Eger - napilap, 1940/1
1940-04-22 / 64. szám
2 EGEK 1940. április 22. 273 ezer pengős kárt okozott az árvíz Heves megye területén épületekben, hidakban és közutakban Eger közönsége lelkesen ünnepelte a finn testuéreket tésére rendezett esten a ciszterci gimnázium tornatermében. A finn és magyar színekkel, lobogókkal, virágokkal gazdagon díszített terem zsúfolásig megtelt s mindaz a büszkeség, rajongás, és csodálat, amely a magyar lelkeket a finn nép hősi küzdelme idején eltöltőtte, forró ünneplésben tört ki Onni Tato finn követ és felesége megérkezésekor. Az előkelő vendégek elfoglalták helyeiket, s a király- és kormányzódíjas Egri Dalkör a Himnusz elének- lésével megnyitotta a műsort. A vendéglátó ciszterci rend és a rendező egyesületek nevében Palos Bernardin dr. ciszterci gimnáziumi igazgató üdvözölte Finnország követét és feleségét. — Nagy örömünkre szolgál — mondotta többek közt —, hogy körünkben üdvözölhetjük a testvér nép hivatalos képviselőjét. Nem lehet annyi bajunk, gondunk, nyomorúságunk, hogy megfeledkezzünk a közös hazáról, hogy eszünkbe ne jusson a két nép mesevilágában élő közös eredet emléke. Egy volt a föld, melyből fakadtunk, egy a hivatás, amit Isten elénk szabott. Ez a hivatás: küzdeni, meg nem alkuvó módon vállalni a sorsot, a bástyát, a nyitott mellet a legnagyobb és legnemesebb eszmények szolgálatában. — Példára és tanításra volt szüksége Európának, ennek a civilizációba belebetegedett, kényelmébe elerőtlenedett nemzedéknek: csak a gyengék, a gyávák halnak meg, az erősek örökké élnek. A becsületért, szabadságért, függetlenségért nem lehet elég áldozatot hozni. Ezt a nagy tanítást köszönjük a finn nemzetnek. Szavai végén németül üdvözölte a követet és feleségét és kívánt Finnországnak új életet, boldogabb jövőt és történelmi igazságszolgáltatást. A király- és kormányzódíjas Egri Dalkör Huszlhy Zoltán tb. országos karnagy vezényletével a finn himnuszt énekelte el finD nyelven, majd Sibelius, Kuula és Järnefelt egy-egy müvét adta elő. A csodálatos dallamgazdagságú dalokban a Dalkör azokkal a művészi eszközökkel győzött, amelyekben legerősebb : az áttetsző finomságok minden részletében kiegyensúlyozott megszólaltatásával, a közös nevezőre hozott haDg- színek orgonaszerű egységével. Garamné Kallioniemi Sole finn nemzeti viseletű megjelenését lelkes tapsokkal fogadta a közönség. Maradandó élményt jelentett dús képzeletű és megoldásokban teljesen kiforrott játéka, különösen a modern harmonizálású két finn népdal előadásában. Onni Talas beszéde Eger, április 22. Okolicsányi Imre alispán a megye április 27-i rendes közgyűlésére készített összefoglaló alispáni jelentést nyomtatásban megküldte a törvény- hatósági bizottság tagjainak. A jelentésben a hivatalosan felvett és megállapított árvízkárokról a kö vetkező részleteket olvassuk: — Eger és Gyöngyös megyei városokban, valamint a gyöngyösi és pétervásárai járásokban jelentős épületkár nem állott elő. Az egri járásban: Füzesabony községben 3 ház összedőlt, 41 ház megrongálódott, a becsült kár ösz- szege 3,900 P. Makiár községben 4 ház összedőlt, 14 megrongálódott, a kár 5,630 P. Kerecsend községben 2 ház összedőlt, 5 megrongálódott, a kár 2,400 P. Nagytályán a községi szeszfőzde szenvedett 1,600 P-s kárt. A hatvani járásban: Hatvan községben 8 ház megrongálódott, a kár 4,308 P. Csány községben 4 ház 300 P, Ecséden 4 ház 2,400 P, Szurdokpüspökiben 6 ház 580 P értékű kárt szenvedett. A hatvani cukorgyár kára felvételezés alatt áll, a gyár vezetősége 80,000 pengőre éltékeli a szenvedett kárt. A hevesi járásban: Átányon 40 ház megrongálódott, a kár 12.042 P. Boconádon 13 ház megrongálódott, a kár 5250 P. Erdőtelken 122 ház megrongálódott, a kár 41.590 P. Erken 18 ház megrongálódott, a kár 4610 P. Hevesen 24 ház megrongálódott, a kár 10.440 P. Heves- vezekényen 39 ház megrongálódott, a kár 10.220 P. Pélyen 45 ház megrongálódott, a kár 12.975 P. Tarna- mérán 70 ház megrongálódott, a kár 20.180 P. Tarnaőrsön 53 ház megrongálódott, a kár 23.000 P. Ma még nem lehet tudni, hogy az árvízkárosultak megsegítését szolgáló nagyarányú társadalmi akció milyen eredménnyel fog végződni, nem lehet megállapítani azt sem, hogy elegendő lesz-e a hajléktalanná vált vagyontalan kisexiszten- ciák épületeinek helyrehozására, vagy felépítésére. Figyelembevéve, hogy az elpusztult, vagy megrongálódott épületek felépítése, illetőleg helyrehozatala