Eger - napilap, 1940/1

1940-03-13 / 41. szám

ÁR R 8 FILLÉR Eger, LL évfolyam, 41. szám, # Szerda * Trianon 21, 1940. március 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ; egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIHDÖHIVHTÄL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. anyagi erőik arányában a honvéd ség fejlesztéséhez és a nagy szociális újítások költségeinek fedezéséhez. Mindezek az intézkedések a jö­vőt, a szociálisabb és politikai, tör­ténelmi súlyával egyaránt nagyobb Magyarország1 felépítését szolgál­ják. Nagy hiba volna, ha a társa­dalom nem fegyelmezetten és meg­fontoltan vállalná ezeket az áldo­zatokat, mert akkor pillanatnyilag talán kényelmesebben élne, de kis előnyökért eladná a holnapot s ez­zel valószínűleg f-dá’dozná a nem­zet függetlenségét. Ezért hangoz­tatta a pénzügyminiszter az össze­fogást, a fegyelem és az egység szükségességét, ezért hangoztatta, hogy a társadalom ne hallgasson hamis prófétákra, hanem bizzék fela­dataiban és teljesítse kötelességét. Megkötötték a finn-szovjetorosz békét A hadműveleteket azonnal beszüntették, a karéliai földszoros Viipurival együtt a Szovjetunióhoz kerül, amely a Hangő-félszigeten katonai támaszpontot is létesíthet Ne adjofe el a holnapot a máért! Ezt az intelmet intézte Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter vasárnapi bajai beszéde során az ország közvéleményéhez. A figyel­meztetés a legilletékesebb helyről jött, hiszen senki nem látja olyan tisztán az ország megélhetési viszo­nyait, a magyar polgárra váró ál­dozatokat és feladatokat, valamint az ország helyzetét a mostani nagy világválságban, mint a pénzügyek legfőbb sáfárja. A gazdasági élet végtelenül érzékeny instrumentuma a pénzügyek terén szinte naponta mutatja a változást, az esetleges hiányosságot és a kedvező, vagy kedvezőtlen eredményt. így a pénz­ügyminiszter egyik leghivatottabb szószólója annak a kérdésnek, hogy miként biztosítjuk a nemzet fenn­maradását és nem csak a mai nap, hanem a jövő nemzedék kenyerét is. Bármily száraz és lelketlen mes­terség is az adóval és pénzügyek­kel való sáfárkodás, ezen a téren is minden egyes kérdés beletorkol­lik a nemzet nagy problémáiba. így a jólétnek és a magyar élet zavar­talan folytatásának első feltétele az hogy a nemzet megértést és bizal­mat tanüsítson hivatott vezetői iránt. A bizalom a gazdasági élet­nek és minden alkotó munkának az az értékálló aranyfedezete, mely nélkül rendezett társadalmi és pénz­ügyi helyzet nincs. Bizalomra van tehát szükség akkor is, ha az or­szág vezetői a nemzet egyetemes érdekében olyan feladatokra vállal­koznak, melyek vajmi kevéssé nép­szerűek. Ma például a mindennapi kenyér biztosításának és a nemzet fennmaradásának egyik legfontosabb feltétele az, hogy a gazdasági éle­tet számos vonatkozásban korláto­zásoknak vessük alá, egyes adó­bevételeket fokozzunk, vagyis más szóval lemondást követeljünk a tár­sadalomtól. A kormányzat természetesen min­dent elkövet annak az érdekében, hogy ezek a kényszerű intézkedé­sek ne a szegényebb, hanem a te­hetősebb társadalmi osztályokat ter­heljék. A közel jövőben a törvény- hozás elé kerül például az egyenes adók reformja, amely a többi között megvalósítja az agglegény-adót és megadóztatja azokat, akik nagy jö­vedelmekkel rendelkeznek ugyan, de megfogható vagyontárgyaik nem lévén, beruházási hozzájárulást nem fizettek, vagyis nem járultak még Moszkva, már das 13. (Német Távirati Iroda.) A finn— saovjetorosz tárgyalások, melyek péntek óta Moszkvában folytak, kedden este békeszerződés meg­kötéséhez vezettek a Szovjetunió és Finnország között. (MTI) Orosz határ, március 13. (Havas.) A szovjetorosz rádió je­lentése szerint a szovjetorosz—finn békeszerződést aláírták. (MTI) (Német Távirati Iroda.) A finn — szovjetorosz békeszerződés legfon­tosabb pontjai a következők: 1. A hadműveletek azonnali be­szüntetése mindkét részről. 