Eger - napilap, 1940/1
1940-04-03 / 53. szám
Eger, LI. évfolyam, 53. szám, A R A 8 FILLÉR ♦ Szerda + Trianon 21, 1940. április 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIÄD0 HIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Politikánk nem változott „Sem a mi politikánk, sem olasz barátunk politikája nem változott.“ Ez a legjellemzőbb mondata, legtalálóbb foglalata annak a nagyjelentőségű nyilatkozatnak, amelyet gróf Teleki Pál miniszterelnök olaszországi útjáról való hazatérésekor tett. És ez a kijelentés valóban igen sokat mond. Határozott válasz mindazokra a bőséges képzeletből fakadó találgatásokra, amelyeket egyes külföldi körök a római találkozóhoz fűztek, — de egyben világos útmutatás a magyar közvélemény számára is. A háború rendkívül feszült és ideges légkörében nyilván nem lehet csodálkozni azon, hogy a nemzetközi életben is nagy érdeklődést keltett a húsvéti találkozó. Annál kevésbbé, mert a magasfokú ügye lemben a feszültségen és idegességen kívül része van annak a nemzetközi tekintélynek is, amellyel nemcsak a nagyhatalmi pozícióban lévő Olaszországot, — hanem Magyarországot is elismerik. A felismerés, hogy a Dnnamedence központjában élő magyarság jóval nagyobb erőt képvisel, mint amit szűkre csonkított határai mutatnak, esztendőkkel ezelőtt utat tört magának, és minden mesterkedés ellenére meggyarapította külföldi vonatkozásban is nemzetünk súlyát és tekintélyét. Az a hivatástudat, amelyet mi legértékesebb kincsként ápolunk, nemzetközi erőtényező lett és méltánylással találkozik azon az oldalon is, ahol két évtizeddel ezelőtt még semmit sem akartak tudni róla. A magyarságnak európai hivatását hangsúlyozta Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozata is. Ennek a hivatástudatnak tökéletes át- érzéséből, nyugodt biztonságából, ezeréves múlttal megalapozott fundamentumából fakad az a szilárd megállapítás, hogy politikánk nem változott, — és nyilván nem is változik. Magyarország kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a trianoni békét, de jogos nemzeti követeléseiről soha nem mondott le. Nem keresett kalandokat, nem állt be békebontónak, hanem — éppen, mert tudta, hogy történelmi küldetésénél fogva, nem lehet letörölni Európa térképéről — tudott várni, erőt gyűjteni, felkészülni, sőt országot gyarapítani is, amikor annak ideje elkövetkezett. Mindezt tudta tenni, mert — s itt ismét a miniszterelnök nyilatkozatát idézzük — mert mi „az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából ítéljük meg, amellyel állandó békét, virágzó fejlődést kívánunk teremteni.“ Ez volt Magyarország külpolitikájának legfőbb alapelve a múltban és ez lesz a jövőben is. Nincs szükség rá, — még a mai európai konfliktusban sem — hogy magaA MTI jelenti: Horthy Miklós, Magyarország főméltőságú kormányzója kedden este a következő legfelsőbb kéziratot intézte Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz: Kedves gróf Teleki! Most érkeztem vissza az árviz- súj tóttá országrészek felett tett utamról. fBár csak madártávlatból láttam a rombolást, mégis megdöbbentett annak pusztító ereje. Láttam az összeomlott házakat, éppen azok hajlékának megsemmisülését, akik a legnehezebben hordtak egy-egy vályogtéglát a másik Eger, április 3. Vasárnap délelőtt 11 órakor a szentferencrendiek fehértermében közgyűlést tartott az egri rom. kath. egyházközség képviselőtestülete. Dr. Petro József kanonok-plébános, egyházközségi elnök a következő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést : — Semmisem történik a világ folyásában, az emberek életében az isteni Gondviselés tudta és irányítása nélkül. Erre az igazságra csak nagy veszedelmek, csapások