Eger - napilap, 1940/1

1940-05-10 / 74. szám

Eger, LL évfolyam, 74. szám, A R A 8 FILLÉR ♦ Péntek * Trianon 21, 1940. május 10. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeovei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Nemzetnevelés Magyarországon a kötelező nép­iskolai oktatás törvénybeiktatása óta megvolt a törekvés arra, hogy a népiskolai oktatási időt nyolc esz­tendő tartamára terjesszék ki. En­nek a törekvésnek azonban pénz­ügyi akadályai voltak. Olyan nagy­számú népiskolai tanteremre lett volna szükség, amit a magyar ál­lam költségvetése egyszerre meg­valósítani nem tudott. De komoly akadályt jelentett az is, hogy az agrárlakosságű Magyarországon a szegényebb népesség gyermekeit már a serdülő korban is hasznosít ja, így a tanulási idő meghosszab­bítása tehát a falusi serdülő ifjúsá­got elvonták volna a munkától, kü­lönösen az őszi és tavaszi idényben. Közel egymillió azoknak a ma­gyar gyermekeknek a száma, akik elemi népiskolai oktatásban része­sülnek. Most végre oda jutottunk, hogy a kultusz kormány el tudta érni azt a nagy nemzetnevelési célt, hogy az elemi iskolai korban lévő gyermekeket nyolc osztályú nép­iskolai oktatásban részesítjük. Sőt, a most benyújtott törvényjavaslat gondoskodik arról is, hogy a kilen­cedik esztendőben bevezesse a gya­korlati életbe a tanulókat. Kilenc esztendő fegyelmezett, gondos ne­velése fog tehát biztosítékot nyúj­tani a magyar nemzet számára ar­ra, hogy ifjúsága az elérhető leg­magasabb fokú alapvető nevelésben és oktatásban részesüljön. Amíg ide jutottunk, addig igen nagy áldoza­tot kellett hoznia az államnak. A legújabbkori, magyar népiskolai ne­velés és oktatás alapjait gróf Klé- belsberg Kunó rakta le akkor, ami­kor a magyar népiskolai oktatás legerősebb akadályát, a túlzsúfolt­ságot eltűntette azáltal, hogy öte­zer népiskolai egységet létesített. Akkoriban a magyar politikai élet sokat panaszkodott a valóban rend­kívüli áldozatokat igénylő, nagy­arányú kultúrpolitikai beruházások miatt. De elegendő volt néhány esztendő tanulsága arra, hogy ma már egészen más szempontból néz­zük az akkor még valóban nagy megerőltetéssel járó népiskolai épít­kezéseket. Hóman Bálint kultusz- miniszter méltó örököse lett a nagy- iramü magyar népiskolai kultúr­politika felkarolójáuak. Az ötezer népiskolai egységet újabb 2400 egy­séggel szaporítottuk s tervek kö­zött szerepel újabb ezer tanterem felépítése. Ma tehát 7400 népisko­lai tanterem nyitotta meg kapuit a normálfokű magyar tanuló ifjúság előtt. Ezzel eltűnt a nyolc osztályú elemi népiskola létesítésének leg­főbb akadálya: a tanterem hiány. Itt volt, tehát az ideje annak, hogy ezt a magyar kultúrpolitikai pro­gramot tényleg megvalósítsuk. Hó­man Bálint vallás- és közoktatás- ügyi miniszter nem késlekedett meg e nehéz viszonyok közepette sem a program végrehajtásával. Gyönyörű és örökké emlékezetes dátumhoz kötjük a magyar nép gyermekeinek e magasfokú és széleskörű oktatá­sának megvalósítását akkor, amikor Magyarország kormányzója, Horthy Miklós bölcs országosának huszadik esztendejében váltjuk azt valóra. Minden magyar embernek tudnia kell ugyanis, hogy ő volt az, aki ezelőtt 12 esztendővel kifejezést adott ama óhajának, hogy a magyar nép gyermekeit a modern idők kö­vetelményeihez híven & legmagasabb- fokű oktatásban keli részesíteni és ennek az oktatásnak párosulnia kell a keresztény és nemzeti érzés leg­főbb nevelési elveivel. A törvény­javaslat, amely bizonyára nemcsak a politikai világ, de az egész ország közvéleményének helyeslésével fog találkozni, figyelembe