Eger - napilap, 1940/1
1940-04-15 / 60. szám
Abs 8 fillér Eger, LL évfolyam, 60. szám. # Hétfő + Trianon 21, 1940. április 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ; egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. VSldroniihás — gazdasági munkás írta: dr. Temesváry Imre miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő. A mezőgazdasági munkásság nehéz helyzetének vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a mezőgazdasági munkásság voltaképpen két részre tagozódik: az egyik rész az, amely állandóan mezőgazdasággal foglalkozik, a másik rész az úgynevezett földmunkásság, amely a falvakban nagyobb tömegekben letelepedve — csak akkor vállal mezőgazdasági munkát, amikor egyéb földmunkára alkalma nem nyilik. Ezek a földmunkások éves cselédeknek csak kivételesen szegődnek el, legtöbbször sommás, hónapszámos vagy napszámos munkát vállalnak akkor, ha nagyobb ármentesítési, útépítési, vagy vasútépítési munkálatnál elhelyezkedni nem tudnak. Egészen más volt a helyzet a múlt század 70-es és 80-as éveiben, amikor még hatalmas ármentesítési és vasútépítési munkák voltak folyamatban az országban és amikor a falvakban nagyobb tömegekben lakó földmunkások szétrajzottak az ország különböző részeibe és mindenütt találtak majdnem az egész esztendőben állandó foglalkozást. Mihelyt azonban ezek a nagyobb ármentesítési és vasútépítési munkák megszűntek, kénytelenek voltak ismét visszaáramlani eredeti foglalkozásukhoz, a mezőgazdasághoz. Ennek volt következménye a nagy munkakínálat, aminek folyománya pedig a munkabércsökkenés volt. Ez a szétforgácsolódott munkalehetőség váltotta ki 1891-ben az első aratási sztrájkot Orosházán, Tótkomlóson és Békéscsabán, amely azután — mint ismeretes — 1894- ben valóságos lázadássá fajult Hódmezővásárhelyen. Hasonló megmozdulás volt 1897-ben és 1898-ban az úgynevezett bodrogközi földosztási mozgalom és ennek volt folyománya, hogy az akkori kormány megalkotta az 1898 : II. törvénycikket, amely törvény volt az első lépés a gazda és munkása közötti jogviszony rendezésére. Ez a törvény mondottaki először, hogy az aratási szerződéseket a község elöljárósága előtt kell kötni és ez a törvény állapította meg az úgynevezett biztosítéki rendszert az aratásoknál azért, hogy rossz termés esetén se szállhasson túlságos alacsony nívóra a mező- gazdasági munkások kert sete. úgy ez a törvény, mint az 1923 : XXV. te. azonban csak részleges intézkedéseket tartalmazott, amelyek az akkori időkben — az előző időkkel szemben — mégis jelentékeny javulást idéztek elő, azonban a bajok további fejlődését annál kevésbé tudták megakadályozni, mert — miként ismeretes — a mező- gazdaság helyzete azóta napról- napra romlott. A legkisebb gazdasági munkabérek most tervezett törvényes megszabásától azonban már jelentős javulást várhatunk, mert egyrészt a munkabért a mező- gazdaság mindenkori jövedelmezőségével arányba kívánja hozni, másrészt pedig ennek a kötelezően megállapított munkabérnek betartását, hatósági ellenőrzés alá is helyezi. Azonban ezzel a rendkivüii nagy- jelentőségű és szociális szempontból igen hatalmas lépéssel sem fogjuk tudni megoldani azokat az organikus bajokat, amelyek a mezőgazda- sági foglalkozás természetében rejlenek, hiszen tudjuk, hogy a mező- gazdasági foglalkozásnál a munkásság jelentékeny tömege az év tekintélyes részében tétlenségre van kárhoztatva. Pedig, állítom, hogy a világháború befejezése óta a mező- gazdasági munkásság javára meghozott szociális jelentőségű törvényeink — így elsősorban a földreform, a kislakásépítési tevékenység, azután a hitbizományi, a telepítési törvény, majd a mezőgazda- sági munkásság öregségi biztosítása és a minimális munkabérről szóló mostani törvényjavaslat is — olyan nagy teljesítményei ennek az agyongyötört kis országnak, amilyeneket a békebeli polgárok