Eger - napilap, 1940/1
1940-03-18 / 44. szám
2 EGER 1940 március 18. Az árvízveszély, a közerő, a munkáskérdés és a várható rézgálichiány a vármegye közigazgatási bizottsága előtt Az alispán érdekes adatokban számolt be a Mátra-szövetkezet működéséről Eger, március 18. Heves vármegye közigazgatási bizottsága szombaton délelőtt tartotta rendes ülését Hedry Lőrinc dr. főispán elnökletével. A bizottságban a tisztviselői jelentések során elsőnek az alispáni jelentést ismertette Hunyadi-Búzás Endre dr. vm. főjegyző. A jelentés szerint a rendkívüli téli időjárás folytán előállott helyzetben különös gondot kellett fordítani az esetleges árvizek kártételeinek megakadályozására. Ezért az elmúlt évek gyakorlatával szemben szükséges volt az árvízvédelem új alapokon való megszervezése. Különösen a hatósági jelzőszolgálat, a közerők kijelölése és munkahelyének megállapítása, az esetleges katonai erők igénybevétele, s a mentőeszközök előzetes biztosítása voltak azok a kérdések, amelyeket újból kellett szabályozni. Ebben a H Mátra-szöve — Fenti feladatok kereskedelmi alapokra való lebonyolítására alakult 1939. március 4-én a Mátra Idegenforgalmi, háziipari, mezőgazdasági és állatértékesítő szövetkezet a törvényhatósági közjóléti alap kebelében. A szövetkezet 1939. májusában szövőműhelyt alapított Mát- raderecskén, és havi termelésének értéke a mai fonalinség mellett is eléri a 2000—2600 pengőt. — A szövetkezet a háziipar támogatása érdekében eddig 631L71 pengő értékben eladható árut vásárolt fel. — A szövőműhely termelésének és a háziipari cikkeknek értékesítését a Mátra szövetkezet Budapesti eladótelepe végzi (IV., Veress tekintetben a legmesszebbmenő gondossággal járt el a hatóság. — A téli idő alatt a közjóléti alap a legszükségesebb keretben segélyekkel támogatta a- munkaképteleneket és sokgyermekes családokat, — A kormány uj utakon haladó szociális és népjóléti programmjá- nak megvalósításához már a múlt évben lerakta Heves vármegye törvényhatósága az alapokat. — A cél, minden a megye területén kínálkozó új kereseti lehetőség felkutatása, hasznosítása, a a háziipar fejlesztése, az egyes gazdasági alanyok támogatása, hogy minél több önálló existencia alakulhasson. Anyagi eszközök hiányában nem valósulhatott meg eddig a családi házak építése és az állat- juttatásokkal való visszterhes segélyezésnek Szatmár megyében bevált rendszere. kezet munkája Paine u. 31.) és egyszersmind tá jékoztatja a háziipart arról, hogy a közönség milyen árut keres. A sző- vőmübely eddig 15.416 P 30 f értékben eladható árut szállított a budapesti eladótelepnek. — A Mátra szövetkezet Kápolna községben saját szabadalmai alapján fonható növényi rostokat előállító üzemet létesített, mely e hónapban kezdi meg a rost-előállítást kenderből, lenből, szalmából, mályvából stb. — A folyó év első felében Heves vármegye háziiparosait a szövetkezet 10,000 P kamatmentes kölcsönnel támogatja, hogy termelési _eszközeiket tökéletesíthessék. A hatvani állomás ügye — A belügyminiszter elrendelte a hatvani vasúti állomás Pest vármegyéhez tartozó részének Heves vármegyéhez leendő csatolására vonatkozó eljárás megindítását. A kérdést először Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye fogja tárgyalni s az ottani törvényhatósági határozat után foglalkozik majd vármegyénk törvényhatósága a kérdéssel. Mindenesetre feltétlenül szükséges a mostani állapot megszüntetése, mert ennek közigazgatásilag rendkívül szembetűnő hátrányai vannak. Községi változások — Döntött a belügyminiszter Erdőtelek és Dormánd községek egyes határrészeinek átcsatolása kérdésében is és helybenhagyta az etárgyban kelt alispáni határozatot. — Végleges elintézést nyert Uj- lőrincfalva község szervezeti változásának kérdése is. Ujlórincfalva község kisközséggé alakul és a jegyzői szolgálat ellátása szempontjából Poroszló nagyközséghez csatlakozik. Poroszló nagyközségi jellege az átszervezés után is változatlan marad. A szervezeti változással kapcsolatos közigazgatási intézkedéseket a belügyminiszteri rendelet értelmében junius hó 8-ig be kell fejezni. A jelenleg szolgáló tisztviselők mindkét községben megmaradnak. H munkáshiány és az aratógépek A jelentéshez Gosztony Andor szólt elsőnek. Megállapította, hogy a mezőgazdaságnak két rossz között kell választania.Vagy nagyon hoszszúra tolódik ki a tél, vagy gyors olvadás következik ba. Az előbbi talán jobb, mert a természet utóléri önmagát. A baj inkább abban rejlik, hogy a késői kitavaszodás és a mező- gazdasági munkásság számának csökkenése miatt a mezőgazdasági munkák nem lesznek idejükben elvégezhetők. Az ország iparosodásával Nem voltak megfelelő es; Krisztián Imrének a tófalui lignitről intézett rövid felszólalása után Plósz István országgyűlési képviselő a hótakaritás miatt igénybevett közerő kirendelését sérelmezte. Voltak faluk, amelyek népe 7—8 kilométert volt kénytelen gyalogolni a nagy hidegben és hóban, míg tulajdonképpeni munkahelyére ért. A falusi lakosságnak nincs is ilyen szokatlan munkához elég öltözéke. Hedry Lőrinc dr. főispán megjegyezte a felszólalás után, hogy a hatóságok valóban nem voltak felkészülve ilyen nagy havazásra és kapcsolatban nagy munkástömegek vonulnak a mezőgazdaságból az iparba és igy munkáshiánnyal kell számolni. Különösen érezhető lesz ez aratás idején. A bizottság írjon fel ezért a kormányhoz, hogy ahol annak szüksége mutatkozik, engedje meg az aratógépek használatát. Itözök a hó eltakarítására kemény télre. A rendelkezésre álló patriarchális eszközökkel nem lehetett eredményeket elérni s ezért volt szükség a közQrő kirendeléséne. — A mezőgazdasági muukáshiányra vonatkozó felszólalásra a főispán úgy nyilatkozott, hogy, ha valóban hiány lesz tapasztalható és az országos munkaközvetítő iroda sem tud megfelelő létszámú munkásról gondoskodói, a bizottság felterjesztéssel él a kormányhoz, hogy engedje meg az aratógépek használatát ott, ahol az szükségesnek mutatkozik. Mi lesz a rézgáliccal? A mezőgazdasági jelentés után ugyancsak Gosztony Andor szólalt fel. Szóvátette, hogy az eddig ismeretes tervek és rendszer szerint kevés lesz a szőlőkre megállapított rézgálic mennyiség. A gyümölcsfákra vonatkozólag már megtörtént a holdanként! megállapítás, a szőlőkre még nem, de minisztériumi forrásból úgy értesült, hogy katasztrális holdanként 25 kilogrammot kapnak a szőlősgazdák. Ez a mennyiség igen kevés. A gazdák sok helyen 30—40 kilogrammot is felhasználnak,az időjárástól függően. Szó van ugyan pót- igénylésről, azonban ez megoldhatatlan, mert a termés sokszor negyedóra alatt tönkremehet. Úgy értesült, hogy a rendszerinti szükségletnek megfelelően elegendő rézgálicot szerzett be a kormány, nem engedhető meg tehát, hogy bravúros takarékossággal a jövő évre tartalékoljon bizonyos mennyiségeket. Kérte a főispánt, hogy vezessen küldöttséget a földművelési minisztériumba és eszközölje ki, hogy a holdankénti megállapítást legalább 25 százalékkal emelje fel, vagy tegye lehetővé az azonnali pótigénylést. Hedry Lőrinc dr. főispán megígérte, hogy amint megjelenik a kormány rendelete a szőlők holdanként i rézgálic ellátásáról, és a rendelet ilyen értelemben intézkedik, azonnal felterjesztéssel él a földművelésügyi kormányzathoz. Két nap múlva hivatalosan is itt a tavasz:- 134 fok Eger, március 18. Hetek óta váltig bizonyítjuk, hogy a tavasz végérvényesen és visszavonhatatlanul megérkezett. Ezek a megállapítások persze kizárólag magánjellegünk voltak, bár potom — 23—24 fok váltakozó jelenléténél egyéb nem is kell a tavasz bizonyításához. Most azonban a hivatalos időszámítás is bekapcsolódik a bizonyítékok közé. A tavasz hivatalos megérkezésének időpontja március 21. Két nap múlva tehát hivatalos szigorral és úgynevezett joghatállyal beköszönt a tünde kikelet. A hőmérséklet nagyban előkészíti a tavaszi fuval- mak megjelenését, amennyiben maéjszaka — 13 5 fokot mértek a talaj mellett. A szokatlan vakmeleg különösen mezőgazdasági körökben keltett feltűnést. Előadást rendez a finnek fetsegélyezésére az Egri Dalkör, a Gárdonyi Társaság ás az Egri ZeneegyesOlet Az előadáson beszédet mond Onni Talas, Finnország budapesti követe Eger, március 18. Eger város közönsége körében régóta élt a kívánság, hogy a finnek iránt kézzelfogható támogatás formájában is kifejezze testvéri együttérzését. Igen sokan bekapcsolódtak az országos gyűjtésbe és csekklapon küldték el adományaikat az erre a célra alakult bizottságnak. A finn újjáépítés gondolata véglegesen tetté érlelte a segítés tervét és a gondolat megvalósítására három egri kultúregyesület vállalkozott : a király- és kormányzódías Egri Dalkör, a Gárdonyi Társaság és az Egri Zeneegyesület.
