Eger - napilap, 1940/1

1940-04-17 / 61. szám

Ara 8 FILLÉR Eger, LL évfolyam, 61. szám, ♦ Szerda * Trianon 21, 1940. április 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBMEHYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KI ADÓ HI V ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Német ejtőernyős csapatok elfoglalták középső Norvégia fontos vasúti gócpontját A Stefani olasz hírszolgálati iroda jelenti Rigából: Dombolz fontos kö- zépnorvégiai vasúti csomópontot ejtőernyős német csapatok elfoglal­ták. Ezzel a németek megakadá­lyozzák azt, hogy Közép-Norvégiá- ból vasúton szállíthassanak csapa­tot a norvég hadsereg részéről Oslóba. Románia nyugati és északi határai tarthatatlanok — írja egy olasz lap Rómából jelentik: Egyik olasz hetilap részletesen foglalkozik Ro­mánia ügynevezett Károly-vonalá- val, amelynek a magyar-román ha­táron húzódó része tulajdonképpen elismerését jelenti annak, hogy Ro­mánia nyugati és északi határai földrajzilag tarthatatlanok. Ezzel együtt tehát Románia alapjában el­ismerte azt is, hogy Magyarország­nak a Nagyalfóld keleti részére vo­natkozó igényei jogosultak. (MTI) Az olasz flottát összevonták — hadgyakorlatra Belgrádból jelentik: (NST) A jugoszláv sajtó kedden nagy figyelmet szentel a küszöbön- álló olasz flotta-gyakorlatoknak és az állítólagos égeitengeri olasz- flottacsoportosulásnak. A Vreme megbízható olasz forrás­ból azt. az értesülést közli, hogy az olasz hadihajók összevonása ki­zárólag a küszöbönálló tengeri had­gyakorlatokkal áll összefüggésben, amelyeket már a legutóbbi esemé­nyek előtt kitűztek és ezekkel az eseményekkel semmiféle kapcsolat­ban sem állanak. Londonból jelentik: A Reuter Iroda római jelentése szerint diplomáciai körökben ügy tudják, hogy az olasz hajóhad gya­korlata figyelmeztetés akar lenni a szövetségesek földközitengeri hajó­hadának, hogy pgységeit ne von­hassák el erről a területről a Nor­végiában működő hajóhad támoga­tására. A Daily Express berlini jelentése szerint Németország és Olaszor­szág között olyan megállapodás áll fenn, hogy ha a szövetségesek a Földközi tengeren, vagy a német és olasz érdekszférához tartozó dél­keleteurópai területen bármilyen akciót kezdenek, erre haladéktala­nul együttes német-olasz akcióval válaszolnak. (MTI) 23.500 hold őszi vetést öntött el az árvíz Heves megyében 19.000 kát. hold őszi vetés még mindig víz alatt áll — A gazdasági főfelügyelő jelentése a mezőgazdasági károkról Eger, április 17. Heves vármegye közgazdasági ál­lapotát Vitéz Fiuk Gusztáv m. kir. gazdasági főfelügyelő a következők­ben ismertette a közigazgatási bi­zottság ülésén: — Az időjárás általában igen kedvezőtlen. A március hó második felében beállott erős olvadás után április elején a homokosabb terüle­teken és magasabb fekvésekben szórványosan a tavaszi munkák meg­kezdődtek, azonban az újból beál­lott esős, majd havas idő a munkák folytatását akadályozza. — Árvizek és felfakadó talajvíz az őszi vetésekben igen nagy kárt okoztak, holott az erős tél, az ele­jén hó nélküli fagy a vetésekben aránylag csak csekély kárt okozott. — Általában nagy kár van a gyümölcsösökben, melyet a vadkár is tetézett, a burgonyáknak a ver­mekben való megfagyása által, nagy a kár a tengeriben, ahol azok csi- rázóképessége helyenként a 25%-ot is alig éri el. Ezzel kapcsolatban nem lehet eléggé ajánlani a vető­mag tengerivel rendelkező gazdák­nak, hogy azt elvetés előtt feltét­lenül csíráztassák, és ennek megfe­lelően több vetőmagot vessenek. — Nagy kár van a repcében és őszi lenben, amelyek nagyobb részt teljesen kipusztultak. — A szőlőkben is tetemes kárt je­lentenek, mely azonban biztosan még meg nem állapítható. — A vármegyei gazdasági