Eger - napilap, 1940/1
1940-01-15 / 8. szám
Eger, LL évfolyam, 8. szám Trianon 21, 1940. január 15, Ara 8 fillér • Hétfő • ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Velence után Milánó A lapok túlnyomó része a színházi, illetve művészeti rovatban számol be arról, hogy a Magyar Kir. Operaház nagy gonddal kiválogatott együttese a Milánói Scala Színházban két estén keresztül vendégszerepelt s egy olasz zeneszerzőnek, Áttorino Respighinek a Láng című operáját adta eló a zenei élvezetekben oly nagyigényű olasz közönség előtt. Ez a látszólag kizárólagosán színházi és művészi vonatkozású hír nagyon sokat jelent a magyar szín házi és zenei kultúra megbecsülése és főleg a magyar-olasz kulturális kapcsolatok kifejlődése szempontjából. A budapesti Operaház együttesének vendégjátéka az olasz zene kultúra egész világon ismert és nagyrabecsült központjában, a Te- atro della Scalaban, világosan mutatja, hogy az olaszok nemcsak gazdasági és külpolitikai téren éreznek igen komoly és mély barátságot a magyar nemzet iránt, de kulturális téren is igen nagyra értékelik azokat a kapcsolatokat, amelyek a két országot szinte egy ezredéven keresztül igen gyér megszakításokkal összefűzték, s amelyeknek fejlesztése és kimélyítése érdekében a két ország kormánya úgynevezett kulturális egyezményt is kötött. A magyar-olasz kulturális kapcsolatok valóban majdnem oly régiek, mint maga a magyar királyság. Árpádházi királyaink korában többek között olasz papok is terjesztették a magyar nép körében a kereszténységet és a tudományt, de gondoljunk az Anjou-királyok és Hunyady Mátyás korára, aki elsősorban olasz tudósok és művészek közreműködésével fejlesztette Buda várát a reneszánsz pompás és ragyogó székhelyévé. Gondoljunk arra a sok magyar ifjúra, akik a közép- és újkorban Bologna és a többi olasz városok egyetemein oltották tudásszomjukat és szívták magukba az évezredes latin kultúra gazdag kincseit. Valóban ez az Olaszország felől hozzánk áramló latin kultúra hatott talán a legtermékenyebben a magyar lelkekre és a magyar elmékre és minden valószínűség szerint éppen ez a latin kultúra teremtett elszakíthatatlan kapcsolatokat az olasz és a magyar lelkek között. Ez a lelki rokonság magyarázza meg azt is, hogy a világháború után alig tértek haza katonáink a déltiroli harcterekről és alig ocsúdott fel a megcsonkított nemzet a Trianonból reázúdított csapástól: az első külföldi nemzet, amely felé nagy elhagyatottságában és elesettségében bizalommal fordult a magyar nemzet, az olasz volt s nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt másfél évtized folyamán Olaszország mindig leghívebb barátunknak, a magyar törekvés k őszinte és értékes támogatójának bizonyult. Büszkeség és öröm tölthet el bennünket azért is, hogy a világ zenei kultuiájában el.-ő helyen álló olaszok a magyar főváros Operaházának művészeit szerepeltették legelső zenei színházukban és magyar művészek előadásában hallgatták meg egy olasz zeneköltőnek kiváló alkotását,. Ez a meghívás kétségtelenül nemcsak baráti gesztus volt a magyar nemzet felé, de őszinte elismerése és megbecsülése a magyar művelődésnek is. Annak az európai színvonalú művelődésnek, amelyet ez a lélekszámúra nézve kicsiny, de lelkiekben és emberi értékekben oly gazdag nemzet egy évezred viszontagságai közepette teremtett itt, a Kárpátok medencéjében. Elismerése annak a magyar kultúrának, amely a magyar nemzet oly mostoha és sorscsapásokban oly gazdag múltja ellenére oly sok értéket adott tudósokban, művészekben, gondolkozókban, írókban és költőkben nemcsak ennek az országnak, de az egész emberiségnek. Ha erre gondolunk, igazán nincsen okunk kételkedni abban, hogy a kulturális értékekben oly gazdag magyar nemzet, amely meg tudta magának nyerni a mai Európa egyik vezető nagyhatalmának, a fasiszta Olaszországnak igazi és őszintén átérzett barátságát, biztosítani fogja a jövőben is a maga méltó helyét az európai népek társaságában. vizsgálni, vájjon