még a boldog Nagy-Magyarországon sem tartottak volna lehetségesnek. És mégis be kell látnunk, hogy a kultúra haladása, az általános korszellem változása és legfőképpen az emberi szolidaritáson nyugvó szociális gondoskodás, ezen a téren is további teendőket követel. Meg kell találnunk—mind szociális,mind gazdasági téren — a beilleszkedést abba a hatalmas átalakulásba, amelyen ezekben az időkben ez a forrongó és vajúdó világ keresztülmegy. És meg is fogjuk találni a beilleszkedésnek a módozatait nálunk is. Hiszen ennek biztató jeleit látjuk azokban a sorozatos szociálpolitikai intézkedésekben, amelyekkel a legszegényebb néprétegnek akarunk a hóna alá nyúlni. Amikor azonban ezeket a szociális törvényeket megalkotjuk a legszegényebb A hivatalos lap vasárnapi számában közzétett rendelet Budapest székesfőváros területére életbelépteti a zsírjegyrendszert. A fejadag megállapítása bőségesen történt és teljesen azonos a svájci fejadaggal, vagyis havi egy kilogramm személyenként. Hasonlóképpen a termelésnél érvényesülő időjárási tényezők tették szükségessé a cukorfogyasztás némi korlátozását is, miután a cukorrépatermelésnél is kedvezőtlenebb terméssel kell számolnunk. Az erre vonatkozó rendelet, amely a cukor- jegyrendszert bevezeti, szintén a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg az eddigi átlagos fogyasztás figyelembevételével. A cukorfejadagnál három kategóriát állapítottak meg: lr Budapest és a környező városok. Itt a fejadag havi egy kilogramm. 2. Vidéki törvényhatósági városok és városias jellegű nagyobb közü- letek, itt a fejadag Va kilogramm havonta. 3. Az ország lakosságának előző két kategóriájába nem sorolt része, ahol a fejadag 30 dekagramm ha vonta. Külön elbírálás alá tartoznak a betegek és szoptatós anyák, a 12 éven aiuli gyermekek. Ezeken a kereteken kívül a kormány gondoskodni fog a nyári befőző cukorról is. A rendelet nem kívánja vidéken a zsír fogyasztását korlátozni, tekintettel a nehéz testi munkát végnépréteg érdekében, akkor meg kell építenünk azokat a pilléreket is, amelyek biztos támasztékai lesznek azoknak a polgároknak, akiknek vállaira nehezedik ennek az országnak jövendő fenntartása. ző agrárlakosságra, de korlátozzák a zsír fogyasztását a városi lakosságnál. A cukorrendelet Az ország cukorellátásával kapcsolatos teendőket a miniszter ellenőrzése mellett a törvényhatóság első tisztviselője, a járási főszolgabíró, a megyei város polgármestere és a községi elöljáróság intézi. Azok a háztartások, amelyekben személyenként 2 kilogrammot meg nem haladó mennyiségű cukor van, a készleteket nem kötelesek bejelenteni, de ahol személyenként két kg-ot meghaladó cukor van, nemcsak a két kilogrammon felüli, hanem egész készletüket be kell jelenteni. Az igénylés bejelentő lap felhasználásával történik, melyet ingyen bocsájtauak rendelkezésre. A bejelentéseket a rendelet hatályba lépése napján fennálló állapot szerint nyolc nap alatt kell a községi elöljáróságnál stb. megtenni. Minden kereskedelmi és ipari vállalat, vendéglő, panzió, vendéglátó, ipari üzem, továbbá kórház, gyógy- és nevelő- intézet köteles a birtokában lévő cukrot mennyiségre való tekintet nélkül a rendelet hatályba lépésétől számított három nap alatt bejelenteni. A bejelentés alá eső cukrot zár alá helyezettnek tekintik. Nem vonatkozik ez a korlátozás a magánháztartásokra, kereskedelmi Itt a cukor-rendelet Budapesten egy kilogram, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban havi fél kilogram, falvakban 30 dekagram a fejadag havonta — Külön gondoskodás történik a betegekről, szoptatós anyákról, 12 éven aluli gyermekekről — FL zsírfogyasztást csak Budapesten korlátozták Nyolc napon beiül égési cnkorMsdettket kötelesek bejelenteni, akii; szeinélyenklat 2 kgr.-nál főbb cukorral rendelkeznek Szigorú büntetés vár a rendelet megszegőire