felügye­lőség eddig 470'85 mázsa árpát osztott ki. Ezenkívül kiutalt a m. kir. Növénytermelési hivatal 300 mázsa zabot és 300 mázsa tengerit. Az időközben fellépett nagyobb- mérvű vízkárok pótlására a föld­művelésügyi minisztérium 400 má­zsa zabot 1114 mázsa burgonyát utaltatott ki. Igen nagy nehézségek merültek fel a takarmányozás terén, a kész­letek teljesen fogytán vannak s a kitavaszodás igen nagy mérvben kitolódott. Külön bejelentette végül a m. kir. gazdasági főfelügyelő, hogy Heves vármegye területén 23.500 kát. hold őszivetést öntött el az árvíz és ebből 19.300 hold még ma is víz alatt áll, a vetéskárok tehát az árvíz követ­keztében igen tetemesek. Tauaszi gazdagondok a Heuesuármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányi ülésén Szakosztályokat alakított az egyesület A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület Györffy Kálmán elnöklé­sével Gyöngyösön igazgató választ­mányi ülést tartott április 12-én. Az ülésen a Tiszajobbparti Mezőgazda- sági Kamara képviseletében Gellén Aladár m. kir. gazdasági tanácsos igazgatóhelyettes jelent meg, a vár­megyei gazdasági felügyelőséget vitéz Fiuk Gusztáv főfelügyelő képvi­selte. Györffy Kálmán elnöki megnyitó­jában utalt arra, hogy a Gazdasági Egyesület előtt olyan nagy feladat­kör betöltése áll, az élet rohanó fejlődése annyi irányban veszi igénybe az egyesület tevékenységét, hogy a régi tagozódás alapján ezek a feladatok nem lennének megold­hatók. — Mindazoknak a tagoknak tehát, akik a változott gazdasági viszonyok mellett intenzív részt kí­vánnak venni gazdasági életünk fejlesztése terén, a szakosztályok keretein belül, alaposan kidolgo­zott részletmunkával kell az ősz- szesség munkáját alátámasztani. Egyesületi feladatnak kell tekin­teni a vármegye területén a gazda­ságok jövedelmezőségének, fokozását és az ehhez szükséges jelenségeket figyelemmel kell kísérni s elsősor­ban a termelési költségnek az ér­tékesítési árakkal szemben mutat kozó viszonyát kell mérlegelni. Ha ez az arány hosszabb időre meg­bomlana, a gazdasági csőd elkerül­hetetlenné válnék, ami nemcsak a magángazdaságok, de a nemzetgaz­daság szempontjából is a legnagyobb veszélyt jelentené. Mint erkölcsi testületnek az igazság és a terme­lési adottságok mérlegelésével kell a munka biztosítása érdekében a hivatalos tényezőknek segítségére lenni és hamis jelszavak sok embert vezetvén tévútra, az ennek követ­keztében jelentkező sajnálatos je­lenségeket jóindulattal, megértéssel kell kiküszöbölni. Balogh István igazgató hosszabb jelentésben számolt be a mezőgaz­daság időszerű kérdéseiről, meg­emlékezve a mezőgazdaság terhei­nek állandó emelkedéséről, melyek arányában a jövedelmezőséget is emelni kell. Erre mód csak ama termények áralakításában nyílik, amelyek nem elsőrendű fogyasztási cikkek, mert hiszen kormányzati törekvés az életszínvonal megdrágí­tásának útját állani. A fagy- és árvízkárok mellett főként a késői kitavaszodás okoz gondot, valamint az állatállomány kellő takarmányo­zása, mert úgy a szálas, mint az abraktakarmányok rendkívül meg­drágultak. Az igazgatói jelentéshez csat­lakozva, a mezőgazdasági munkák biztosítása érdekében a munkás- hiánnyal, a cselédszegődési kedv csökkenésével kapcsolatban jelent­kező panaszok a megyében több helyen még most is tartják magu­kat. A munkásság jobban szeret a városban munkaalkalmat keresni vagy a vasútnál elhelyezkedni és a belső ipari fellendülés is tagad­hatatlanul sok munkást vont el a mezőgazdaságtól. Ebhez a kér­déshez ifj. dr. Kovács József, báró Hatvány Endre, dr. Visontai Kovách László és Györffy Kálmán elnök szólották hozzá, megállapítva, hogy a helyzet némileg enyhült, de a

Next

/
Thumbnails
Contents