veszi a kis­gazdaságokban már hasznosítható ifjúság szociális és családvédelmi szempontjait, is. A felső tagozatban ugyanis, az öttől nyolc osztályig tartó szorgalmi időt hat hónapban állapítja meg. Nagyon helyesen kü­lönbséget tesz a falusi és városi népiskolák között. A városi iskolák­ban fenntartja és megköveteli a kilenc hónapos tanítási időt A nyolc osztályos elemi népiskola a köz­ismereti tantárgyakon felül, a fal­vakban mezőgazdasági, gyakorlati ismereteket, a városokban gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket fog tanítani. Természetesen, a tör­vény végrehajtása egyszerre az egész vonalon nem történhetik meg. Teljes megvalósítási idejét öt esztendőre lehet tervezni, de már az elközelgő év szeptemberében mód nyílik arra, hogy a magyar gyermekek 56-7 szá­zaléka, tehát több mint félmillió tanuló részesülhessen a nyolc osz­tályú elemi népiskola tanulmányi előnyeiben. Rendkívüli dologgal ál­lunk szemben, amelynek gyümölcsét az elközelgő idők magyar generációi hálateli szívvel fogják learatni. Mert versenyfutás van nemcsak gazdasági, szociális és politikai vonatkozásban Európa földjén, de ez a versenyfutás lépten-nyomon tapasztalható kultúr­politikai téren is. A magyar nemzet szellemiségének és kulturfokának le­maradnia nem szabad. Kétségtelen, hogy a magyar nemzet fennmaradá­sának és jövőjének legfőbb Maginot vonalát építjük ki akkor, amikor törvénybe iktatjuk a kőtelező nyolc o«ztályű elemi népiskolai oktatást. Németország ma hajnalban megkezdte Hollandia, Belgium és Luxemburg megszállását Mindhárom kis állam ellenáll és a szövetségesek segítségét kéri Ma reggel jelenti a Német Távirati Iroda: Hitler vezér és kancellárnak kétségbevonhatatlan és megcáfolhatatlan bízó ngííékok jutottak kezébe arról, hogy a szövetségesek a háború kiterjesztésével kapcsolatosan Németországot Belgiumon és Hollandián keresztül akarják megtámadni. A vezér ezért pa­rancsot adott, hogy Németország minden badi erejével bizto­sítsa az említett két állam függetlenségét. Luxemburgot is megszállják a németek A német csapatok parancsot kap tak, hogy Belgium és Hollandia semlegességét biztosítsák. Mivel a németek biztos tudomást szereztek arról, hogy a szövetségesek nem­csak Belgium és Hollandia, hanem Luxemburg megszállását is tervezik, a német csapatok parancsot kaptak, hogy Luxemburgot is vegyék vé­delmükbe. A német csapatok ma hajnali három órakor átlépték a holland határt Hollandiából jelentik, hogy a né­met csapatok ma hajósiban három órakor átlépték a holland határt. Franciaországi Havas jelentés ezzel kapcsolatban légi harcokról adott tudósítást. A jelentés szerint a hol­land légelhárító tüzérség mindenütt működésbe lépett a német repülők ellen. Reggel hat német gépet le­lőttek a hollandok. Rádió útján mozgósított Belgium A németek Belgium megszállását is megkezdték. A bélga katonákat rádión szólították fel, hogy azonnal vonuljanak be csapat testeikhez. A belga kormány Anglia és Francia- ország segítségét kérte a német tá­madás ellen. A németek négy he­lyen lépték át a határt. Ma hajnali öt órától többszáz repülőgép repült el Brüsszel fölött A belga miniszterek éjjel kormány­tanácskozásra gyűltek össze. Ma hajnali öt órától több száz repülő­gép repült el Brüsszel felett. vers városát. Brüsszelre is több bomba esett. A megtámadott Bel­gium a szövetségesektől kért segít­séget. Ma reggel a Themze torkolata felett német bombázó gépek tűntek fel. A parti légelháritó ütegek azon­nal működésbe léptek. A német re­pülők az ország belseje felé ha­ladtak.

Next

/
Thumbnails
Contents