Eger - napilap, 1940/1
1940-04-06 / 55. szám
Mger, LI. évfolyam, 55. szám. Ab a 12 FILLÉR ♦ Szombat + Trianon 21, 1940. április 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap S fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmeqyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIÄDÖHIVÄTHL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Adakozzunk! Az „Eger“ 50 pengővel megindítja a gyűjtőét Lapunk kiadóhivatala is gyűjti és közvetíti az adományokat az árvízkárosultaknak Elhangzott a kormányzó apai jóságú szava a keserű magyar tenger felett, ami hömpölyögve nyelte el a földben kelő búzát, az évek hosszú során át felépített viskót, a szívvel, gonddal melengetett jószágot. Elpusztult a magyar élet sok helyen, egy tőből szakadt testvéreink ezrei állnak összetörtén, könny télén szemmel a romok felett. Ha van magyar szív, meg kell dobbannia, ha van magyar kéz, össze kell kapcsolódnia, hogy a romokból ismét élet, családi tűzhely, virágzó kiskert és zöldelő vetés legyen. Nehéz időkben nagy próbatétel ez ismét, de tisztán, becsülettel, az egymás segítésének tudatával álíjuk a próbát. Elhangzott a segítséget kérő szó. Adakozzunk. Kinek mennyije, mije van. Filléreket, pengőket, természetbeni adományokat az árvízkárosultak megsegítésére. A belügyminiszter rendelete a gyűjtés lebonyolításában a sajtónak nagy szerepet szánt. A miniszter szándéka szerint az Eger kiadóhivatala is gyűjti és közvetíti mától kezdve az adományokat, egybea nyilvánosan nyugtázza is azokat a beérkezés sorrendjében. Kérjük olvasóinkat, előfizetőinket, hogy keressék fel jó szívvel kiadóhivatalunkat (Líceum, földszint 10. sz. ajtó) és ajánlják fel adományaikat az árvízkárosultaknak. Az „Eger“ politikai napilap maga 50 pengővel kezdi az adakozást, ehez járul még Radii Károly kiadó- hivatali igazgató 20 pengős adománya. Segítsünk testvéreinken! fi jöuőben kölcsönt is adnak a fílEGfl pincéjében elhelyezett gazdaborokra Petro Kálmán dr. érdekes nyilatkozata a közpincék újabb hasznáról Eger, április 6. Az elmúlt esztendők nagy bortermésének és Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő, valamint Eger város közbenjárásának volt köszönhető, hogy az állam közpincét rendezett be az Árnyékszalában, ahol a gazdák boraikat elraktározhatják, akár azért, mert nincs hordójuk, akár pedig azért, mert meg akarják várni a szüret utáni későbbi idők jobb értékesítési viszonyait. A közpince vezetősége az elhelyezett bort csekély díjazásért kezeli is. Az egri állami közpincét a múlt év őszén a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete (MEGA) vette át és kezdte vásárolni a borokat a megállapított intervenciós árakon. A gazdák be- raktározási lehetősége azonban továbbra is megmaradt. A MEGA. most olyan megállapodást létesített a magyar hitelélet szerveivel, amely a gazdák részére nagy kedvezést és hasznos újítást jelent. Arról van szó ugyanis, hogy a MEGA pincéiben raktározott borokra a jövőben kölcsönt fognak adni a gazdáknak. A kölcsönnek az árukészletre adott formáját lombard- kölcsönnek nevezik. A megállapodásról dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, aki az összes bortermelési és értékesítési szervezeteknek, a Szőlősgazdák Országos Egyesületének, az Országos Borgazdasági Tanácsnak, a Magyar Szőlősgazdák Országos Szövetkezetének és a MEGA-nak is vezetőségi tagja, — a következőkben nyi- iatkozott munkatársunknak: — Már régen szerettünk volna a szőlősgazdákon segíteni, különösen a tavaszi munkálatok megindulásának idejére, amikor a munkáltatás költségeit elő kell teremteniük. Igen