2. A karéliai földszorost Viipuri­val együtt átadják a Szovjetuuiónak. 3. Finnország katonai támasz­pontot nyújt a Szovjetuniónak Hangő félszigetén. (MTI) Németország békefeltételei: szabad Lengyelország, szabad Csehország, Busztria önkormányzata A reggeli jugoszláv sajtó hossza­san foglalkozik Hitler békeajánlatá­val, amelyet állítólag Ribbentrop adott volna át Mussolininak. Meg- állapíiják, hogy ez az utolsó béke­kísérlet és ha kudarccal végződik; az események szabad folyása vár­ható. A Politika szerint más oldalról is megerősítik, hogy Ribbentrop bi­zonyos békejavaslatokat adott át Mussolininak, aki azokat továbbít­ja a csütörtökön Rómába érkező Wellesnek. A bekéről lehetett szó Ribbentrop pápai kihallgatásán is. A Politika valószínűnek tarija, hogy Mussolini a javaslatokat Német­ország és Olaszország közös javas­lataiként fogja átadni az amerikai diplomatának. A javaslatok lényege: szabad Lengyelország, szabad Csehország és autonóm Ausztria, német protek- toráius alatt. A finn parlament valószínűleg elfogadja a súlyos béke­feltételeket Rómában megelégedést keltett a megegyezés Finnország és a szov­jet között. A francia lapok még nem kisérik megjegyzéssel a híre­ket. Csupán a Petit. Párisién álla­pítja meg, hogy a békefeltételek igen súlyosak, mert Finnország­nak a legszebb tartományait kell feláldoznia. A nemzetközi sajtó általában azt véli, hogy a finn parlament elfo­gadja a súlyos feltételekkel meg­terhelt békeszerződést. Turau Magurele román várost elpusztítással fenyegeti a Duna és az Olt áradása. Románia déli határán Tnrnu Ma­gurele városát elöntötte a Duna és az Olt áradása. A kikötő víz alatt áll. A város mellett tízezer hold termőföldet elöntött az ár. A vá­rost és környékét nagy veszély és pusztulás fenyegeti. Moszkva közzétette a békeszerződés pontjait Moszkvában ma reggel közzé­tették a szovjet és a fián kormány között létrejött békeszerződés szö­vegét. A szerződés több cikkelyből áll. Az első cikkely kimondja, hogy a hadműveleteket mindkét részről azonnal beszüntetik. A második cik­kely a szovjetuek átengedendő te­rületekről intézkedik. Finnország e szerint átengedi a szovjetnek: az egész karéliai földszorost Viipuri városával együtt, a viipuri öbölt és szigeteit, a Ladoga tó északi és nyugati partjait, egész sor szigetet a Finn öbölben, s a Halász félsziget egy részét. A határt vegyes bizott­ság állapítja meg részletesen, ezt a vegyes bizottságot a békeszerződés aláírása után tíz napon belül kell Finnország hadiflottát nem tarthat az Északi tengeren Hadihajókat csak 400 tonnán alul tarthat Finnország, s katonai tá­maszpontokat nem építhet az Északi tengeren. A szovjet jogot kap arra. hogy állampolgárai Petsamon át át­járhassanak Norvégiába, a szovjet­szállítmányok ellenőrzés- és vám­mentesek lesznek ezen a vonalon. Szovjetoroszoi szág és Svédország megalakítani. A harmadik cikkely kimondja, hogy a két fél tartózkodik minden támadástól a másikkal szemben és semmi olyan szerződést nem köt, sem olyan koalícióba nem lép, a- mely a másik ellen irányuk A negyedik cikkely szerint Finn­ország Hangő félszigetét 8 millió finn márka évi bérért bérbeadja a szovjetnek. Itt. és több szigeten a szovjet katonai támaszpontokat épít és a támaszpontokon szárazföldi csapatokat is helyez el. A finn kormány a csapatait visszavonja Hangő félszigetéről. A szovjet visz- szavonja csapatait Petsamo vidéké­ről, amely Finnország tulajdonában marad. között Finnországon át vasútvonal épül. A békeszerződés aláírása után lép életbe. A békeszerződésnek pót­szerződése is van, amely szerint a csapatok visszavonulása megtörténik, a hely, idő pontos megjelölésével. A tárgyaló felek a békeszerződés megkötése után kereskedelmi szer­ződés megkötéséről fognak tárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents