Eger - napilap, 1940/1

1940-05-01 / 69. szám

Aha 8 FILLÉR

♦ Szerda ♦

Eger, LL évfolyam, 69. szám.

Trianon 21, 1940. május 1.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

VÁHMEGYEI POLITIKAI NAPILAP

SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558.

Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat.

Csáky külügyminiszter erélyes figyelmeztetése Szlovákia felé

A nemzeti becsület védelmében nem fogunk habozni cselekedni sem — Minden életrevaló nemzet elérkezhet ahhoz a határhoz, hogg minden kockázatot vállal

Borsod vármegye közgyűlése lelkesen ünnepelte és hódoló táviratban üdvözölte dr. Szmrecsányi Lajos egri érseket

A felsőház keddi ülésének megnyitása után Radvánszky Albert báró elnök bejelentette, hogy Szüllő Géza napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt.

Szüllö Géza állott szólásra és a többek között a következőket mondotta:

— Az önálló Szlovákiában másfél év alatt olyan tüneteket láttam és látok, amelyeket most kénytelen vagyok a Dyilvánosság előtt szóvá tenni.

— Szlovákia protektorátus alatt álló állam, amelynek protektora a Németbirodalom és ennek a birodalomnak mi hű barátai vagyunk. Éppen ezért feltűnő, hogy a védettek egészen másképpen viselik magukat, mint ahogy azt a protektor szelleme megköveteli.

— Április 25-én Nyitrán a hivatalos Hlinka-párt gyűlést tartott, ahol Kosec Imre elmozdított bán- keszi plébános előadást tartott a magyarországi szlovákok helyzetéről. Szörnyű hamis dolgokat mondott el, amelyeket nem ismételek, azonban utána az egész népgyűlés, oda kirendelt tanítók, tanárok és az ifjúság teljes asszisztenciájával Nyit- ra város városháza elé vonult, ahol a hivatalos szerepet betöltő Hlinka- gárda parancsnoka, Turcek Rudolf dr. a városháza erkélyéről óriási taps között kijelentette, hogy aki Nyitrán és Szlovenszkóban magyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét, aki magyarnl beszél a köztársaságban, abba bele kell fojtani a szót.

— Ugyanakkor Pozsonyban a magyar követség elé felvonultak az egyetemi hallgatók és iparossegédek s a rendőrség lábhoz tett fegyverének felügyelete mellett tüntető és sértő kiáltásokat hallattak.

— Mind Nyitrán, mind Szlovensz- kó többi részén mindenféle röpcédulákat osztogattak akkor és hangoztatták mindenütt, hogy a szlovák nép jogos tulajdonát képezi a mostani Magyarországnak Vác—Miskolc és Szolnokig terjedő területe és itt az ideje annak, hogy fegyverrel vegyék azt el.

Csákg külüggminiszter válasza

Nagy érdeklődés közben Csáky István gróf külügyminiszter állott ezután szólásra és felszólalásában a következőket mondotta:

— Magyarország volt az első, a- mely elismerte az újonnan megalakult szlovák köztársaságot 1938- ban. Sok keserű pillanatot okozott a magyar kormánynak és talán még több csalódást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet a szlovákok felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra.

— Mint régi európai nemzet tudjuk, mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, de fannak is tudatában vagyunk, hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik és akkor esetleg olyan intrikákat és okvetetlenkedéseket is megfelelő módon utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak vállvonogatva megyünk el.

— A türelem határa ott ér véget, ha nem látják azt hogy a Szlovákiában lakó magyarság jogait, emberi élethez és vagyonához való jogait csorbítatlanul tiszteletben tartsák.

— Ne igyekezzenek nekünk fél vagy egész hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, Szlovákia protektorát állandóan kijátszani, mert mi teljesen megbízunk a magyar-német barátság szilárdságában és azokban a tényezőkben, amelyeken ez a barátság felépül.

— Remélem — mondotta a külügyminiszter —, hogy a szlovákok egyes vezetői nem tévesztik el lehetőségeik mértékét, illetve felső határát és komolyan számolnak azzal, hogy a nemzeti becsület védelmében, amelyhez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem, ha a szomszédjaink a józanság utolsó szikráját is elvesztik.

