Eger - napilap, 1940/1
1940-03-23 / 47. szám
1940. március 23. EGER 3 Egerben 602 fővel több a nő, mint a férfi Eger adatai általánosságban a kővetkezők: A népesség száma 1930-ban volt 30,424, ma 31,034. Az elmúlt kilenc év alatt tehát Eger lakossága mindössze 610 fővel növekedett,összesen 2*01 százalékkal, évi 0‘22 százalékkal. A lakóházak száma kilenc év alatt 4542-ről 4995-re nőtt, a lakások száma ma 8556. A férfiak száma 15,216, a nőké pedig 15,818, vagyis 602-vel több, mint a férfiaké. Gyöngyös lakossága 22.333 lélek Gyöngyös város adatai is figyelemreméltók, mint a vármegye második városáé. Itt a lakosság 21,281 főről 22,333-ra emelkedett, tehát 4’94 jó százalékkal, ami évi 0*55 százalék szaporodásnak felel meg. A lakóházak száma 3166-ról 3345- re emelkedett, a lakások száma 6520. Gyöngyösön 11,022 férfi és 11,311 nő él. Hatvan, Tiszafüred, Heves ... A tízezernél nagyobb lélekszámú hevesmegyei községekben a helyzet a következő: Hatvanban a házak száma 2756-ról 3192-re, a lakosok száma 15,380-ról 15,707 re, vagyis 327 fővel, 2.13 százalékkal nőtt. Hatvanban 7378 férfi és 8,329 nő él. Tiszafüreden a házak száma 2117- ről 2343-ra, a lakosság 10,103-ról 10,630-ra nőtt. A szaporodás itt a legjobb, 527 fő, 5*22 százalék. Hevesen a lakóházak száma 2106- ról 2315-re, a lakosság 10,124-ről 10,472-re emelkedett. Irányító eluek a uárosi iisztuiselői állások betöltésénél I. Eger város képviselőtestülete fontos városi tisztviselői állások betöltésére készül. Az önkormányzat gondolatának mindig súlyos teherpró- bája egy-egy ilyen választás. Ilyenkor kerülnek elő az elvek fegyvertárából az érvek és ellenérvek: mi jobb, a kinevezésen nyugvó tisztviselői kiválasztás, vagy az önkormányzati testület bizalmán nyugvó választás ténye? Ott a koncentrált protekció, itt az egyéni összeköttetések hidrafejű réme magasodhatik a közérdek fölé. Ott a központi hatalom tárgyi értékelése, itt a helyi érdekek, a személyi alkalmasság megítélésének egyéni, alanyi ténye tart valakit alkalmasnak valamely állás betöltésére. Bár a közigazgatási szakiroda- lomban egyre erőteljesebben érvényesül az a nézet, hogy az önkormányzat elvéhez nem tartozik szükségképpen a választási rendszer, hanem épp oly jól megfér vele a kinevezési rendszer is, mégis mindaddig, amíg a városi köz- igazgatásunk a képviselőtestületek által történő választás tényét fogadja el s tartja szinte az autonómia egyik alappillérének, a városi képviselőtestület tagjainak erkölcsi kötelességük ezzel az értékes és felelősségteljes joggal úgy sáfárkodni, hogy emberi lehetőség szerint gyarapodjék azoknak a száma, akik a városi autonómiáknak ezt a személykiválogatási jogát helyeslik s a központi hatalom túlzásba vitt koncentrációjának egyik jól működő ellensúlyát látják benne. Az autonómia tisztviselői választásának sajnálatos mellébzöngéje: a kortézia. A képviselőtestületi tagok személyes meglátogatása, szinte a megalázódásig s megaláztatásig menő önajánlás és kegy felajánlás, a jelöltnek saját magáról alkotott jóvéleményének kedvező kihangsúlyozása, az ellenfél hibáinak és fogyatékosságainak „tárgyilagos“ fólemlegetése, nem ritkán a tett szolgálatokra, családi, baráti kapcsolatokra történő félreérthetetlen utalás. Harmadnapos következménye aztán ennek a kortéziának az ezerszeresen megnagyított hírek kimagyarázása „nem igy mondtam, hanem úgy mondottam,“ s a kollegiális vagy baráti szívben benne van a mérgezett nyíl, a féltékenykedés, a gyűlölködés, olykor évtizedekre megmérgezve a városháza belső életét. Mindez nagyon súlyosan érvel az autonómia választásai ellen.De minthogy nagy elveket, évszázados szabadságharcok véréből és könnyéből kijegecesedett követelményeket nem ronthat le emberi gyengeség vagy gonoszság s a ma fennálló törvények még így rendelkeznek, nem tehetünk