Eger - napilap, 1940/1
1940-04-10 / 57. szám
Á H Ä 8 FILLÉR Mger, Ll. évfolyam, 57. szám ❖ Szerda ♦ Trianon 21, 1940. április 10. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. V ÁRMEBVEl POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz.3.Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar Testvér! Adakoztál-e már az árvízkárosultaknak? Héthónap! háborúskodás után úf frontokon Indult meg a nyugati háború Keddre virradóra megint „német éjszakája“ volt Európának. Két év óta megszokhattuk már, hogy reggelre kelvén egy-egy ország eltűnt a térképről a gyors és pontos, főleg pedig titokban tartott német akciók nyomán. Kedden éjszaka a Németbirodalom csattanó választ adott az angol—francia aknazárra, amivel a szövetségesek meg akarták gátolni a Norvégiából Németország felé irányuló nyersanyagszállítást. A nagy európai háború valóságos harcai eddig a levegőre korlátozódtak inkább, a nyugati hadszíntéren pedig álló harc folyt, amely nem alkalmas a döntés kierőszakolására. A tengeren a szövetségesek zárlata pusztította a német és a semleges hajókat, hogy megvalósítsa Anglia és Franciaország tervét: Németország gazdasági megfojtását. A fojtogatási kísérletek eddig kevéssé sikerültek, a fontosabb nyersanyagokat Németország megkapta az északi államoktól, Szovjetoroszországtól és a délkeleteurópai forrásokból, Anglia elhatározta tehát, hogy ezeket a gazdasági ütőereket is elvágja. Nyílt beavatkozást jelentett a norvég felségvizek aláaknázása s ugyancsak ezt célozták az angol dunai tervek a Vaskapu és egyéb fontos hajózási pontok felrobbantásával. Ezek a tervek is tegnap kerültek nyilvánosságra öt álcázott angol hadihajó leleplezésével Romániában. Németország nem tehetett mást, mint, hogy az északi államok nyersanyagait lefoglalja magának, s minthogy az északi államok képtelenek voltak az angol—francia lépések ellen hatályosan védekezni, „átvenni az északi semleges államok védelmét.“ Más kérdés, bogy a katonai védelem átvételével, amit különösen hangsúlyoz a német kormány jelentése, a valóságban a semleges Norvégiából fegyveres hadszíntér lett. A német kormány nyilatkozata szerint meg akarta akadályozni Németország ezzel a lépéssel, hogy Norvégia belesodródjék a háborúba, a dolog természetéből következik azonban, hogy Norvégia ténylegesen belesodródik a legkíméletlenebb harcba, mégis azzal a külömbséggel, hogy nem saját népe harcol, hanem idegen népek küzdenek meg területén. A norvég repülőterekről tegnap és ma már német gépek százai szál- tak fel, hogy támadják a szövetségesek flottáját s a szövetségesek kénytelenek lesznek bombázni a norvég hadászati pontokat, amiket Démetek tartanak megszállva. Németország számára megrövidült az út az angol partok felé, a Shetland szigetek s az ott elhelyezett angol tengeri flottatámaszpont, ahová a német gépek több, mint ezer kilométert voltak kénytelenek megtenni, Bergentől négyszáz kilométerre fekszenek csak. Egy bizonyos: a nyugati harc kikerült álló hadjárat jellegéből. A Maginot és Siegfried vonal elvesztette érdekességét, helyette két széles mellel nyílt ki a szabad front- Anglia egész keleti partja, vele szemben a norvég—dán—német vonal Hollandiáig két olyan nyílt és hatalmas felület, ahol a két birkózó megmarkolhatja egymást, ahol a háborús kisülések tömege jöhet létre. A háború — most lesz háború. Más kérdés, hogy lehet-e dönteni fegyveresen s a döntés mennyi időbe és mennyi áldozatba kerül. Németország megszállta Norvégiát és Dániát A német csapatok tegnap hajnalban megszállták Dániát és Norvégia fővárosát a fontosabb kikötőkkel együtt. A két ország formális tiltakozását fejezte ki, de nagyobb ellenállás nélkül fogadta a német csapatokat. Németország indokolja Norvégia elleni lépését Berlin, április 9 Német részről a következő hivatalos jelentést adták ki: Anglia és Franciaország hónapok óta kísérletet tett, hogy Skandináviában Németország ellen új hadszínteret létesítsen. A nyugati plu- tokráciák kísérlete, hogy beavatkozzanak az orosz—finn viszályba, mellékesen azt a célt szolgálta, hogy Norvégia megszállásával a vas- és ércbányákat brit kezekbe juttassák, vagy legalább is a Nar- vickon keresztül lebonyolódó kivitelt megakadályozzák. Az orosz—finn békekötés, amely Angliában és Franciaországban oly nagy sajnálatot váltott ki, a brit háborús uszitóknak nem hagyott nyugtot, hogy céljuk elérését új utakon meg ne kíséreljék. A német kormány ezeket a törekvéseket figyelemmel kísérte. A kihívó sem- legességi megsértések száma mindjobban emelkedett. Már az Altmark- eset megmutatta, hogy mindenekelőtt Norvégia vagy nem akar, vagy nem tud ezeknek a semlegességsértéseknek hatásosan gátat vetni. Azóta a norvég felségjog hatálya alá tartozó felségvizeken újabb torpedózások történtek. A norvégjai fontos támaszpontok tervbevett megszállásának előhirnö- keként tegnap sor került a norvég felségjogok hatályon kívül helyezésére, amit az angol kormány hajtott végre. A norvég kormány erre csak gyenge tiltakozással válaszolt. A németbirodalmi kormány azonban nem gondol arra, hogy a maga részéről a brit nemzetközi sértések ellen szintén csak tiltakozzék. Épen ezért a mai nappal megtette azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Európa északi részét a brit háborús kiterjesztési tervektől elvonja. (NTI) Norvégia béketárgyalásokat kezdett a németekkel A norvég parlament ma éjszaka ülést tartott abban a középnorvé- giai városban, amelybe a kormány új székhelyét berendezték Oslo kiürítése után. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a kormány három tagú bizottságot küldjön ki a németekkel való béketárgyalásra. A parlament elnöke ezekkel a szavakkal fejezte be felszólalását: „Hiszünk népünkben, amely ennél még nagyobb megpróbáltatást is kibírt. Reméljük, hogy hazánkat megmenthetjük gyermekeink számára.“ Az angol hajóhad három helyen harcban áll a német flottával — Német légi támadás hat angol hadihajót tett harcképtelenné — A brit Német jegyzék Svédországhoz Németország stockholmi követe a német kormány megbízásából jegyzéket nyújtott át a svéd kormánynak. A jegyzék különféle kéréseket tartalmaz. Svéd részről titkos ülésen vitatták meg a németeknek adandó választ. A válaszjegyzéket ma reggel nyujották át a német követnek. A válaszban kijelenti Svédország, hogy továbbra is szigorúan semleges kíván maradni és nem kíván résztvenni semmiféle akcióban, amely a Németország részéről Norvégiában és Dániában végrehajtott katonai inézkedések ellen irányul. Stockholmban cáfolják, hogy aknákat raktak volna le svéd kikötők előtt.