idején szoktunk felfigyelni. — Míg élünk, emlékezetes lesz tartásunkon változtassunk. Nincs szükség rá, mert céljaink sem változnak. Békét akarunk, de igazságos békét, — nemzetek közötti együttműködést, de olyat, amelyben nincsenek első és másodosztályú államok, hanem a jogos igények kielégítése után megbecsülés vesz körül minden nemzetet, legyen az akár hatalmas birodalom, akár kis állam. A magyar külpolitika kipróbált, egyenes úton halad tovább Olaszfáié, hogy létrejöjjön kis otthonuk. A magyar lelkek áldozatkészségét bizony nagyon sokszor vettük már igénybe. Két évtized óta hol itt, hol ott kellett segíteni, de megtettük és hála Istennek megvagyunk, boldogulunk, fejlődünk és erősödünk. Magyar testvéreimhez fordulok. Senkitől sem kérek nagy áldozatot. Vegyünk példát hadseregünktől. A rangban legmagasabb is csak pengőt, a legkisebbek pedig filléreket áldoztak és mégis az árvíz által sújtott hadirokkantak házainak egész sora fogja hirdetni a bajtársak tettrenekünk ez a nagyböjt: ez a hosszú tél, ez a közel egy méteres hótakaró, melyet a föld még a feltámadási körmenet alkalmával sem vetett le, az a hetekig tartó kegyetlen hideg, fűtőanyaghiány, sok gond a szénbeszerzés miatt . . stb — A húsvéti alleluja is hamar elröppent ajkunkról, mert hamarosan rémületbe ejtett bennünket az árvízháború robaja. A megduzzadt Tisza tengert varázsolt Szeged köré. A Dunán hatvan év óta nem volt ilyen jégnélküli árvíz. Hatvan, Füzesabony mintha tengerparton feküdnének. Több százezer holdterországgal együtt s így természetes az is, hogy a mostani találkozó sem új szerződést nem eredményezett, sem új korszakot nem jelent az olasz-magyar kapcsolatokban. Ilyenekről szó sem lehetett. A húsvéti római út sem kezdet, sem vég nem volt, — csak egy állomás abban a bensőséges kapcsolatban, a- melyet a két ország érdekei épúgy megerősítenek, mint ahogy történelmi és kulturális közössége és népeinek érzelme alátámaszt. kész együttérzését. Adjon mindenki annyit, amennyit meg sem érez, de adjon, hogy résztvegyen a nemzet jótékony lelkének egyöntetű megmozdulásában. Érezze minden bajba jutott a megértő magyar szívek testvéri támogatását. A gyűjtést végezze a kormány- biztos, aki egész tevékenységét az árvízsújtotta területek és lakók gondozásának szentelje. Bízom az egész magyar társadalom áldozatkészségében. Kelt Budapesten, 1940 ápr. 2-án. Horthy, s. k. mőföld van víz alatt, nemkülönben a lakóházak ezrei. Sok asszony és férfi őrjöngve rohan fel s alá az országúton és sírva nézi minden vagyonának pusztulását. Szerte az országban emberfeletti küzdelem folyik a hatalmas víztömegek megfékezésére. Ungtól Zaláig lázas tevékenységgel ásnak árkokat, erősítik a gátakat, hordják a homokzsákokat és mentik a nemzet vagyonát. Az árvíz és a belvizek ellen valóságos háborús arcvonalba sorakozott minden jóérzésű ember. A komor éjtszakában a fáklya gyér fénye mellett vállvetve dolgozott közigazgatási tisztviselő, orvos, ügyvéd, pap az egyszerű munkásokkal. Pestmegye alispánja szorgalmasan talícskázta a homokot. — A másik nagy aggodalmunk: az a hosszantartó, rejtelmes, nemzetközi feszültség nem a mi fejünk felett fog-e kisülni és nem leszünk-e ismét villámhárítói egész EurópáA kormányzó legfelsőbb bózlrata Teleki miniszterelnökhöz az árvízsujtoftak érdekében indítandó országos gyűjtésről Adlon mlndenfetl annyit, amennyit meg sem érez, do adfon, hogy rdsz!?@gy©n a nemzet Jótékony lelkének egyfinfefA megmozdulásában „fl jó keresztény és jó magyar áldozatos lélekkel segítségére siet a bajbajutottaknak“ Szociális lelkületre buzdította az egri híveket dr. Petró József kanonok-plébános az egri egyházközség képviselőtestületi gyűlésén