sokan uzsorakölesönöket voltak kénytelenek felvenni, vagy a borokat hirtelen piacra dobni, hogy a napszámbéreket fizetni tudják. Igen sok gazda már ősszel eladta borának nagyobb részét, hogy az adóját kifizethesse, a bankok pedig már nem tudnak újabb hiteleket adni a megterhelt szőlőkre. — Arra törekedtünk tehát, hogy a borkészletekre tudjunk a gazdáknak kölcsönt adni. Erre mód nyílt a közraktári intézménnyel. A MEGA pincéiben őrzött gazdaborokra a jövőben kölcsönt vehetnek fel a szőlőtermelők. A megállapodást a MEGA már alá is írta egy bankközi szervezettel, amely a pénzt folyósítja. — A kölcsön 7 százalékos kamatozású lesz és fél százalékot kell a borok őrzéséért és kezeléséért fizetni. — Ezzel mód nyílik a gazdák számára, hogy meglévő boraikra kölcsönt vehessenek fel és így a tavaszi munkáltatásokat fizetni tudják. Petro Kálmán dr. nyilatkozata bizonyára örömet kelt a szőlősgazdák között. Tiszafürednél apadás kezdődött, mégis válságos a belyiet, mert a szélvihar és hullámverés rongálta a gátakat Az árvédelmi országos kormány- biztosnak Heves vármegye főispánja a következő távirati jelentést küldte ma délben: — Jelentem, hogy bár a Tisza a tegnapihoz képest Tiszafürednél 2 cin-t apadt, a helyzet ma sokkal kritikusabb, mert aá erős szélvihar miatt a hullámverés a gátakat igen rongálja. Különösen a rábolyi szakasz van veszélyben, mert a hullámverés a gátat két oldalról ostromolja. Az erősítési munkálatok a közerő teljes igénybevétele mellett éjjelnappal folynak. — A Hanyi ér alsó szakaszán a helyzet nem javult. A helyzet és a teendők műszaki felvételezése folyamatban van. Hedry főispán. Vállalatba adta a város a légoltalmi szertár építését A legutóbbi városi közgyűlésen a város vállalatba adta a légoltalmi szertár építését. Hevesy Sándor városi mérnök, előadó ismertette a szertár építésére vonatkozó javaslatot. A légoltalmi szertár drága és fontos felszerelése jó raktározást kíván. A légoltalmi célokra a város, öt évre elosztva, 100 ezer pengőt állított be költség- vetésébe, s ebben az összegben benne van a légoltalmi szertár építése is. A szertár építésére beérkezett ajánlatok közül legkedvezőbb és legolcsóbb Csizmadia Miklós kőműves mesteré, aki 6774 pengőért vállalta a szertár felépítését. Utána Takács, majd Volszky kőműves mesterek ajánlatai a legkedvezőbbek. Az állandó választmány javasolta, hogy Csizmadia Miklóst bízzák meg az építéssel és a munkát a városi mérnöki hivatal ellenőrizze. A szertárt a tűzoltó laktanya udvarán építik fel. A közgyűlés a javaslatot névszerinti szavazással elfogadta. Körte és őszi barack nem terem az idén az egri hegyeken Óriási fagykárok mutatkoznak az egri szőlőkben és gyümölcsösökben Eger, április 6. A téli fagykárok Eger és környéke szőlőhegyein és gyümölcsöseiben csak most, az enyhébb időjárás beálltával állapíthatók meg kétségtelenül. Sajnos, bekövetkezett, amitől sokan tartottak, mert a szokatlanul nagy téli fagy óriási károkat okozott. Szakértőnk megállapításai szerint őszi barack nem lesz az idén. Körtében száz százalékos a fagykár. Kajszin-barackban hetven százalék, pünkösdi cseresznyében nyolcvan, germersdorfi cseresznyében negyven százalékos a fagykár. A szőlőben is nagy károkat okozott a kemény fagy, de ezek a károk még nem állapíthatók meg százalék- szerüen. Az almában nincsenek komolyabb fagykárok, eltekintve egy-két fagyos fajtától. Az itt ismertetett fagykárok az országos viszonylatnak is megfelelnek. A Dunántúl egyes részein any- nyival rosszabb a helyzet, hogy ott az őszi barack fáinak még a gyökerei is kifagytak.