valóban olyan életet teremtettünk magunk körül, a- mely méltó a katolikus megjelölésre és mi van azokkal a keresztény erényekkel, amelyek a társadalmi és közélet alapjai. Ha azt nézzük, hogyan állunk hit dolgában, azt kell mondanunk, hogy gyakran még nehéz történelmi fordulók idején sem él bennünk az a derűs és törhetetlen keresztényi optimizmus, amely a győzelem feltétele. A szeretetnek sok elismerésre, sőt csodálatra méltó megnyilatkozását tapasztalhatjuk, de mégis azt kell mondanunk, hogy hiányzik a szeretet az osztályokra tagolt társadalomból, a családokban pedig hiányos. A kötelességteljesítés tekintetében sokan inkább a más kötelességét tudják, mintsem a magukét s az ország lassan a világ- és nemzetmegváltók földje lesz, ahelyett, hogy a munkájukat végző emberek földje volna. Mindenkinek azt kell áldozuia a közért, amije van, munkával, tehetséggel, pénzzel. A keresztény gondolat nem- zetépítő jelentőségének fokozottabb hangoztatása céljából apostolokra van szükség, ez a hivatalos kultúrpolitika célja és álláspontja is, mert a keresztény gondolat folytonosságának nem szabad megszakadnia sem történelmi, sem társadalmi viszonylatban. Általában a közélet szempontjából egy a tennivaló: legyünk jó katolikusok, hogy jobb magyarok lehessünk. Szavai végeztével a hallgatóság nagy lelkesedéssel ünnepelte az előadót. A műsoron a továbbiakban Bajnok Dezső II. é. joghallgató szavalt komoly lelkesültséggel, Fógel- né-Kaufmann Emmy Hubay Noc turne-ját és Mozart Menüettjét adta elő finoman zárt tónus-egységgel s a részletszépségek formailag is gyönyörű hangsúlyozásával, Huszthy Zoltán és Szalay Lajos pedig Beethoven II. szimfóniája második és negyedik tételének csendes méltóságát és friss ütemeit szólaltatták meg a játékerő dús változataival. Huszthy Zoltán zongorakísérete Fó- gelné száma mellett ugyancsak elismerést érdemel. A keddi előadás műsora. A legközelebbi előadás kedden, január 16-án lesz, a következő műsorral : Newin : Narcissus. Előadja a tanítóképző zenekara. Mécs László: Vaskó János. Szavalja Horváth A román kormány széles alapokon igyekezzék kiegyezni Magyarországgal Eger, január 15. A párizsi sajtó a versed rornán- jugoszláv találkozóról irva kifejti hogy Jugoszlávián közvetítő szerepét (ölti be Magyarország és Románia között. A Paris Soir úgy véli, hogy most Romániát illeti a szó. Az igazság szellemében kell megoldani a magyar kérdést. Ez azonban csak európai szempontból alkalmas időpontban oldható meg. A lap szerint Olaszország nemsokára azt fogja tanácsolni a román kormánynak, hogy széles alapokon igyekezzék kiegyezni Magyarországgal. Legyünk katolikusabbak, hogy jobb magyarok lehessünk Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök előadása az egyházközség sorozatában Eger, január 15. Az egyházközség előadássorozatának keretében vasárnap délután Kása Kálmán miniszteri osztályfőnök értekezett „A keresztény szellem és közéletünk“ címmel. Az illusztris előadó világos és áttekinthető előadásban mutatott rá a katolicizmus és a magyar közélet kapcsolatára. Az emberiség történelme nem egyéb, mint a lélek felfelé törekvésének és letöréseinek váltakozó folyamata. Az ember mindig kész arra, hogy elhatározó lépéseket tegyen Isten felé, de útjában gyakran tragikusan elbukik. Bukásáért mindig mást vádol, ritkán vau ereje ahhoz, hogy önmagába merjen nézni, a levegőbe kapkod, ahelyett, hogy vaskapocsként Krisztus kezét fogná. Ugyanez figyelhető meg a magyar történelemben. Hol volna ez az ország, ha mindig szent királyai példáját, életét és tanítását követte volna! A jövő építéséhez két erőforrást nyitott meg számunkra a Gondviselés Egyik keresztény hitünk, másik történelmi öniudatunk, hogy ez a hit nemzeti létünk alapja. Azt kívánjuk, hogy Szent István birodalmának minden fia telítődjék a katolikus hit erkölcsi és társadalmi gondolataival, mert ezek a gondolatok csak így válnak nemzetet formáló erővé. Időnkint kötelességünk lelkismeretünket meg-
