Eger - napilap, 1940/1

1940-05-24 / 82. szám

Aha 8 FILLÉR Eger, Pl. évfolyam, 82. szám, # Péntek ♦ Trianon 21, 1940. május 24. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. V ARBIEOYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIÄD0HIVÄTÄL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. fl híuek ezrei uettek részt az úrnapi körmeneten Eger, május 24. Eger katolikus népe mély áhítat­tal és ehez méltó külsőségek között ünnepelte meg a katolikus egyház egyik legnagyobb ünnepét, Űrnap­ját. A főszékesegyházban tartott ünnepélyes szentmise után Kriston Endre püspök vezetésével meg­indult a körmenet a hagyományos útvonalon, az érseki palota déli be­járatánál, a Líceum csarnokában, a Széchenyi utcával szemközti kanonoki házban és a plébániánál fel­állított oltárhoz. A körmeneten fiatalos erővel és frisseséggel vett részt dr. Szmre- csányi Lajos érsek, pápai trónálló s résztvettek a katonai és polgári hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek zászlók alatt. A templom előtt a m. kir. Dobó István 14. honvédgyalogezred dísz­százada állt őrséget s a díszlövése­ket a Bornemissza cserkészek adták kis ágyújukból. A körmeneten a hívek ezrei kap­csolódtak össze az Oltáriszentség imádásában s az ünnepség Eger ka­tolikus lelkületének ünnepi meg­nyilatkozása volt. Délben dr. Szmrecsányi Lajos ér­sek, pápai trónálló ebédet adott, amelyre a város életének vezető tényezői voltak hivatalosak. H udrmegye népének nagy részuéie kísérte utolsó útjára dr. Okolicsdnyi Lászlót Eger, május 24. Az a lélekből fakadó szeretet és megbecsülés, amely életében oly áradóan vette körül a fiatal dr. Okolicsányi László vm. fogalmazót, a fájdalom és részvét megható megnyilatkozásái között kísérte utolsó útjára a vármegye közéleté­nek korán elhunyt reménységét. A vármegye minden községe elhozta utolsó üdvözletét a végtisztességre s a közjogi előkelőségektől a leg­egyszerűbb emberekig mindenki be­állt a százakra menő sorba, amely a koszorúkkal roskadásig rakott gyász­kocsik után hullámzott. Hatalmas tömeg vette körül az ősi vármegyeháza udvarán felrava­talozott hatalmas ezüst színű ko­porsót és a fájdalom könnyei hull­tak a szemekből. A temetési szer­tartást Kriston Endre püspök vé­gezte nagy papi segédlettel. A tör­vényhatóság nevében dr. Hunyadi- Búzás Endre vm. főjegyző búcsúz­tatta megindító szavakkal Okoli­csányi Lászlót: — Hosszú, hosszú, — végtelennek tetsző hónapok távolléte, — gyötrel- mes éjszakák, reménybe dobbanó haj­nalok, és a lemondás sivárságába foszló alkonyok után, — mondotta — az isteni Gondviselés akaratából, így kellett viszontlátni az ősi vár- megyeházát Okolicsányi Laci, ame­lyet annyira szerettél, s amelyhez annyi büszke tradíció fűzött. — S most itt fekszel korai rava­talodon ezen az ódon udvaron, hol őseid szellemei járnak. — Hiszen itt dolgozott vezető he­lyen, a legnehezebb időkben, Isaák László szépapád, s itt töltötte el munkás életét nagyapád. — Itt ezen az udvaron hangzott gyermekkacagásod, s itt az árnyas fák hüs lombjai alatt álmodott ifjú szíved a jövő boldogságról. — Ezek a nemes falak ihlették meg lelkedet, s a munkáért sóvárgó fiatal ember pályaszeretete, lelkes készülődése a közigazgatási pályára, itt alakult, formálódott s olyan erő­vel töltötte be lelkedet, hogy még utólsó perceidben is tanulásra kész­tetett. — Ravatalod mellett a fájdalom és részvét szellemei állanak. — Hiszen kinek lehet fájdalma nagyobb törtszívú édesanyádénál, aki az anyai szeretet mártírkoszo- rójával homlokán, hosszú szenvedé­seid közvetlen osztályosa