mást, minthogy keressünk a rosszban is jót kutató és akaró emberek számára néhány tájékoztató elvi szempontot, melyek követése alkalmas lehet igazán tárgyilagos, igazságos meggyőződés kialakítására, a tiszta lelkiismeret szavazatának leadhatására. Ám ne várjon e helyen senki holmi sohasem hallott gondolatokat, szerény célunk csak az, hogy csokorba foglaljuk s erőteljesebben kihangsúlyozzuk azokat az elvi gondolatokat, melyek segítségével az igazi közérdek szolgálatának magaslatán állva tárgyilagos és igazságos, nem pedig alanyi hangulatoktól színezett véleményt alkothatunk magunknak a versengő jelöltek egyéniségéről és értékéről. Miért van erre szükség? Azért,, mert egész közéletünkön és társadalmi életünkön káros vadvíz gyanánt terpeszkedik el az érzelmi alapokon nyugvó emberi, tisztviselői értékelés. Származás, családi összeköttetések, barátság, sógorság, koma- ság, kártyapartnerség, kedélyes asztaltársaság, a jól vasalt nadrág, a sima modor, az emberi gyengeséget kihasználó hizelgés sokkal több embert képes levenni a lábáról, mint az önfeláldozó munka, a reklám nélkül végzett feladatteljesítés vagy a tényleges eredmény. Az autonómia szavazó képviselőinél ez a közveszélyes érzelmi színezés eshetőleg még fokozottabban érezhető, mert a kortézia csak még jobban kifejleszti ezeket a lelki tulajdonságokat s állandóan gondoskodik ezek táplálásáról. A kinevezési joggal felruházott állami hivatalfőnök vagy magángazdaságbeli vezető hosszú életÉS MÉGIS TAKARÉKOS A FORD-Jmmué FOGYASZTÁSA CSAK 8 LITER. OLAJFÉK. ÁRA: P 3690.-E ladás: FORD MOTOR R. T. BUDAPEST V. , Kossuth Lajos-lér 18. Telefon: 111—980 HAHN ARTHUR ÉS TÁRSAI, BUDAPEST VI. , Andrássy-ut 10. Telefon: 113—619 tapasztalat és gyakorlat alapján inkább kifejlesztheti magában a tárgyilagos elvektől vezetett kiválogatási, értékelési módozatokat. II. A legfőbb, legsúlyosabb szempont a tisztviselői kiválasztásnál csak egy lehet: a rátermettség. Az angol világbirodalom nagyságának igazi oka Macaulay szerint, hogy mindig „megfelelő embert megfelelő helyre“ állítottak. A városi közigazgatási, fogalmazáskarbeli tisztviselő rátermettségének, megfelelőségének ösze- tevői: Átélt hivatástudat. Városát, embertársait, a közt nem csak a fizetésért, az előmeneteli lehetőségért szolgálja, hanem lelkének olyan őszinte odaadásával, melyet nem lehet mimelni, mely állandó javításra, tökéletesítésre serkenti, új célokat keres s az új célokhoz új munkaeszközöket. Nem lankadó munkaképesség. Jó munkás az, aki minden szellemi, fizikai és erkölcsi energiáját beviszi foglalkozásába, harangcsendüléskor nem teszi le azonnal a vakoló kanalat, nem a hivatalos óra kitöltése fontos előtte, hanem a jól végzett munka boldogító eredménye. A lelkesen dolgozó tisztviselő mintegy benső lelki kényszer hatása alatt állandóan másokra, alantasaira is kisugároz- tatja ambícióit s így biztosítja azt, hogy környezetét is lelkesebb munkára sarkalja. Van-e kezdeményező készsége ? A közigazgatás maga az eleven élet. Ezt nem lehet sémákhoz igazítani, itt egyéni emberi ügyekről van szó, kis emberek nagy bajáról, a közélet hullámainak mindig újszerű hömpölygéséről, itt nem szabad aktákat tologatni, mindenben a feljebbvaló irányítását várni, hanem a törvényes keretek között önmagának a kezdeményező lépéseket megtenni. Vezetésre való alkalmasság. Ahogy Napóleonnak minden közlegénye a bornyujában hordta a marsallbotot, minden fogalmazáskarbeli tisztviselőnek ambicionálni kell a legmagasabb városi tisztséget: a polgár- mesterséget. Tehát éreznie kell önmagában a vezetői-készséget, a hatalomra születettséget. Amelyik pályázóban ez nincs meg, vagy csak fogyatékosán, annak háttérbe kell szorulni a vezető képességet felmuRézgálic megérkezett I az Egri Hangya-Szövetkezetben I Hegyközségi utalvány ellenében I I már kapható. I