annál nagyobb gondot jelent a károsult gazdáknak, minél több őszi — A magyar címer használata. Előfordult, hogy a magyar címer használatára jogosult egyes iparosok, kereskedők, valamint ipartár- sulatok a magyar címert gyakran változtatott, stilizált, sőt sokszor eltorzított formában használják. Ezzel kapcsolatban a miskolci Kerületi Tarnazsadányon 91 ház megrongálódott, a kár 5.498 P. Zaránkon 7 ház megrongálódott, a kár 2200 pengő. Ezekből teljesen összedőlt 42, lakhatatlanná vált 285 ház, a többi megrongálódott, de kisebb-nagyobb tatarozásokkal lakhatóvá tehető. A tiszafüredi járásban: Nayy- iván községben 13 ház megrongálódott, a kár 4060 P. liszafüred községben 15 ház megrongálódott, a kár 2960 P. Tiszanána községben 3 ház megrongálódott, a kár 300 P. A vármegyében előállott épületkárok összege az eddig beérkezett jelentések szerint mintegy 193.000 pengő. Az érintett községeket terhelő védekezési költségek a vármegye területén mintegy 35.000 pengőt tesznek ki. — A főispán úr Öméltósága részletes kárjelentését felterjesztette az árvízvédelmi kormánybiztoshoz, remélhető, hogy az árvíz által okozott károk enyhítésére és az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére minden intézkedés meg fog történni. — Meg keil emlékeznem arról a hathatós támogatásról, amelyben az egri m. kir. honvéd állomásparancsnokság részesítette a törvényhatóságot az árvíz elleni védekezés, különösen pedig a védekezés szempontjából oly nagyfontosságú árvízjelző szolgálat terén azáltal, hogy e szolgálat ellátására rendelkezésre bocsátotta a leventealakulatokat. Ezért a hathatós támogatásért e helyről is őszinte köszönetemet, a levente- alakulatok áldozatos és eredményes munkájáért pedig legteljesebb elismerésemet fejezem ki. vetésben tett kárt az ár és minél jobban kitolódott a tavasziak vetése, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara a földmivelésngyi kormányhoz intézett előterjesztésében egy olyan kölcsönalap életrehivása tekintetében tett javaslatot, amelyből azok részére, akik a társaalmi gyűjtés eredményeiből nem részesíthetők, bizonyos összeget rendelkezésére bocsájtva, abból elpusztult gazdasági épületeiket újból felépíthetik, vagy rendbehozhatják. Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az érdekeltségekhez tartozó s a magyar címer használatára jogosult iparosok, kereskedők és ipartársulatok figyelmét, hogy a magyar címert csak a 3870/1915. M. E. sz. rendelet 5. §ában megállapított alakban szabad használni. A következőkben Onni Talas mondott ünnepi szavakat, amiket Garam Lajos ev. lelkész fordított át a dallamos finn nyélről magyarra. n — Őszinte örömet szerzett nekünk — mondotta — hogy eljöhettünk Egerbe, hiszen ennek a városnak a története keresztmetszete az egész magyar nemzet történelmének. A mi háborúnkban igen sok biztatást, bátorítást merítettünk ebből a történelemből. Az ember életének útja nem egyenes. Hol a magasba szárnyal, hol mélységekben jár, néha napsütés, sokszor árnyék, egyszer szomorúság, máskor boldogság árad reá. Ugyanilyen a nemzetek életének útja is. De vájjon panaszkodnunk kell-e, hogy a népek szenvednek is? A természet világa arra tanít bennünket, hogy a küzdelemben fejlődnek az erők. Az egyén szenvedésétől a nemzeté abban különbözik, hogy néha nemzedékeken keresztül tart. De annak a nemzedéknek, amely szenved, arra kell gondolnia, hogy csak egy kis kerék, apró részlet a nemzet történelmében és szenvedésével a jövő nemzedékek nagyobb boldogságát készíti elő. Csak azok a népek fejlődtek erőssé, naggyá, amelyeknek szenvedni kellett. A magyar és finn nép büszke lehet, hogy ők erős és küzdő népek. De alig van olyan nép, amely annyi kemény csapást szenvedett, mint a finn. A háborúk következtében sokszor egészen elnéptelenedett az ország. De belső ereje megmutatkozott abban, hogy alig jöttek nyugalmas idők, újra felépítették az elpusztult falvakat és művelni kezdték elhagyott földjeiket. Nem gondoltak arra, hogy újból jöhet ellenség és elpusztíthat mindent, csak arra gondoltak: ez a mi földünk, amit művelni kell. Mindkét népet az a hit tartotta életben, amit a magyarok így fejeznek ki: Hiszek Magyarország feltámadásában. — Önök már láthatják Magyar- ország feltámadásának kezdetét, de mi igen a mélységben élünk. Egy A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara előterjesztése az árvíz következtében elpusztult házak felépítésére
