Eger - napilap, 1940/1
1940-03-14 / 42. szám
2 E G E fi 1940. március 14. kezeti hibákat tárt fel Oroszországban, mint aminők 1914 —1917-ben mutatkoztak. Sztálin azonban nem II. Miklós cár és nem is Kerenszki — írja Aosaldo. — Erezte, hogy reng alatta a föld és gyorsan fékezett. A béke, amelyet Sztálin előbb angol közvetítéssel akart felajánlani, alighanem presztízsveszteséget jelent a szovjet számára, ez azonban a szovjetnek nem számít. Tény, hogy Sztálin kíméletlen realizmusával felismerte, hogy egy rendszer, mely Breszt-Litovszkban született, aligha bír ki három hónapnál tovább hasonló hatalmas teherprőbát. Március 15-i ünnepélyek Egerben Eger, március 14. Eger közönsége hivatalosan az Egri Kaszinó rendezésében ünnepli meg a magyar szabadság ünnepét. Mint már megírtuk, az ünnep reggel 9 órakor szentmisével kezdődik a főszékesegyházban,délután 4 órakor ünnepség lesz a Kossuth téren, ahol az ünnepi beszédet dr. Pál Endre városi aljegyző mondja. Este y29 órakor közvacsorát rendeznek a Kaszinó nagytermében. Itt dr. Palos Berhardin ciszterci gimnáziumi igazgató mond ünnepi pohárköszöntőt. A nagy társadalmi ünnepen kívül az iskolák is megrendezik a maguk emlékező ünnepségét s azokra szívesen látják a város közönségét. Szerkesztőségünket az alábbi ünnepélyek közlésére kérték fel: A ciszterci rend Szent Bernát-gimnáziuma március hó 15 én, pénteken délután 6 órakor rendezi hazafias ünnepélyét az intézet tornatermében a következő műsorral: Haydn J.: C-dur szimfónia 97. sz. Menuetto. Finale. Játssza az intézet vonós-zenekara. A zenekart vezeti Falubíró Győző. — Ady Endre: Föl-földobott kő. Szavalja Szalay László V. o. t. — Sajó-Meiszner: Tárogató. Énekli az intézet énekkara. Vezényel Rássy Paulin. — Ünnepi szavak: Mondja Szontagh Árpád VIII. o. t., az Önképzőkör ifjúsági elnöke. — Herczeg Ferenc: Két ember a bányában. Szereposztás: Kopf főmérnök — Könczöl Kálmán VIII. o. t., Brádi Mihály bányász — Forgách Miklós VIII. o. t. Díszletező: Ócsvár Géza tanár. — A belépés díjtalan. Kötelező ruhatári dij 50 fillér. Az Angolkisasszonyok Érseki S. K. Leánygimnáziumának hazafias ünnepsége délelőtt 10 órakor lesz. Műsora a következő: BerzsenyiKodály: Magyarokhoz. Karének. Szigethy F.: Március 15-én. Szavalja Handlovics M. III. o. Bloch: Kis magyar ábránd. Hegedűn játssza Nemes A. III. o., zongorán kíséri Fógelné Kaufmann E. zenetanár. Ünnepi beszédet mond Reskovits K. VIII. o. t. a Tárkányi Önképzőkör ifjúsági elnöke. Beethoven: Für Elise. Zongorán játssza Kósa Margit III. o. Pápai Molnár K : Nem értitek, nem tudjátok . . . Énekli Kórozs Anikó VI. oszt. tanuló. — Miatyánk 1940-ben. V. Richert (amerikai magyar pap). Szavalja Faragó Klára Vili. o. t. Bejárat a Színre- csányi utcai kapun. Az Angolkisasszonyok egri érseki rk. tanítónőképző-inté- zete és leányliceuma a 8 órai szentmise után rendezi hazafias ünnepségét az alábbi műsorral: Liszt: Magyar ünnepi dal, karének. Beköszöntő, előadja Prokay Éva 1. II. o. Alkalmi beszédet mond Lux Edit k. V. o. Szathmáry: Harangsző, szavalja Szélyes Margit I. o. Erkel: Hunyady induló, zongorán játssza Adamcsek Anna és Mogyo- róssy Gabriella IV. o. Szilágyi: Székely tavasz, jelenet, szaval Ladó Erzsébet III. o. Szózat. Az egri érseki r. k. tanítóképzőintézet «Mindszenti Gedeon Önképzőköre» pénteken délelőtt 10 órakor rendezi ünnepi díszgyűlését az alábbi műsorral: Szózat. Énekli az intézet Cecilia-énekkara. — Székely S.: Rab magyarokhoz. SzavaljaKékesdi Gyula V. é. n. — Ünnepi beszédet mond: Rézsó Pál IV. é. n. — „Képek a magyar múltból“. Az intézet regős csapatának bemutatkozása. Közreműködnek: Dér K., Laczik P., Mezei J., Sziklai B. IV. é. n. (ének); Pilcsák E. IV. é. n. (klarinét); Váradi J. III. é. n. (hegedű); Bán T. V. é. n. (szavalat). Zongorán kísérnek : Ágoston J. V. é. n., Réti K. IV. é. n.; az összekötő szöveget mondja: Bóta L. V. é. n. — Beszámoló a pályatételekről. Díjkiosztás. — Rákóczi-induló. Zongorán előadják: Mezei J. és Réti K, IV. é. n. — Himnusz. Filléres tehervonatokat rendszeresít a MÁ V Különböző tervek merültek fel arra vonatkozóan, hogy a filléres személyvonatok mintájára „filléres tehervonatokat“ is rendszeresítsen a MÁV. Szakjavaslatok alapján, még az új MÁV-tarifa megállapítása alkalmával foglalkoztak illetékes helyen a kérdéssel és most konkrét formában is mérlegelik az elgondolást. A