— Minden életrevaló és életre- hivatott nemzet elérkezhet ahhoz a határhoz, amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal és megfontolást vagy # pillanatnyi haszonteóriákat félrevet.

Miskolcról jelentik;

Kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Borsod vármegye. Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán elnök a tárgysorozat előtt meleg szeretettel üdvözölte a kilencvenedik évébe lépő Szmrecsányi Lajos egri érseket és beszédében a következőket mondotta:

— Április 24-én töltötte be 89-ik évét és lépett a 90-ik évébe Szmrecsányi Lajos m. kir. titkos tanácsos, érsek úr Őexcellenciája, Az isteni Gondviselés kegye, hogy teljes fizikai erőben ős szellemi képességben érte el Őexcellenciája ezt a nagy kort. Mi katolikusok hálatelt szívvel és keresztényi alázattal fordulunk Eger városának rezidenciája

Eger, május 1.

A törvényhatósági bizottság szombati közgyűlésén a meleg és lelkes alispánválasztás után letárgyalták a megyegyűlés tárgysorozatát. Az alispáni jelentéshez szólva Kassa István tarnabodi gazda szóvátette, hogy igen sok helyen éppen ott építkeztek a házhelyrendezés során, ahol árvízveszély fenyegeti őket az erősebb időjárásnál, vagy olyan tavaszok elején, mint az idei volt a nagy tél után. Kérte, hogy ezeket telepítsék át a községek magasabb fekvésű és szárazabb részeire.

Beniczlcy Elemér egercsehi föld- birtokos, országgyűlési képviselő kérte, hogy a Tárnának ne csak a felső, hanem az alsó folyásán is tisz- tittassák a medrét, hogy igy kisebb legyen az árvízveszély,

Dr. Szinyei-Merse Jenő hatvani földbirtokos, a képviselőház alelnöke különösen nagy elismeréssel fogadta az alispáni jelentésnek a szociális alapra vonatkozó részét, kiemelte ebből is a hevesmegyei várakra vonatkozó részleteket, amely szerint

felé, kérve a Mindenhatót, hogy áldja, tartsa meg erő- egészségben még nagyon sokáig ezt a nemesen gondolkodó nagy magyart, a mi Főpásztorunkat ! Azt hiszem, a vármegyének minden tagja felekezeti különbség nélkül csatlakozik hozzánk akkor, amikor elküldjük innen az ősi megyeház falai közül azon kívánságunkat és üzenetünket, hogy bölcsességét, tettvekészségét, munkabírását és munkásságát tartsa meg a magyarok Istene egyházunknak, hazánknak és nemzetünknek, hogy még nagyon sokáig irányítónk, vezetőnk és útmutatónk legyen.

A közgyűlés nagy lelkesedéssel ünnepelte és hódoló táviratban üdvözölte az Érsekfópásztort.

Heves vármegye bérbevette a megye területén lévő várromokat jelképes összegért, hogy a leventék segítségével feltárja azokat. Sajnálja, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának válasza egy év óta még mindig nem érkezett ebben az ügyben meg és különösnek tartja, hogy az illusztris bizottság egy évig késik a válasszal.

Okolicsányi Imre alispán válaszában kijelentette, hogy az árvíz- veszélynek sűrűn kitett helyekről áttelepítik a lakosságot árvízmentes területre.

Tárgyalás alá vette a megyegyfi- lés Baranya vármegyének az átiratát a mezőgazdasági cselédek családbérrendszere ügyében. Az átirat sürgősnek mondja ki a családi bér megadását, de mégis olyan módon, hogy az ne jelentsen külön terhet a gazdáknak; s arra kéri Heves vármegye közönségét, hogy hasonló értelemben írjon fel a kormányhoz.

A felirattal kapcsolatban Plősz István országgyűlési képviselő szólalt fel. Hangoztatta, hogy súlyosak a gazdasági viszonyok, mégis nemfiz állami költséguetésben biztosítsák a mezőgazdasági cselédek családi bérét

— kéri a vármegye közönsége a kormánytól Az alispáni jelentés vitája a vármegye közgyűlésén — A törvényhatósági bizottság elfogadta a zárószámadásokat