Eger - napilap, 1940/1

1940-05-29 / 85. szám

A B A 8 FILLÉR Eger, Ll. évfolyam, 85. szám. * Szerda Trianon 21, 1940. május 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Kard és kalapács A lángokban álló Európában nem­csak a hadviselőknél, de a semle­ges államokban is egy új jelszó uralkodik ma a közgazdasági élet­ben: „Takarékoskodjunk a nyers anyagokkal!“ A háborúban nem vesz részt ugyan Európa valamennyi állama, de az egész világrész köz- gazdasági életét befolyásolja. Hatá­sait mindenki érzi s a világkeres­kedelmet megbénító következmények egyaránt sújtják azokat az országo­kat, amelyek harcban állnak és azokat is, amelyek ma még béké­ben élnek, de természetszerű fegy­veres készenléttel védik a maguk békéjét, a maguk biztonságát. A háború alig leküzdhető akadá­lyokat dobott a világkereskedelem nyugodt sima lebonyolítása elé. Magdrágult minden, mert minden nyersanyagnak, főként a hadb&n- állók részéről nagyon nagy értéke van. Ez a drágulás magától érte­tődően elérkezett a semleges álla­mok közgazdasági életébe is annál is inkább, mert a hadviselő álla­mok nemcsak ellenfeleiknek, de a harcon kívül álló államoknak sem adnak megfelelő mértékben nyers­anyagot. A gazdasági élet jó megszerve­zése ma éppen olyan fontos eleme a háborúnak, mint a hibátlan ki­válósággal megszervezett nagy át­ütőerejű hadsereg. Kard és kala­pács ma egyenrangú felek. A fe­gyelmezett gazdasági élet, a hibát­lanul működő kereskedelmi forga­lom a hadíszerencse mellett a leg­fontosabb tényezője a gigászi harc eredményeinek. Hiába minden hősi erőfeszítés, ha azt nem támogatja a jól felkészült ipar, a mozgékonyán ügyes kereskedelem és a feladatát százszázalékig kielégítően teljesítő mezőgazdasági termelés. A hadviseléshez és a mindennapi élethez egyaránt nélkülözhetetlen nyersanyagok biztosítása parancso- lóan írja elő nemcsak az állami, de a családi takarékoskodást is minden néven nevezendő nyersanyaggal. Itt olyan nagy kérdésekről van szó, hogy az államhatalom parancsszavá­val kell az irányítást kézbevenni. Ez az alapigazság magyarázza azo­kat az intézkedéseket, amelyekkel a magyar kormányzat bizonyos kor­látozásokat léptetett életbe néhány közszükségleti cikknél. A magyar társadalom megértéssel, fegyelme­zetten fogadta ezeket a kényszerű rendelkezéseket s a cukor- és zsir- jegy rendszerének bevezetése min­den fennakadás nélkül a magyarság egyetemének teljes megértésével ta­lálkozott. De nem is lehet ez más­kép, hiszen a józan magyar közvé­lemény tisztában van azzal, hogy ezen a kis magyar földön mi még felette kedvező helyzetben vagyunk. A hadviselő államoknál a totális államhatalom a nagy nemzeti célok érdekében a miénknél sokkal súlyo- lyosabb szabályokat parancsol a népre, de még a semleges államok között is még igen előkelő helyet foglalunk el a korlátozások mértéke tekintetében. Vannak államok, ame­lyekben már ruházati cikkeket is egységes típus szerint jegyre áru­sítanak. A nyersanyagokkal való takarékos gazdálkodás nálunk is, ahol még a Gondviselés kivételes adományaként folytathatjuk a termelő mindennapok zavartalan munkáját — a nyers­anyagokkal való takarékos gazdál­kodás hazafias kötelesség. A magyar társadalom legszélesebb rétegeit fel kell világosítani arról, hogy a min­den néven nevezendő nyersanyagok­kal való takarékosság a nemzeti holnapot jelentő biztosítás. El kell készíteni a lajosvárosi pince­helyeket Eger város képviselőtestületének közgyűlése legutóbb néhány lajos­városi pincehely tulajdonátruházását tárgyalta le és jóvá is hagyta azokat. Csőké József ezzel kapcsolatban szóvátette, hogy sokan még nem készítették el pincéjüket, a pince­helyek eleje sincs levágva, ami azért baj, mert a vágás helyén út épül a kertészképző iskolához. En­nek az útnak az elkészítése sürgős, éppen ezért kötelezni kellene a tu­lajdonosokat, hogy a pincék elejét vágják le. Utasítani kellene a tu­lajdonosokat arra is, hogy fogadja­nak pincepásztort. Kálnoky István dr. polgármester úgy nyilatkozott, hogy mihelyt vége lesz a szorgos dologidőnek, a város rá fogja szorítani a tulajdonosokat a munkálatok elvégzésére. Szép ünnepség kereté­ben avatták fel Bolyky Tamás emléktábláját. Az állami polgári fiúiskola „Bolyky Tamás“ cserkészcsapata megkapó ünnepség keretében avatta fel azt az emléktáblát, amelyet ifj. Bolyky János, Érsekújvár kormánybiztosa állíttatott őse, az egri vár ostromá­nál hősi halált halt Bolyky Tamás emlékezetére. A táblát dr. Barcsay Amant Zoltán vármúzeumának ke­leti falán helyezték el, mint amely legközelebb van a Bolyky-bástyához. Az ünnepséget a kedvezőtlen idő miatt a vármúzeum termében tar­tották meg, ahol megjelent erre az alkalomra a hős egri várvédó utóda, ifj. Bolyky János kormány- biztos is. A megjelenteket dr .Barcsay Amant Zoltán üdvözölte meleg szavakkal és különös örömének adott kifejezést, hogy az ünnepségen üdvözölheti a felvidéki magyar élet kitűnő vezető férfiát, a nagy Bolyky méltó utódát. Az ünnepségen felszólalt ifj. Bolyky János is és hangoztatta, hogy az elnyomatás éveiben őse szelleme vezérelte, amikor megaláztatások, börtön és kínzások sorozatán át harcolt a magyar ügyért. Az ünnep­ség műsorát a Bolyky cserkész- csapat lelkes fiainak szép számai egészítették ki. Az emléktáblát Ivánovich János, a fiatal egri szob­rászművész készítette. A belga hadsereg királya parancsára letette a fegyvert A tegüap legnagyobb eseménye és meglepetése volt a belga hadse­reg fegyverletétele. Reynaud francia miniszterelnök kedden reggel drámai rádióbeszédben jelentette be: — Súlyos eseményt kell közölnöm a francia néppel. A franciák többé nem számíthatnak a belga hadsereg támogatására. Ma reggel négy órá­tól kezdve a brit és a francia had­seregek egyedül állanak szemben az ellenséggel. A német rádióállomások tegnap délben rendkívüli híradásban jelen­tették be a belga hadsereg meg­adását. Ez a jelentés többek között így szól: A belgák királya, hogy véget ves­sen a további vérontásnak és országa teljesen céltalan további pusztulásá­nak, minisztériuma többségének kí­vánságával ellentétben úgy döntött, hogy elrendeli a fegyverletételt. — A belga kormány, amely elsősorban felelős a Belgiumra zúdult katasztró­fáért, úgy látszik most is el van szánva arra, hogy továbbra is tel­jesíti angol és francia megbízói utasításait. A Führer elrendelte, hogy a belgák királyával és a király had­seregével szemben olyan bánásmódot kell tanúsítani, amelyre joggal tart­hatnak igényt a vitézül harcoló ka­tonák. A kapitulált belga hadsereg létszáma félmillióra tehető. A német haderő most már fokozott erővel tör a főbűnösök megsemmisítésére. Lipót király, más államfővel ellen­tétben, végig kitartott a csatamezőn. Az utóbbi napok harcai rendkívül hevesek voltak, német részen is megfelelő veszteséggel kell számolni. A rendkívüli hir után a német rádió katonai dalokat közvetített, közöttük a Démet repülök híres in­dulóját : „Ich fahr nach England...“ A párisi belga kormány kitart a szövetségesek mellett Róma megelégedéssel fogadta a belgák fegyverletételét, Londont és Párist azonban megdöbbentette a váratlan csapás. Róma szerint a belga király elhatározása bölcses­ségről és emberiességről tanúskodik. Belgium elvégre nem kötelezte ma­gát, hogy lerombolja országát a szövetségesek megmentése érde­kében. A Párisban időző belga kormány elnöke, Pierlot miniszterelnök ez­zel szemben rádión bejelentette, hogy a belga király túllépte alkot­mányos jogait, mert tárgyalásokat kezdett az ellenséggel és megegye­zést kötött vele, ezzel megsértette az alkotmányt, s nincs többé joga, hogy uralkodjék. A belga királyi hatalmat az alkotmány értelmében — mondotta Pierlot — most már a minisztertanács gyakorolja. A belga kormány tovább harcol a szövetsé­gesek oldalán ég a Franciaország­ban lévő belga hadsereget harcba- veti a szövetségesek mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents