Eger - napilap, 1940/1

1940-03-06 / 37. szám

Eger, LI. évfolyam, 37. szám, Asa 8 fillér ♦ Szerda # Trianon 21, 1940. március 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. TÁBMEOTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. A fain megindul! „Földindulás ! Földindulás !“ hal­latszott mindenfelől vasárnap dél­után a íelnémeti vám környékén. Földindulásról beszéltek a felnéme­tiek, „Földindulás!“ mondták az egriek, mikor meglátták a felnéme­tiek százait a város felé jönni. Va­lóban földindulás volt ez, vagy ta­lán még helyesebben a föld lakói­nak az indulása. Megindult a falu. Hosszú fekete sorban hömpölygőit az emberhullám a város felé. Meg­indult a falu, hogy felkeresse a vá rost. Nem a város felé irányuló egészségtelen áramlat volt ez, mely századunk sajnálatos jelenségei kö­zé tartozik. Ebben az egészségtelen áramlatban a falu lakói elhagyják az ősi földet, hogy szerencsét pró­báljanak a számukra sok meglepe­tést és ismeretlen örömet ígérő vá­rosban. Az általuk várt meglepetés azonban gyakran csalódássá válik Visszatérni már nem mernek a fa­luba. Szégyellik bevallani kudarcu­kat. Ha pedig visszatérnek, csak rosszat visznek haza, mert a város legkönnyebben a szennyes oldalát mutatja az idegeneknek. Hogy az idegen szépet tanuljon a városban, ahhoz a várost már ismernie kell. A vasárnapi faluvándorlás nem a most említett egészségtelen áram­lathoz tartozott. Ellenkezőleg. Nem mint idegenek jöttünk a városba, hanem a város hívott minket, hogy megmutassa szebbik, nemzetnevelő oldalát. Most nem szirénének csa­logatta a falut, hogy lakóit magá­hoz édesgetve tönkretegye, hanem meghívta a falusiakat, hogy meg­erősítse őket nemzetfenntartó köte­lességükben, hogy megőrizzék .a magyar falut a nemzet számára, hogy idegen náció kezére ne ke­rüljön. Fenséges találkozó volt ez város és falu között, úgy ahogy azt" a nemzet érdeke kívánja. Nem fényes hivalkodás, nem csábító édesgetés, hanem tiszta és komoly ajándéka volt a városi kultúrának Kodolányi „Földindulás“ című megrendítő szín­műve. Története a falu életéből került ki, melyet művészi kidolgozásban adott vissza a város a falunak. Szép természetes körforgás ez, mely­nek megértését és művészi kidol­gozását hálásan köszöni a falu ma­gyar népe. Köszöni, hogy megértik súlyos problémáit, hogy elismerik jelentőségét, mert a nemzet sorsa a .aluval áll és bukik. Köszöni, hogy nem hagyják magára ebben a sú­lyos harcban. ígéri evvel szemben, hogy meg fogja őrizni a falut és az ősi földet a magyar nemzet számára, nehogy idegen faj vagy nemzet kezére ke­rüljön. ígéri és magára vállalja ezt az áldozatos feladatot, cserébe pe­dig csak azt kéri. hogy a jövőben Eger, március 6. Évek óta áll romokban a Kossuth- térnek a patak melletti sarkán a régi Otthon-kávéház épülete. A régi ház részben Összedőlt, részben le kellett bontani, hogy ne veszélyez­tesse a járókelők életét. Az Egyházmegyei Takarékpénz­tár a ház tulajdonosa, most ér­dekes tervet dolgoztatott ki Vágner József építészmérnökkel. A terv azért érdemli meg a nagyobb nyil­is hasonló megértéssel kezeljék és hogy a város minél gyakrabban nyújtson neki ilyen barátságos ke­zet, és ne a szennyes külföldies ol­dalát mutassa neki, hanem az ősi magyar erőből és a magyar életből merített igazi keresztény magyar kultúrát. modrai Kovách Albert vánosságot és lép ki a magánépit- kezések sorából, mert rendezi az Eger patak piaci jobb oldalának hosszú részét. A terv szerint árká­dos épületcsoportot emeltet az Egy­házmegyei Takarékpénztár annak az épülettömbnek a helyén, amely a húspiaci kis hídtól a Kossuth-téri hídig húzódik. Az új épületcsoport két szélső épülete egyemeletes, kö­zépső traktusa pedig földszintes, a patak mellett végig árkádos. Az árkádok mellett egy méteres gyalog­járó húzódik majd a patak fölött. Az építkezési tervet a Takarék- pénztár legutóbb a képviselőtestület elé terjesztette a patak fölött hú­zódó gyalogjáró engedélyezésére és a képviselőtestület azt engedélyezte is. Mint értesülünk, az építkezés a tavasz folyamán megindul és ezzel a város egyik fontos belső részlete nyer megnyugtató képet. EMEBICANA Előadások az egyház szerepéről és a magyar népi zenéről Az Agria-Eszterházyana nagy­böjti előadássorozata keretében ked­den dr. Száva János érseki titkár tartott értékes előadást az egyház és haza fogalmának kapcsolatairól. Meggyőző okfejtéssel tisztította meg a két fogalmat a zavaros ma­gyarázatoktól és rámutatott arra, hogy az egyház nemzetek fölötti, az ég felé mutató szervezet, az ál­lam pedig a földben gyökerező, a földi viszonyokat rendező fogalom. A katolicizmus nem akar nemzeti vallás lenni, de megszenteli minden nemzet lelkét, a nemzeti géniuszba beleviszi a természet fölötti értéktuda­tot. Sokan támadják meg egymást az­zal az ízetlen kérdéssel: előbb vagy-e katolikus, aztán magyar ? A jó ka­tolikus csak jó magyar lehet. A ka­tolikus vallás volt az, amely a ma­gyar életelvet és hivatástudatot az ezer éves történelem folyamán ki­fejlesztette és megtartotta. Szent István, a nagy nemzetpolitikus tud­ná megmondani, hogyan alakította át a katolikum f'elsőbbsége, zárt fegyelme a portyázó népet állam­alkotó nemzetté. Ez az életelv és hivatástudat minden csapás után talpraállította az országot. A ma­gyar alkotmány és jogrendszer ugyan­csak sok indítékot nyert a kánon­jogból s hogy a szociális szemlélet terén mennyire úttörő volt a kato­licizmus, mutatja az, hogy az első kórházakat ő állíttatta fel, a sze­gény gondozás eszméjét ő termelte ki. Az iskolaügy, a gazdasági élet, a művészetek, irodalom, tudományok vizsgálata arról győzi meg a kuta­tót, hogy a kultúra, minden vonat­kozásban édes gyermeke az egy­háznak. A magyar ünnepnapok han­gulatában éppúgy, mint a hétköz­napok küzdelmeiben ott áll a ma­gyarság mellett az ezer éves Ma­gyar Pap, akinek nincs szobra se­„Közvetlen, súlyos fejleményektől nem beli tartani“ az angol-olasz szénvitában Az olasz sajtó első helyen foglaL kozik az olasz-angol szénvita újabb fejleményeivel. A rotterdami kikö­tőből német szenet szállító olasz hajókat az angolok elfogták és csata­hajók kíséretével dugáiú-ellenőrző állomásra vitték. A rotterdami ki­kötőből március 1-én nyolc olasz hajó indult ki, tegnap újabb négy és Az olasz lapok megállapítják, hogy bár az angolok részéről a valóság­ban nem mutatkozik olyan megér­tés az olasz életfeltételek iránt, mint aminőt az angol sajtó állandóan hangoztat s bár a helyzet sok ko­moly veszélyt rejt magában, köz­vetlen, súlyos fejleményektől nem kell tartani. még négy tartózkodik a kikötőben. A finnek aláaknázták egész Viipurit Londonból jelentik: (MTI) Vii- puri sorsáról még mindig ellent­mondó hírek érkeznek. A Reuter Iroda még reggel 6 óra 35 perckor is azt jelentette, hogy a finnek to­vábbra is védik Yiipuri romjait, amelyeken még finn lobogó leng. Csak abban egyezik meg minden hír, hogy bármikor vonuljanak is be a szovjetoroszok, borzalmas halál­ajándéknak fogják találni Viipurit, amelyet a finnek „halálaknaraja“ egyetlen óriási aknamezővé változ­tatott át. Minden egyes utca, ház, vagy házhely külön repül majd a levegőbe a bevonuló csapatok lép­teinek közeledtére. Aziránt nincs kétség Londonban, hogy a második Mannerheim-vonal, amely a Viipuri öböltől a Saima- csatorna felé s onnan keletre a Vu- oksi-folyó mentén a Mannerheim- vonal első szakaszához csatlakozik, rendíthetetlenül szilárd. A szovjetoroszok előrenyomulása a küzdelmet megfosztotta állóharc jellegétől, mind több módot adva a mozgó és portyázó hadviselésre, a- melynek a finnek utolérhetetlen mesterei. A Ladoga-tótól északra a szovjet­oroszok az elmúlt 48 órában 2000 halottat vesztettek. A finnek szét­lőttek számos szélmalomlégcsavar­ral ellátott szovjetorosz szántalpas harckocsit. Az Egyházmegyei Takarékpénztár építkezése rendezi az Eger patak piaci jobb partját A piaci hídtól a hűspiaci hídig árkádos épületcsoportot emelnek

Next

/
Thumbnails
Contents