volt? — Kell-e beszélnem édesatyád fáj­dalmáról, akinek teste, lelke, vére és idege, miedene, s ami talán még ennél is több, legjobb barátja voltál. — A mi lelkűnkben pedig, volt pályatársaid lelkében, a legtisztább részvét lángjai lobognak. Hiszen mi ismertük legjobban rendkívüli érté­keidet, mi fájlalhatjuk tehát csak igazán, hogy szép tehetségeid nem bontakozhattak ki, s munkásságod nem szolgálhatott vármegyéd és hazád]javára. — Boldog emlékű nagyatyád, Isaák Gyula ravatalánál mondotta ezen a helyen főispán urunk a következő szavakat: „Volt tisztviselőid sorfala között haladsz az égi bíró trónusa felé Isaák Gyula, hogy elnyerd tőle munkás életed jutalmát!“ — Én pedig azt mondom: Te, drága Lacikánk, az ég angyalainak sorfala között mentél szeretett Jé­zusod trónjához, hogy elnyerjed tőle vallásos, harmonikus és tiszta, rövid földi léted jutalmául az örök bol­dogságot. — S most már onnan fölülről né­zel le reánk, s tudom, velünk sírsz majd ha sírunk, s velünk örülsz, ha örvendezünk. — Lacikánk, imádkoz érettünk ! — Nyugodj békében ! A gyászbeszéd után a vármegyei közigazgatási gyakornokok magyar ruhás csoportja leemelte a koporsót a ravatalról és a gyászkocsiba he­lyezte. A Fájdalmas Szűzről nevezett temetőben Kriston Endre püspök utolsó imádságot mondott és dr. Okolicsányi Lászlót a vármegye egész népének kegyelete mellett el­helyezték a családi sírboltba. Calais és Boulogne felé törnek előre a német gépesített osztagok A tegnapi és mai német jelenté­sek szerint a német gyorsan mozgó alakulatok Abbevilletől északra Bou- lone és Calais irányában előreha­ladtak. Jelentik a németek, hogy a Belgium nyugati részében és Franciaország északnyugati részé­ben körülzárt csapatok Arrasnál több kitörést kíséreltek meg, de a németek erős harcok árán véresen visszaverték a támadást. Hangsú­lyozzák a német jelentések, hogy a körülzárt egymillió főnyi szövetsé­ges csapat igen erős egységekből áll és leküzdésük komoly harcokba kerül, de a német hadsereg fiatalos lendülete rövid idő alatt el fogja végezni itt is a feladatát. Szilárdan tartják magukat a védekező franciák párisi jelentés szerint A Havas Iroda közli a hadihely­zetről, hogy északon a hatalmas erőt képviselő szövetséges csapatok szilárdan tartják magukat. A La Manche csatornától délre a Rajnáig a francia védelem szilárd, csupán a Somme és Arras között támadt ré­sen szivárogtak be a könnyű gépe­sített német osztagok. Belgiumban is visszavertek minden támadást a szövetségesek, csupán Andernai vi­dékén sikerült behatolni a németek­nek a szövetségesek vonalaiba. A Légoltalmi Liga női alcsoportja is tisztikart választott Eger, május 24. Az egri Légoltalmi Liga női al­csoportja most tartotta meg tiszt­újító közgyűlését a tűzoltó laktanyá­ban. — A vezetőség a közgyűlésen beszámolt a női alcsoport munkájá­ról, majd a közgyűlés megválasz­totta az alcsoport tisztikarát a kö­vetkezőkben : Elnök: Dr. Kálnoky Istvánná. Díszelnökök: Dr. Hedry Lőrincné, Domaniczky Ödönné, Okolicsányi Imréné. Ügyvezető elnök: Dr. Dékány Mihályné Társelnökök: Dr. özekkel Ferenc- né, dr. Polánkay Lászlóné, Incze Gézáné. Titkár-jegyző: Keserű Jánosné. Elnöki tanácstagok lettek: Alberti Vilmosné, dr. Angyal Lajosné, Bar- dócz Árpádné, Baranyai Ica, Baráz Irma, Balogh Jenőné, Beniczky Miklósné, Bajomé, Bene Árpádné, dr. Csank Istvánná, Csépány Bálint- né, Elekes Erzsébet, M. Fekete Theodozia, Frank Tívadarné, Flei­scher Mária, Ficzere Lászlóné, özv. Friedl Gyuláné, Gajda Gyuláné, Győri Márta, Germarz Miklósné,

Next

/
Thumbnails
Contents