Eger - napilap, 1940/1
1940-05-03 / 70. szám
Eger, LI. évfolyam, 70. szám, ÍBA 8 FILLÉR ♦ Péntek # Trianon 21, 1940. május 3. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyom da. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Az angol csapatok menekülnek Norvégiából Ä német csapatok elfoglalták Ändalsnest A német vezérkari főnökség jelenti : Csapataink szüntelenül üldözték a vad futásban menekülő angolokat, csütörtökön délután 3 órakor elfoglalták Andelsnest és kitűzték a városban a német hadilobogót. Az angol hivatalos jelentés a következőket mondja: A szövetséges haderőket, amelyek Trondjhemtől délre eredményesen küzdöttek, az ellenség állandóan fokozódó nyomása miatt visszavonták. A csapatokat a németek állandó akadályozó mozdulatai ellenére Andalsnesnél behajózták. Narviknál folynak a hadműveletek. Elfogadták a bolgár-szovjet kereskedelmi szerződést A bolgár képviselőház elfogadta a bolgár—szovjetorosz kereskedelmi szerződést. Egg hónap alatt egg millió tonna szén érkezett Németországból Olaszországba Az olasz kereskedelmi miniszter tegnap jelentést tett Mussolininek. A jelentés szerint áprilisban szárazföldi úton egy millió tonna szén érkezett Németországból Olaszországba. Az a közösen kidolgozott Programm tehát, amely szerint a né metek havi egy millió tonna szenet szállítanak az olaszoknak, megvalósult. A német behozatal teljesen fedezi az olasz szükségletet és ezzel Olaszország függetlenítette magát a tengeri szállításoktól, így hajói nem kerülhetnek többé abba a helyzetbe, hogy az angolok feltartóztassák őket. Rki családonként 4 fillért fizet, touábbra is házhoz kapja a cukorjegyeket Vita a képviselőtestületben a közélelmezési hivatal elhelgezéséről Eger, május 3. A városi képviselőtestület legutóbbi ülésén nagy vita fejlődött ki az újonnan szervezett közélelmezési hivatal elhelyezéséről. Az ügyet dr. Pál Endre adta elő a közgyűlésnek. Megemlékezett azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel sikerült megoldani a cukorjegyre való áttérést. Ebben az emberfeletti munkában az adóhivatal amúgy is túlterhelt tisztviselői az oroszlán- részt végezték. A gyors adminisztrációnak köszönhető, hogy mindenki kézhezkapta idejében a cukorjegyét. A hivatal a panaszokat is igyekszik a legrövidebb idő alatt orvosolni. A hivatalt a további munkára meg kellett szervezni. Tizenhárom főnyi létszám kell ahoz, hogy a hivatal jól ellássa feladatát. A tisztviselők közül ötnek a díjazását a belügyminisztérium fedezi, a többi illetményéről a városnak kell gondoskodnia. Egy tisztviselő havi illetménye 60 pengőnél több nem lehet. Budapesten és Egerben sikerült eddig csak megoldani, hogy a jegyeket a házakhoz kézbesítsék ki, más városokban mindenütt a közönség megy el a közélelmezési hivatalba a jegyekért. Ezt a nehéz és hivatalos időn tüli munkát azonban díjazni kell. Éppen ezért, aki azt akarja, hogy továbbra is házhoz kézbesítsék jegyeit, fizessen minden kézbesítéskor családonkint 4 fillért. Aki ezt a csekély összeget nem vállalja, személyesen jelentkezik majd a közélelmezési hivatalban. A közgyűlés a javaslatot nagy tetszéssel fogadta. Az előadó aljegyző a továbbiakban beszámolt arról, hogy a köz- élelmezési hivatalt el kell helyezni, mert jelenlegi helyén, a közgyűlési és kis tanácsteremben nem tudja ellátni feladatát. Erre egy mód van, ha az üzemnek az általuk megvásárolt Nemzeti Szálló sarokhelyiségét átalakítják. A város felmond a Meinl-üzletnek és ott biztosítja a hivatal működését. A kérdéshez dr. TJrbán Gusztáv szólt hozzá. Megemlítette, hogy ebben a helyiségben az önállósítási alap segítségével egy fiatal