Eger - napilap, 1940/1

1940-05-08 / 73. szám

Á ß Ä 8 FILLÉR Eger, LL évfolyam, 73. szám. ♦ Szerda #> Trianon 21, 1940, május 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBHEOTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3.Tel.: 11. KIÄDOHIVÄTÄL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. A délkeletearópal feszültség elmúlt Hz olasz és a jugoszláv sajtó a Délkeleteurópára vonatkozó külföldi hírekről Adómorál és adóetika A pénzügyminiszter válaszolt az adójavaslat képviselőházi vitájában elhangzott felszólalásokra. Ez a mi­niszteri válasz új világításba he­lyezte a közteherviselés kötelezett­séget és pedig mind a megváltozott viszonyok és állami igények, mind pedig az adómorál és az ugyan rit­kán emlegetett, de ma annál fonto­sabb adóetika szemszögéből. A mi­niszternek két időszerű definíciója minden tekintetben érdemes arra, hogy a jövő adókódexében is meg- örökíttessék. Az egyik úgy hangzik, hogy adóznunk azért kell, mert hozzájárulásunkkal meg kell terem­tenünk a közszükségletek anyagi fedezetét. A másik szerint, önma­gunknak adózunk, a magunk ere­jéből akarjuk felépíteni az országot, tehát, aki jövedelméből egy fillért is eltagad, az a hazaárulással egyenlő bűnt követ el. Ez a két definíció tartalmazza alapjában véve annak az adómorál­nak és adóetikának meghatározását, amelyre ma Magyarországon sokkal fokozottabb szükség van, mint volt bármikor is a múltban. A magyará­zat egyszerű. Először is mi most romokból építünk, ami legalább any- nyi áldozatkészséget követel, mintha most alapoznék meg a magyar jö­vőt egészen űj síkon; a mai élet síkján. Másodszor — így mondotta a pénzügyminiszter is — nem élünk már a régi világban, az állam szo­ciális kötelezettségei, tehát az adó­zók terhei is megnövekedtek, végül harmadszor: a közterhék eddigi megoszlása nem volt arányos, amin most fokozatosan javítanunk kell és pedig a megnövekedett adóterhek igazságos és arányos felosztásával, mindenkor az adófizető teherbíró képességéhez viszonyítva a kivetett terhet. Természetes, hogy a mai viszo­nyok között, amikor minden fillérre szükségünk van, a beruházási prog­ram végrehajtásához, nem jöhetett a kormány adócsökkentő javaslattal Viszont azonban nem jött egyoldalú adóemelő javaslattal sem, de igenis gondoskodni kíván az adóalapok pontosabb meghatározásáról, arról a közigazgatási ténykedésről, ame­lyet az adó helyesebb kimunkálásá­nak szoktak nevezni. Erre pedig valóban szükség van, hiszen meg­döbbentő a pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy Magyarországon mindössze tízezer ember vallott be évi tízezer pengőt meghaladó jöve­delmet. Ha a jövőben felfedező es­kü kötelezettségével kell a bevéte­leket bevallani, az államkincstár bizonyára jelentékeny többlethez jut és pótolni tudja azt az öt-hat mil­liót, amit szociális okokból és család- védelmi szempontokból a kisembe­rek adóterhéből a javaslat elenged. Bár teljesen igaza van a pénzügy- miniszternek, amikor azt mondja, hogy szociálpolitikát adójavaslattal megoldani nem lehet, mégis örven­detes valóság, hogy ez a javaslat a legkomolyabb családvédelem is, azonkívül, hogy áttér a személyi adóztatás rendszerére, ami nem más, mint szociális adóztatás, a valódi bevételek megadóztatása. Szólott a miniszter az általános közigazgatási adóról is, mint, a kor­mány egyik megvalósítandó tervé­ről, mely megszüntetné az egyenes­adók lineáris pótlékolását az auto­nómiák részéről és hozzájárulna a végső célkitűzéshez, ahhoz, hogy va­lóban „a teherbíróképesek több ter­het viseljenek és az elesett szegé­nyek részben mentesítessenek.“ Ha igaz az, — amint hogy az el­lenkezőt vitatni sem lehet — hogy valóban önmsgunknak adózunk, mert a magunk erejéből akarjuk felépí­teni az országot, akkor az állam minden polgárának tudnia kell, hogy igenis az ország többet vár a jövő­ben az adófizetőtől, mint amennyit kapott a múltban. Lehet hogy ez a „több“ számszerűleg készpénzben is meghatározható és kifejezhető, azonban a lényeg mégis a több és fokozottabban szem előtt tartott adómorál és adóetika. Mert ha a valóságos jövedelmek kerülnek meg­adóztatás alá, akkor tudunk orszá­got is építeni és szociálpolitikát is csinálni. Köszöntenünk kell ezért azt a törvényjavaslatot, amely ebben az irányban jelent komoly haladást. De komoly haladást jelent abból a szempontból is, hogy hangsúlyoz­za a magyar közösségi gondolatot, az önmagunk áldozatát — ön­magunkért s hogy erre neveli a törvény erejénél fogva a magyar népet. Mert erre állandóan és min­den eszközzel nevelni kell. Belgrád, május 8. (MTI) A jugoszláv sajtó élénken foglalkozik a Délkeleteurópára vo­natkozó különböző hírekkel. A la­pok római és berlini tudósítói in­kább megnyugtató értesüléseket kö­zölnek / arról, hogy e pillanatban nem kell sem Olaszország beavat­kozásától, sem a háborúnak Délkelet­európára való kiterjesztésétől tar­tani. A Politika szerint a földközi- tengeri feszültséget Magyarorszá­gon nagy érdeklődéssel kísérik, de azt hiszik, hogy a háború mindezek ellenére meg fogja kímélni a dél- keleteurőpai államokat. Magyar- országon is nagy eréllyel szándé­koznak eljárni a nemkívánatos ide­genek ellen — írja a lap. Kómából jelentik: Az blasz la­pok keddi és szeidai számai rész­letesen foglalkoznak a délkelet­európai feszültségről világszerte el­terjedt hírekkel. Megállapítják, hogy a délkeleteurópai feszültség elmúlt. Azt is egyhangúlag megállapítják az olasz lapok, hogy Olaszország e pillanatban nem szándékozik meg­változtatni nem-hadviselő magatar­tását. A német birodalmi közlekedés- ügyi miniszter egyébként ma Kó­mába érkezett és a pályaudvaron ünnepélyesen fogadta az olasz köz­lekedésügyi államtitkár. Hollandiával tegnap este megszakadt minden összeköttetés hívták be az összes, úgynevezett partvédelmi tengerész hadkötelese­ket. Belgiumból azt jelentik, hogy ott nem terveznek semmi hasonló intézkedést. London, május 8. (Reuter.) Az alsóház kedd dél­utáni ülésen Chamberlain miniszter- elnök tájékoztatót adott a külpoli­tikai helyzetről. Rámutatott arra, hogy az angol csapatok sokkal jobban felszerelt és nagyobb létszámú ellenséggel vol­tak kénytelenek szembeszállni. Dél- Norvégiában csupán egy hadtest harcolt és veszteségei igen cseké­lyek. A németek sokkal nagyobb veszteséget szenvedtek hadihajók­ban, repülőgépekben és emberekben egyaránt. — Tisztában voltunk azzal — foly­tatta Chamberlain —, hogy norvégiai vállalkozásunk igen kockázatos lesz, de a norvég kormány sürgős segít­ségért fordult hozzánk és követelte tőlünk, hogy mindenáron támadjuk meg Trondhjemet. — Abban az esetben, ha vissza­utasítottuk volna a norvégek se­azoknak, akik azt állították, hogy Skandináviában bennünket egyedül a svéd vasérc érdekel és hogy Anglia nem törődik a kis nem­zetek szabadságával. — Okunk volt feltételezni, hogy a német utánpótlást megakadályoz­zuk a vasútvonalak és közúti vo­nalak szétrombolásával. Sajnos azon­ban, nem sikerült idejében a tervet végrehajtani. — Világos, hogy a németek bi­zonyos célokat tűztek maguk elé és világos az is, hogy a mérleg vé­gül is melyik oldalra dől.'A háború még nem ért véget. — Németország hatalmas és első­rendűen felszerelt hadserege min­den pillanatban támadásra készen áll. Nekünk is készen kell lennünk, hogy a támadást felkészülve vissza­verjük. A kormány minden lehetőt megtesz, hogy behozza azt az előnyt, amelyet Németország hosszű évek előkészületével nyert. Berlin, május 8. Csáky István gróf külügyminisz­ternek Szlovákiával foglalkozó felső­házi beszédével kapcsolatban ber­i

Next

/
Thumbnails
Contents