a váratlan csapás. Róma szerint a belga király elhatározása bölcsességről és emberiességről tanúskodik. Belgium elvégre nem kötelezte magát, hogy lerombolja országát a szövetségesek megmentése érdekében. A Párisban időző belga kormány elnöke, Pierlot miniszterelnök ezzel szemben rádión bejelentette, hogy a belga király túllépte alkotmányos jogait, mert tárgyalásokat kezdett az ellenséggel és megegyezést kötött vele, ezzel megsértette az alkotmányt, s nincs többé joga, hogy uralkodjék. A belga királyi hatalmat az alkotmány értelmében — mondotta Pierlot — most már a minisztertanács gyakorolja. A belga kormány tovább harcol a szövetségesek oldalán ég a Franciaországban lévő belga hadsereget harcba- veti a szövetségesek mellett.