keresztény exzistencia kezdett életet, ne tegye tönkre a város ezt az új vállalkozást, inkább próbáljon más megoldást keresni. Nem valószínű az sem, hogy jogilag megoldható a helyzet, mert a felmondással baj lesz. De rá kell mutatnia arra is, hogy a városháza a városi hivataloké. Különös az, hogy a tisztiorvosi hivatal, a szegénygondozó hivatal és most a közélelmezési hivatal számára idegen házakban kell helyiségeket bérelni, ugyanakkor a város a maga városházi helyiségeit bérbe adja üzletek céljára. Fel kell néhány üzletnek mondani és mindjárt lesz helyiség. Szabó Szilárd dr. arra mutatott rá a felszólalással kapcsolatban, hogy a város sokkal kevesebbet fizst ki a bérbe vett helyiségekért, mint amennyit kap a bérbeadottakért s erre a városnak, minden fillér megtakarításra, szüksége van. Jankovics Dezső dr. tiszti főügyész előadta, hogy a Meinl-cég eredeti bérlőjének májusra idejében felmondott a város, szó volt bérleti tárgyalásról az új tulajdonossal, de a szerződés még nem került a közgyűlés elé s így nem joghatályos. Besznyák István dr. ugyancsak felszólalt a fiatal keresztény tulajdonos érdekében és kérte a várost, hogy ha csak egy mód van, a já- ros keressen más megoldást. Kálnoky István dr. polgármester vitazáró szavaiban utalt arra, hogy nem lehet jobb megoldást találni, mert egy iíyen látogatott hivatal számára, ahol a tumuitusok napirenden vannak, nem ad helyet magánház. A közgyűlés így elfogadta az állandó választmány javaslatát. Ingyenes egri diák volt a magyarfaló Turcsek Eger, május 3. Mély megdöbbenést keltett szerte az országban Szüllő Gézának a felsőház keddi ülésén elhangzott felszólalása a szlovákiai magyarüldözésekről. Megemlítette Szüllő Géza, hogy április 25-én Nyitván a hivatalos Hlinka-párt ülésén több magyarellenes kijelentés hangzott el. Többek között dr. Turcsek Rudolf, a Hlinka-gárda parancsnoka a városháza erkélyéről óriási taps kíséretében jelentette ki, hogy aki Nyitván és Szlovenszkóban magyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét és bele kell fojtani a szót. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban egyik budapesti lap szomorú leleplezést közöl Turcsek Rudolfról s ebben a leleplezésben szomorú szerep jut Egernek is. Kiderült ugyanis, hogy a magyarfaló Turcsek egri diák volt. A leleplező D. L. jelzéssel az alábbi levelet írta az emlí-- tett budapesti lap szerkesztőségének : Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Őszinte meglepetéssel olvastam Szüllő Géza beszédében, hogy Turcsek Rudolf ki akarja tépni a magyarok nyelvét. Ez meglepett, mert Turcsek a magyar nyelvnek nagyon sok mindent köszönhet. Turcsek valaha szegény magyar diák volt, ezt állíthatom én, aki Turcsek Rudolfnak iskolatársa voltam, még pedig Egerben, ahol 1913-ban végeite a főgimnáziumot. Jól ismertem, szegénysorsú tót diákgyereknek jött a városba és mint ilyen ingyen ellátást kapott és az egri tanárjai elnézték neki, ha előmenetelében gyengébb is volt, mert hiszen nem tudott még jól magyarul és a magyar paptanárok segíteni akartak szívvel- lélekkel a tót fiún. 1913-tól 1918-ig nem tudok róla semmit. 1919-ben az ellenforradalom után többen Miskolcra menekültünk, akkor a csehek voltak benn, ott találkoztam ismét néhai diáktársammal, aki akkor már cseh repülőtiszt volt és le akarta tartóztatni volt diáktársait. Azt mondta akkor Turcsek, hogy élete legszebb pillanata lesz, ha az egri nagytemplomot a levegőből bombázhatja. Ezek után a kijelentések után élénk meglepetést keltett, amikor 1938 nyarán a huszonötéves érettségi találkozónkon családostól együtt megjelent. Akkor már ismét más hú-
