Eger - napilap, 1940/1

1940-03-21 / 46. szám

Eger, LI. évfolyam, 46. szám. A R A 8 FILLÉR ♦ Csütörtök <*■ Trianon 21, 1940. március 21. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁIMEBTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Száztízezer pengővel kevesebb adót fizettek be az idén, mint a muH év első két hónapjában 20 ezer gengővel kevesebb a dohány­eladási bevétel is Bizalom a földkérdésben A törvényhozás a nagy reform jelentőségéhez illő komolysággal tárgyalja a földbirtokpolitikai javas­latot, amely most már hamarosan valóban törvényerőre emelkedik. A mezőgazdasági élet hosszú téli szü­nete alkalmas volt arra, hogy a kormány a legtöbb érdekelttel ösz- haDgba hozza javaslatát s így az elkövetkező gazdasági évben a vég­rehajtás is a nemzet belső békéjé­nek és a szociális haladásra irá­nyuló akaratának légkörében kez­dődhetik meg. Az új magyar föld­reform az élet reális lehetőségeire épül fel. Nem ábrándozik olyan megoldásról, amely egy csapásra, egyetlen tollvonással elintéz egy kérdést, hiszen ilyen megoldást lelkiismeretesen nem is lehetne vál­lalni, mert a földkérdés állandóan mozgó, fejlődő s a nemzet életével együtt változó bonyolult valami. A törvény pedig csak akkor lehet jó, csak akkor biztosíthatja igazán a most megállapítandó kis^xiszíenciák létét és ezzel együtt a magyar tár­sadalom összhangját, ha az élet va­lóságaihoz alkalmazkodik. A gyökeres és becsületes meg­oldásra való törekvés bizonyítéka az, hogy a földbirtokpolitikai javas­lat nem egyoldalú föld- és vagyon- osztogatásban merül ki, hanem ar­ról is gondoskodik, hogy a birtok­változással együtt megkezdjék a falusi hajlékok kérdésének megol­dását és módot ad arra is, hogy a földhözjuttatás ütemét meggyorsítsa a kormány, ha erre megvan a lehe­tőség, egyben pedig gondoskodik arról, hogy a föld birtoklásában várható egyre nagyobb mértékű változás ne a termelés csökkenését és ezáltal az ország szegényedését okozza, hanem nemzeti és gazdasági hivatása magaslatán álló társadalmi réteget neveljen ki. Mindezeket a fontos célokat pedig nem lehet né­hány általános elv hangoztatásá­val, vagy számadatok lelkiismeret­len csoportosításával elérni. Az élet bonyolult s éppen ezért bonyo­lult kérdésekkel kell megbirkóz­niuk majd a törvényt végrehajtó il­letékes köröknek is. Hogy erre csak egy példát em­lítsünk, utalunk azokra a régebben elhangzott követelésekre, amely bi­zonyos átlagszámokat emlegettek. Országos nevű politikusod szájából is hallottunk már olyan követelést, hogy például „száz holdnál nagyobb birtok ne legyen az országban“, vagy pedig, hogy „minden embernek legyen legalább is tíz hold földje“. Ezek a követelések az álmok vilá­gában járnak. Nemcsak azért, mert ahhoz, hogy Magyarországon minden gazdaembernek tíz hold földje legyen, éppen kétszerannyi területet kellene felosztani, mint amennyi az ország­ban van, hanem azért is, mert más a jelentősége egy hold földnek az ország egyik és más az ország másik részében. „Ha például egy család Sopron megyében a várostól távo­labbi területen megél nyolc holdon, biztos, hogy Szolnok megyében ugyan­ekkora területen nem tudna úgy megélni“. Teleki Pál gróf miniszter­elnök utalt erre egyik beszédében s minden józan gazdaember megérti, hogy miért kell az országot részen- kint, tájak és helyi körülmények szerint tanulmányozni s miért van szükség arra, hogy más-más helyen más és más módon oldják meg a földkérdést. Enólkül ugyanis nem lenne igazság s az eredmény is elmaradna. Ugyanígy nem lehet egy kapta­fára huzni az országot abban a te­kintetben sem, hogy (mint régebben egyes politikusok hangoztatták) minden nagybirtokot fel kellene-e osztani, vagy pedig csak egyeseket. Vannak ugyanis nagybirtokok, a- melyekhez hozzányúlni a nemzet legfontosabb politikai és gazdasági érdekeinek sérelme nélkül nem is lehetne. Vannak olyan vidékek is, ahol a nyakló nélkül