Eger - napilap, 1940/1
1940-01-17 / 9. szám
2 EGER 1940 január 17. teleit olvasztotta bele a rendes költségvetésbe. — A pótadót a miniszteri rendelet a megyei városokra nézve 9 9 %-ban (a törvényhatóság előirányzata 9 4% volt), a községekre nézve pedig 26 %-ban állapította meg (a törvényhatósági előirányzat itt 25‘8°/o volt). Ezzel szemben a népművelési kiadásokat teljes összegében át kellett a törvényhatóságnak a községektől vennie. Ezekkel a terhekkel tehát a községi költségvetések csökkentek. — Am. kir. belügyminiszter törvényhatóságunknál az országmoz.gó- sítási szolgálattal kapcsolatban egy díjas közigazgatási gyakornoki és 7 díjnoki állás szervezését engedélyezte, egyben hozzájárult ezen állásoknak azonnali betöltéséhez is. Megengedte azt is, hogy a díjnoki állások sürgős betöltésének lehetővététele céljából ez alkalommal a tűzharcos törvény rendelkezései mellőztesáenek. Ez azt jelenti, hogy adíjnokok félfogadása, pályázat mellőzésével, a törvényhatóság első tisztviselője által foganatosítható. — Rendelkezést adott ki a m. kir. belügyminiszter abban a tekintetben is, hogy azoknál a vármegyéknél, ahol az ú. n. normállétszámot a tisztviselői státusban elérték, minden állás betölthető legyen előzetes kormányhatós^gi engedély nélkül, természetesen a vonatkozó illetmény-rendelkezések figyelembevételével. — Jelentem, hogy a vármegyei közjóléti alap nagy programja elkészült s azt elbírálás végett a m. kir. belügyminiszterhez már fel is terje.-z- tettem. Az előzetes utasítások szerint ez a program több év munkáját öleli fel s végeredményben csupán egy eszménynek tekinthető, amelynek már megközelítése is rendkívüli sikert jelentene. Mindenesetre megállapítható az, hogy az ínségjárulék kivetésének általánosításával és központi kezelésbe való utalásával a rendelkezésre álló anyagi eszközök komoly lehetőséget fognak nyújtani. — A nehézségek ma sem kicsi- nyelhetők le, hiszen a szociális helyzetnek, minél több termelési alanynak beállításával való emelése, inkább kereskedelmi és iparpolitikai, mint közigazgatási feladatnak tekinthető, — mégis remélem, hogy a közigazgatás ezen a téren is el fogja majd végezni azt az alapvető munkát, amelyen a további fejlődés űtja járható lesz. — Vármegyénkben a Mátra Szövetkezet felállításával igyekeztünk oly kereskedelmi eszközt teremteni, amely közigazgatási béklyók nélkül dolgozik a fentebb egészen röviden körvonalozott cél elérésére. Egy évi próbaidőre meghosszabbították a pásztói szolga bírói kirendeltség működését Eger, január 17. A vármegyei törvényhatóság legutóbbi kisgyűléséu napirendre került a pásztói szolgabírói kirendeltség ügye, annak a javaslatnak kapcsán, amelyet Okolicsányi Imre alispán tett a kirendeltség megszüntetésére. A javaslatot dr. Hunyadi-Búzás Endre vm. főjegyző ismertette és indokolásában rámutatott a kirendeltség létesítésének körülményeire. A kirendeltséget a vármegye 1930-ban létesítette, azért, hogy a pásztóiaknak ne kelljen ügyes-bajos dolgaik végzésére Hatvanba menniük. Különösen a kihágási ügyek és iparügyek elintézésénél jelentett nagy előnyt a szolgabírói kirendeltség. Idők folyamán azonban kiderült, hogy a hatáskörök pontos elhatárolása igen nagy nehézségekbe ütközik, éppen azért a vármegye alispánja azt a javaslatot teszi, hogy 1940 április 1-vel a vármegye szüntesse meg a kirendeltséget s a hatvani járás egyik szolgabirája havonként két Ízben szálljon ki Pásztőra az ügyek intézésére. A javaslathoz Szinyei-Merse Jenő országgyűlési képviselő szólt, aki kérte a vármegye alispánját, hogy módosítsa ezt a javaslatot. A decentralizáció mindig gyorsabb ügyvitellel jár, ez továbbra is indokolja a kirendeltség fenntartását; remélhetőleg sikerülni fog nagyobb határozottsággal keresztülvinni a hatáskörök szétválasztását. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mai élet sokat követel a közigazgatástól s a honvédelmi teendők is megnövekedtek. Végűi a nagymultú mezőváros érzékenységét is bántaná a kirendeltség megszüntetése. A felszólalás után Okolicsányi Imre alispán úgy módosította javaslatát, hogy a vármegye egy évi próbaidőibe még hagyja meg a ki- rendeltséget. A kisgyűlés ilyen javaslatot terjesztett a közgyűlés elé s a törvényhatósági bizottság ilyen értelemben döntött. — A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara előterjesztése a szalma fuvardíjának leszállítása érdekében. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara előterjesztéssel élt a földművelés- ügyi kormányzathoz és közbenjárását kérte a szalma fuvardíjtételeinek leszállítására, hogy az egyes bőséges szalmatermésű vidékekről, ahol jószághiány miatt a készlet istállótrágyává nem dolgozható fel, a szalma elszállítható és értékesíthető legyen. Hagy érdeklődés előzi meg az Egri Zeneegyesület hangoersenyét A múzsák nem hallgathatnak el még a mai szorongásokkal teli időben sem. Eger Zeneegyesülete ezért hivatásának szolgálatábau január 20-án, szombaton este érdekes műsorű hangversenyt rendez a Kaszinó nagytermében s hogy közönségének farsangi igényeit is kielégítse : a zenei élvezet után táncmulatságot is nyújt vendégeinek, — a kettős szórakozást együttesen igen mérsékelt, 1*50 pengős belépődíjért. A műsor különösen gazdag, mert a gondosan összeválogatott zene- számok között vendégművészek közreműködését is biztosította a rendezőség. Dullien Klára hegedümű- vésznő nemcsak itthon számít a hegedűsök legelső sorába, hanem éven- kiut állandóan ismétlődő külföldi hangverseuy-körútjain a legfényesebb sikereket aratja, — egyik dicsősége az élő magyar művészetnek. Rádióhallgatók sokszor hallhatják nemes művészetét, csakúgy mint állandó partnere, dr. Rieger Tibor kiváló zongorajátékát, kivel közösen Beethoven kimagasló remekművét, a híres Kreutzer-szoná- tát fogják előadni, majd pedig mindketten külön is fognak játszani pgy*egy sorozatot virtuóz hegedű- és zongoraművekből. A Zeneegyesület eddigi működése során tálán legdúsabb értékű hangversenyét Dyujtja most az egri közönségnek s nem is lehet kétséges, hogy meg fog ismétlődni utolsó, májushavi hangversenyünknek zsúfolt házat mutatott sikere. Jegyek elővételben az Elek-cuk- rászdában kaphatók. A keresztdnység és nacionalizmus kapcsolatai Az egri egyházközségben legutóbb dr. Kiss István teológiai tanár értekezett a kereszténység és nacionalizmus kapcsolatairól. Érdekesen fejtegette az előadó, mi az oka, hogy a nacionalizmus összeütközésbe került a kereszténységgel és mik a magyar nacionalizmus világnézeti esélyei. A kereszténységgel való harca nem politikum, nem esetleges, de nem is lényege & nacionalizmusnak. Igaz ugyan, hogy a nacionalizmus a nemzeti romanti- cizmus gyermeke, az pedig a lélek egyetemes lázadása volt, nem csak irodalmi stb. nemzetközi divat ellen s már igy is harc jegyében született, azonban a német példából is látva, a harc sorsa a vezér személyében és vezérkarában dől el. A nacionalista Vezér egy származásában keresztény társadalmi rend ellenében jut uralomra s mikor berendezkedéshez fog, a kereszténység ellen dönt, annál is inkább, mert szándékainak a kereszténység, etikai gátlásaival, nem felel meg, űj világnézetet kell hát alkotnia. A magyar néplélek , más tulajdonságú. Nekünk nincs pogáoy mítoszunk, amit ismerünk, az XVIII. századi kitalálás. A magyar nép- iélek ős tartalmában keresztény, s kíván egy állaudó betagozódást egy megfellebbezhetetlen világrendbe, mely megfejti problémáit és vigaszt nyújt megpróbáltatásaiban. Végül: Szent István birodalmi eszméje, a Kárpát medence népeinek megbékélése, alkotó munkaközössége a keresztény történelem felszámolása esetén lehetetlenné válnék. Az utolsó hónapok belpolitikai eseményei azt mutatják, hogy újra jelentkezett az eredeti magyar lelki mozdulat és józanság, mely egyetlen legyintéssel felszabadítja magát bizonyos mutatványok bűvöletéből, sarkon fordul, lelkét is hazahozván s megveti a lábát a sáncokon, és szemébe húzott kalappal kivárja a végét. Tölgyállásu őrszemek kellenek nekünk, nem meggondolatlan rohamvezérek. A nagysikerű előadáson kivü Horváth Stella szépen kidolgozott szavalata és az érseki tanítóképző zenekarának fegyelmezett, szépen hangzó számai egészítették ki a mű. sort. A zenekart Bitter Dezső tanárkarnagy vezényelte, bravúrosan oldva meg egy ifjúsági zenekar összeállításának, betanításának és dirigálásának nehézségeit. A csütörtöki előadás műsora Halmos: Őszi harmat után; b) Halmos: Kimegyek a doberdóiharctérre. Előadja a rk. felsők, iskola énekkara. Magyar Miatyánk. Szövegét írta Papp Mihály, zenéjét írta dr. Koudela Géza. Énekszóló. Előadja Ráduly Barnabás III. é. jogh. Zongorán kíséri Kiss Kálmán II. é. jogh. A vallás örök időszerűsége. Előadó: dr. Török Árpád az egri áll. gimn. igazgatója. Mentes Mihály Szent Antal kenyere. Szavalja Németh Éva. Két katonanóta. Előadja a rk. felsők. ísk. zenekara. Az énekkart és a zenekart vezényli Virágvölgyi Béla tanár. Az előadások minden alkalommal délután 6 órakor kezdődnek a fehérteremben. — Változások a vármegye állatorvosi karában. Őrs Kálmán törvényhatósági fóállatorvos elhelyezésével kapcsolatban megjelent hírünket helyesbítjük: Örs Kálmánt nem a minisztériumba, hanem Pécsre helyezték. Jászberényi Antal egri járási állatorvost Sopronba, helyére pedig Egerbe dr. Chikán Gábort nevezték ki járási állatorvosnak.