tervet a tavaszi építkezések megindítása helyezte előtérbe. A helyzet ugyanis az, hogy az ország több részén meglehetős építkezési kedv mutatkozik, azonban építő anyagot nem tudnak szállítani a fővárosi téglagyárakból, mert a fuvardíj meghaladja a tégla árát. A Kárpátalján és mezőgazda- sági részeken is jelentékeny az építkezési kedv, de téglát, vasat, építkezési anyagot a kedvezőbb beosztású fuvardíj mellett sem képesek szállítani. A filléres tehervonatok révén viszont az ország egymástól távoleső két pontja jutna a nélkülözhetetlen építkezési nyersanyagokhoz és azáltal a termelés is új piacot találna. Az eddigi tervek szerint zárt szerelvények bonyolítanák le a hosszűtávú, egységes szállításokat. Vagyis, a vasút csak olyan árúk szállítását vonná be ebbe az akcióba, amely- lyel nem támaszt saját magának káros versenyt és a vasúti szállítási eszközöket racionálisan kihasználhatná. Hír szerint, a terv megvalósulása esetén a legkisebb menetvonal 200—250 kilométer lenne. A nemzeti ünnep miatt március 16-án üléseznek a vármegye bizottságai Eger, március 14. A vármegye közigazgatási bizottságának és kisgyűlésének szokásos havi ülését a nemzeti ünnep miatt 15 e helyett március 16-ra tűzte ki dr. Hedry Lőrinc főispán. A közigazgatási bizottság délelőtt 10 órakor tartja ülését és a tisztikar jelentéseit tárgyalja, amelyek lyek beszámolnak a vármegye helyzetéről az egyes ügyágazatokban. Délelőtt 11 órakor a kisgyűlés ülésezik, munkarendjén a megye városainak és falvainak különböző ügyei szerepelnek. A kisgyűlés elé kerül többek között Nemecsék Aurél v. tanácsnok nyugdíjazása is, a beadott fellebbezés kapcsán. Súlyos szerencsétlenséget okozott a háztetőről lezuhanó hó- és jéglavina az Érsek-utcában Eger, március 14. Grósz Istvánné 33 éves demjéni lakos, aki Egerben dr. Kun Andor orvosnál mint szakácsnő van alkalmazásban, tegnap délután az Érsekutcában a Kéményseprő vendéglő előtt haladt. A vendéglővel szemben lévő emeletes házról ebben a pillanatban hatalmas robajjal hó és jéglavina zuhant le. A szerencsétlen asszonyt elkapta a cserépdarabokkal vegyes hó- és jéggörgeteg és a vendéglő falához sodorta, majd az ajtóhoz lapította és batemette. Az üzlethelyiségből kirohanó Horváth Ernő pincér az odasietett járókelők segítségével is csak nehezen tudta kiszabadítani a hótömeg alól az eszméletlen állapotban lévő és több sebből vérző asszonyt. Azonnal a helyszínen termett a közelben szolgálatot teljesítő rendőrőrszem is és felvitték a sebesültet dr. Magyar Árpád kórházi főorvos szomszédos rendelőjébe. A főorvos első segélyben részesítette a sebesültet, majd megérkeztek a telefonon hívott mentők és kórházaa szállították Grósz Istvánnét. A rázuhant jég- és cserépdarabok kezén, karján mély sebeket ejtettek és belső zú- zódásokat is szenvedett. R gépüzemek szerelői egész nap dolgoztak a város megrongált vezetékein A tartósabb olvadás megindította a háztetőkön még fennmaradt hórétegeket. Súlyosnál súlyosabb darabok szakadtak le a magasból, mert a két hetes napsütés s a rákövetkező éjszakai fagyok jéggé változtatták sok helyen a tetők hótakaróit. A hózuhatagok ismét komoly és sorozatos zavarokat okoztak a köz világításban. A gépüzemek telefonja állandóan csengett, sorra jelentették a város különböző részeiből, hogy elszakadtak a vezetékek a hótömegek súlya alatt. Az üzemek szerelői megfeszített munkával éjjel-nappal dolgoztak a zavarok megszüntetése érdekében s a közvilágítási rend mindenütt gyorsan helyreállt. Töruényes intézkedést kell hozni a nyúlkárok megakadályozására Nyúl, vagy gyümölcsfa? mindenáron a Eger, március 14 Az idei tél fagykárai mellett igen nagyok a nyúlrágás okozta pusztítások. A gazda a nyulat mindenkor a kártevők közé sorozta. Ezek a károk azonban normális időjárás mellett még elviselhetők voltak, most azonban Kecskemét, Nagykőrös és Eger határában is, s az ország számos gyümölcstermelő helyén, a hó és hideg miatt más táplálékhoz — Szabad-e kipusztífani nyúlállományt nem jutó nyulak a fiatalabb gyümölcsfák törzsét lehámozták, a csemetéket pedig teljesen elrágták. Ha az idevonatkozó híreknek csak a fele is igaz, ez azt jelenti, hogy a nyulak néhány hónap alatt annyi kárt okoztak a kertkultúrának, melyet behozni soha, pótolni pedig csak 4—5 esztendő nehéz, fáradságos és költséges telepítési munkájával lehet. Az elkeseredett gyümölcsterme-