való föld­osztogatás nem jobblétet, hanem nyomort hozna a nép számára. Van­nak viszont olyan helyes, ahol a nagybirtokrendszer népritkitó ha­tást gyakorol, de tudunk olyan vi­déket is, ahol éppen a nagybirtok biztosítja több embernek aránylag gondtalanabb megélhetését. A pártatlan szakemberekre és a megfontolt, tervszerűen dolgozó il­letékes körökre kell tehát bízni a földkérdés megoldását. Szükséges tehát, hogy a magyar közvélemény bizalommal tekintsen a hivatottak munkája elé, mert ezek csak egy célt ismernek: a magyar nép fel­emeltetését és az ország erőinek gyarapítását. — Az olvadás a magasabb hegyekre is kiterjed. Az Idő- járástani Intézet jóslása a következő 24 órára: Mérsékelt déli, délnyugati szél, változó felhőzet, több helyen eső, a hegyekben havas eső. A hő­mérséklet emelkedik. Az olvadás a magasabb hegyekre is kiterjed. Heves vármegye adófizetési hely­zetéről Germarz Miklós h. pénzügy­igazgató a következőkben számolt be legutóbb a törvényhatóságnak: A vármegye lakosságának hátra­léka közadókban és az 1940. évi adó­kivetés összege összesen 6 749,916 pengő. Erre befizettek ebben az év­ben 317,536 pengőt. Ez az összeg Tegnap este és ma reggel örven­detes jelentések érkeztek Heves vármegye alispánjához az árvíz- veszély megszűnéséről. A hivatalos jelentések szerint a Tárná mentén és a Zagyva folyóaál is megszúut az árvíz-veszedelem. Lényeges apa­dás állott be az egész vonalon a patakoknál és folyóknál- és további Érdekes munkán dolgozik az ár- kormánybiztosság. Az a terve, hogy minden fontosabb árucikkre megál­lapítja az alkalmazható haszonkul­csot. így azután a mindenkori hely­zethez jobban alkalmazkodó, rugal­mas árrendszer alakulna ki, amely számot vethet azzal is, hogy ne le­gyen méltánytalan haszon. Kereske­dői és ipari érdek is ennek a rend­szernek megalkotása, mert hiszen mentesítené a gazdasági életet az ezzel kapcsolatos esetleges vádaktól. Az árkormánybiztosság most dol­gozik ezen a munkán és a napok­Eger, március 21. Mint megírtuk, má’cius 20-tól 24-ig lehet díjmentesen kérni az egyszeri bejelentéshez szükséges be­jelentőlapokat a rendőrségen. A kitöltött bejelentőlapokat a jegyzékekkel együtt legkésőbb áp­rilis 6-ig kell beszolgáltatni. A bejelentőlap kitöltésére vonat­kozólag tudói kell, hogy csak tintá­val és olvashatóan szabad kitölteni 111,976 pengővel kevesebb, mint a múlt év megfelelő idejének adó­fizetési eredménye. Igen érdekes, hogy a dohány- gyártmányok bevétele is kevesebb volt februárban. Az elmúlt év februárjában 198 ezer pengőt füstöl­tek el a vármegye területén, most 20 ezer pengővel kevesebbet. veszélyre nem lehet számítani. A Zagyva és a Tárná 'medre is telje­sen kiürült, miáltal alkalmassá vált nagyobb víztömegek nyugodt levezetésére, újabb nagyobb mérvű hóolvadás és esőzés esatén is. Ezek szerint Heves vármegyében szeren­csésen megszűnt az árvízveszély ban készült el a gyapjúszövetek nagykereskedői árára vonatkozó rendelkezés. Arról értesülünk, hogy az ár­kormánybiztosság most kalkulációs sablonokat dolgoz ki. Mindaddig, amíg elkészül az árrendezés fentebb említett rendszere, a kalkulációs sémák szolgálnak majd a kereske­dői életben az árszámítás alapjául. Ez úgy értendő, hogy az árkormány­biztosság megállapítja, hogy az ár- számitásnál milyen önköltségi tétele­ket lehet számításba venni és mi­lyen keretekben. és azon a megfelelő rovatban több­féle szakképzettség esetén minden szakképzettséget fel kell tüntetni. A 18 éven felüli személyek maguk tartoznak kitölteni a bejelentőlapo­kat, a kiskorúakét a családfő, vagy akiknek gondozására van bízva a kiskorú. Az ellenőrző bejelentő lapok „K“ betűvel jelzett szelvényét csak a 18—60 éves katonaviselt személyek­Elmult az árvíz-veszély Heves vármegyében mindenütt. Megállapítják minden fontosabb árucikk haszonkulcsát Mit kell tudni a bejelentőlapok kitöltéséről

Next

/
Thumbnails
Contents