Eger - napilap, 1940/1

1940-03-27 / 49. szám

1 2 E 6 E R 1^40. március 27. Végig; a Zagyva és a Tárná Ma délben més nem volt használható . ,. Hatvannál a pesti műút menten a nevesmegyei pusztító árvíz nyomában Eger, március 27. „Tengert láték, amint kitekintek" — mondhatná Petőfivel az egri vo­nat utasa már az Eger—füzesabonyi vonalon is. A kistályai völgyben, az andornaki tufagyár tájékán és tovább Mablár vidékén nagy tavak tükrét fodrozza az enyhe déli szél. A dombokról még mindenütt újszü­lött patakokban rohan lefelé a sár­gás hóié. A szikszói országútnál és Abony mellett az első számú őr­háznál szinte végeláthatatlan ten­gerként csillog a látóhatár. Itt ko­moly a helyzet, mert a vonat is csak csigalépésben óvatoskodik előre. Alig győzzük kivárni, oly hosszú időnek tűnik, míg elérjük a hullámok felett a füzesabonyi ál­lomást. ' Abonyból kifelé haladva még lát­juk az állomás mögött az újtelepen a víz alá került és összedőlt háza­kat. Sok házból még a bútorokat sem tudták kimenteni. A ledőlt falak összetörték egyik malomel­lenőr lakásának minden berende­zését. Egy másik kisember nemrég tízezer pengőből, egész életének megtakarított pénzéből építette fel itt csinos családi házát. Most ro­mokban hever az egész épület és a romok előtt sírdogál a család, ke­resve, ami még megmenthető a be­dőlt falak között a sár- és iszap­tengerben. A füzesabonyi liget mellett zúg, morajlik és haragosan csapkodja a töltést és kis hidakat a szántó­földekről lerohanó szennyes tenger. Itt már nem látni semmi mást, a- merre a szem néz, csak vizet és vizet. Valahol Mezótárkány vidé­kén lehet a tenger másik vége és ott is nagy pusztításokat végez a megbomlott hóié. Hosszú ideig halad a vonat az abonyi „tengerparton." Kálkápolna állomás előtt a másik tengerrel ta lálkozunk, s ezt a megszílajodott Tárná öntötte a szelíd vidék mély síkságára. Továbbra is sok helyen csillan fel az áradás egy-egy na­gyobb tengerszeme a vasút mentén, míg megérkezünk Hatvan vidékére. Itt már nemcsak az elöntött terü­letek beláthatatlan szélessége, ha­nem az egész vidék lázas mentési munkája mutatja a legkomolyabb veszedelem minden szomorú jelét. Házakat látunk derékig vízben, mi­előtt befutna vonatunk az állomás­ra. Keskeny földnyelveket látunk a végtelen víz között, és a földcsí­kokon emberek százai, ezrei járnak, dolgoznak, hordják a homokzsákot, a deszkát, követ és mindent, ami­vel megállítani vélik a víz borzal­mas erejét, a gátakon dolgozik ma minden épkézláb ember. Az állomásról nem lehet bejutni a városba. Semmi jármű nem közle­kedik a méteres vízben, amely a cakorgyár mellett vezető utat, s magát a gyártelepet is ellepi. Selyp felé az előző este beszüntették a forgalmat, de már indítják is az első vonatot. Kavicsot, deszkát, szerszá­mokat, árvédelmi eszközöket és anyagokat visznek az első vagonok. Kilenc kilométeren át halad itt a vasút a Zagyva zúgó, haragos ten­gere mentén és szinte csodálkozunk, hogy nagyobb baj még nem történt. A levegőben repülőgép kering. A magyar légihaderő repülői derítik fel a helyzetet. Talán Bonczos ál­lamtitkár ül az egyik gépen. Az el­öntött házak kilakoltatott lakói re­ménykedve nézik a biztatóan kat­togó gépmadarakat. Fatelepek, ta­nyaházak, szántóföldek, majd egész falvak állanak a hömpölygő ára­datban. Sok helyen a fáknak is csak koronája látszik ki a hullá­mokból. Hivatalosan tudjuk már, az apadás megkezdődött, s a veszély talán nem nőhet már tovább, de mikor nézzük ezt a megdöbbentő képet, a víz lenyűgöző erejét, az összedőlt házakat, a vízben úszó bútorokat, állati hullákat, néha úgy tűnik fel, mintha csak most kez­dődnék a baj. Pedig mire vissza­érkezünk Hatvanba, örömmel hall­ják, hogy a vonatközlekedés és az egész vasúti forgalom megindult. Vasárnap 11 órától hétfő este hatig méteres víz volt a műúton is és Budapest felé nem lehet közle­kedni gépkocsival sem. Salgótarján felé Kisgombos pusztánál lepte el az országutat az ár és megállította a közlekedést. Most már 40 centi­métert apadt az árvíz szintje és a verejtékes mentési és helyreállítási munka nyomán újra megindul & forgalom az országúton és vasúton mindenfelé. Grőber főszolgabírót három nápra Visznek községbe zárta az árvíz. Visznek község volt a Tárná ára­dásának egyik legveszélyesebb pont­ja/ Grőber Ferenc dr. gyöngyösi járási főszolgabíró, árvédelmi biztos, a helyszínre sietett és átvette a védelem irányítását. Nyúlgátakkal körülvették a községet, a nyúlgátat viszont az árvíz vette körül és há­rom napon át senki, tehát a fő­szolgabíró sem tudta elhagyni a községet. Most kezdődött meg az apadás, és a község fogsága is megszűnt. Mi történt Tepélg-pusztán? A Poroszló—Besenyőtelek—Tisza- nána háromszögben fekszik Tepély- puszta széles vidéke. Az áradás következtében a pusztával megszűnt az összeköttetés és eddig nem tud­ható, mi történt Tepély-pusztán, volt ott is komolyabb veszedelem, vagy semmi baj nem következett be a vizár bekerítésén kívül. A Zagyva árvize Hatvannál teg­nap keveset apadt. Pásztóról este azt jelentették, hogy a vízállás to­vább emelkedik. Vitéz Tömösváry János dr. hatvani járási főszolgabíró szerint a pásztói jelentés alapján minden pillanatban számolni lehet azzal, hogy további gátszakadások következnek be, s a cukorgyár és Eger, március 27. Hedry Lőrinc dr. főispán ma dél­ben a következő távirati hivatalos jelentést küldte a belügyminiszté­riumba az árvédelmi országos kor­mánybiztoshoz : Jelentem, hogy a Zagyva Hat­vannál 354 centiméter, a tegnapihoz képest 11 cm-t apadt. A cukorgyár területén is apadás észlelhető. A cukorgyár felett előállott gátszaka­dás betömése a mai napon megtör­ténik. Közerő és műszaki csapatok permanens munkában vannak. A Tárná déli folyása mentén az ár Tarnazsadánynál apadt, itt már csak 15 ház van víz alatt. Tarnamérán ugyancsak apadt, 50 ház van víz Eger, március 27. A háromhetes női légoltalmi tan­folyam az elmúlt héten befejeződött. A tanfolyam célja egyelőre általá­nos ismeretek közlése volt, nem is lehetett részletesebb munkába bo­csátkozni, mert a hallgatóság száma oly nagy volt, hogy a kiképzés nem lehetett elég alapos. Az egyénen­kénti alapos kiképzést a következő részletes tanfolyamokon kapják meg a jelentkezők. A tanfolyamot gyakorlati bemu­tatás fejezte be a tűzoltó laktanya udvarán. A bemutató keretében a Emelkedni fog a A Budap-sti Közlöny szerdai száma közli a cukorrépa termelés­sel és cukorgyártással kapcsolatos egyes kérdés szabályozásáról szóló rendelet kiegészítéséi-e vonatkozó kormányrendeletet. A rendelet kiadása szervesen kapcsolódik a kormányzatnak ahoz a törekvéséhez, hogy az 1940. év folyamán minél nagyobb területet fordítsanak cukorrépa termelésre és ennek eredményeképen az or­szág cukorgyártása minél magasabb szintre Jegyen emelhető. A cukor­környéke után maga Hatvan nagy­község is súlyos veszedelembe kerül. Az éjszaka azonban baj nélkül múlt el és reggelre 11 centiméterrel apadt a vízállás. — Ma délben az országúton Egerből Hatvanon át Pest felé a Zagyva árvize miatt még mindig lehetetlen volt a köz­lekedés. alatt, ellenben áradt Erk és Tarna- örs községeknél. Előbbiben 25, az utóbbiban 31 ház van víz alatt. A Laskó gátszakadása következté­ben Komló községben 150 ház ke­rült víz alá, a segítési munkálatok folyamatban vannak. Átányban az árvíz elmenőben van. Hevesveze- kény községben még 40 ház van víz alatt. Az ár itt is apad. Erdő­telek községben az összegyűlt bel­vizek folytán 32 házat kellett ki­lakoltatni. A Tisza folyása mentén áradás még nem tapasztalható. Dél­hevesben ezidő szerint mintegy 50 —60 ezer hold van víz alatt. Hedry főispán. gyújtó bombák hatását szemléltette Ruzsin Ferenc tűzoltó-parancsnok. A tanfolyam utolsó napjai nagy­hétre estek és ebben az időpontban több helyen lelkigyakorlatok voltak, így igen sokan nem vehettek részt a tanfolyam utolsó napjain. Éppen ezért a tűzoltólaktanyában március 28-án, csütörtökön délután 6 órakor pót-összefoglalást tartanak azok szá­mára, akik a tanfolyam befejezésén nem lehettek jelen. A pótlólag tar­tandó előadásra lapunk útján hívja fel a parancsnokság az érdekeltek figyelmét. cukorrépatermelés répa termelő területeknek műtrá­gyával való szakszerű megművelése esetén remélni lehet, hogy a cukor­répa eddig meglehetősen alacsony termésátlaga a kisebb gazdaságok­nál is jelentékenyen emelkedni fog­— Megjelentek az első fecs­kék. Szegeden megfigyelték az első fecskerajt, amely dél felől vonult el a város felett és Hódmezővá­sárhely irányába repült tovább. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. Hatvanezer hold áll víz alatt Dél-Heves megyében Újabb áradás Erk [és Tarnaörs községeknél Hedry Lőrinc dr. főispán hivatalos jelentése az árvédelmi kormánybiztoshoz Csütörtökön még egy „pótló46 előadást tartanak a női légoltalmi kiképzés befejezésére Gyujtóbomba bemutatásával fejeződött be a tanfolyam

Next

/
Thumbnails
Contents