Eger - napilap, 1940/1

1940-01-08 / 4. szám

1940. jauuár 8 nem láttuk, de a novemberi köz­gyűlésen maga Braun Károly mon­dotta róla: „Az én polgámesteii működésemet a közgyűlés 1937-beu két évre meghosszabbította.“ Ez a két év 1939 decemberében járt le. Ha már most a továbbiakban azzal érvel Braun Karoly, hogy őt 1935- ben tiz évre választották, addig te­hát nem nyugdíjazható, akkor egy­szeriben n<-m értjük a dolgot. Miért nyugodott b-le 1937-beu, hogy mű­ködését csak két évre hosszabbít­ják meg, miéri nem fellebbezel t ak­kor a tíz évre történt választás alapján ? Vagy csak most vette észre ? S ka észrevette, miért tesz most úgy a fellebbezésben, mim ha nem vette volna észre? Bonyolult ez a dolog. Külöuösen, mert úgy tűnik, mintha a polgármerJer a mi­niszter iutézkedése elten — a ki­sebb hatósághoz, a vármegye alis­pánjához fellebbezne. Azután azzal érvel Braun Károly, hogy neki 1939 szeptember^beu hat havi szabadságot adóit a képviselő­testület, az 1940 március 20 tg tart, tehát addig nem lehet nyugdíjazni. Most válassz nyájas olvadó, meddig nem lehet nyugdíjazni: 1939 decem­ber 31-ig, 1940 március 20-ig, vagy ha tetszik 10 évig ?! A felsorolt bő választék azonban nem a legérdekesebb és legjellem­zőbb része a fellebbezésnek. Meit itt vsn az utolsó tétel, mely szeiint Braun Károly követeli illetmények és megtagadása esetére fenn .-trtja kártérítési igényét azokkal szembeu, akik nyugdíjazását megszavaztak. Ha eddig homályos volt a fellebbe­zés, ezt a részt egyenesen sűrű kod fedi be. Úgy látszik a ny. po'gár- mester nem tudja, kik nyugdíjazták, sőt még azt sem, mire uézve ren­delték el a szavalást, holott a köz­gyűlésen résztvett. A polgármestert ugyanis az egész képviselőtestület nyugdíjazta s a szavazás csak arra történt, vájjon 1939 december 31-én, vagy 1940 január 1-én vonul ion nyugalomba. Ha tehát, káriéntesi pert akar indítani, akkor az egé.-z képviselőtestület, más szóval Eger város közönsége ellen kell azt m g- indítania. Hogy pervesztes lenne, nem kétséges. Eger város kepviselo- testülete ugyanis nem vonható fele­lősségre, sem egyeukmt, sem ftt-sze- sen, mert a belügyminiszter rendel­kezését teljesítette. Erre nem gondolt a fellebbező? Vagy az a komoly jogi álláspontja, hogy egy b lugyminisz- teri rendelet következmenyHt Eger képviselőtestületének néhány tagjá­val meg lehet fizettetni ? Braun Károlyt mindenki nyugdíjazni akar­ta, ez kétségtelen, mert a kepvi>elő- testiiletet, de a város polgárságát is mélyen megalázták polgármesteri lemondásai, visszavonásai, amelyek­nek még komoly es valódi okát adni sem volt hajlandó. így dőlnek halomra a p Igaims- ter fellebbezésének tételei végül kiderül, hogy a résziét*-érdeseken túl maga a fellebbezés tényé a legcso­dálatosabb, valóban egy-neseu cso­E G E R 3 dálatos, mert eddig Braun Károly mindenkinek azt hangoztatta, hogy elkedvetlenedett, vissza akar vonul­ni s most, mikor ezt a kívánságát teljesítették, maga ágál legjobban az ellen; úgy látszik nyugdíjazás után kapott kedvet a polgármesteri tevékenységre. r Érdemes volna ezenkívül megtud­ni, miért fellebbezett, milyen cél vezette, hol az a fontos köz-, vagy magánérdek, ami a fellebbezésnek alapja lehet? Mindenesetre egy kérésünk van Eger város ny. polgármesteréhez. Mi mindig tiszteltük munkája, ta­karékossága miatt és a jövőben is tisztelni kívánjuk. Ne akarjon ben­nünket ebben a törekvésünkben min­denáron megakadályozni. Égy képviselőtestületi tag. A tízezer holdat jóval meghaladja a földbirtokpolitikai célokra igénybevehetö zsidó földbirtokok területe Heves megyében Az 1939. évi IV. törvénycikk, az úgynevezett földbirtokpolitikai tör­vény végrehajtása megkezdődött Hevesmegyébeu is és a vármegyei gazdasági felügyelőség most dol­gozza fel a beérkezett adatokat. A törvény által megjelölt és igénybe­vehető birtokok bejelentése, össze­írása mindenütt megtörtént, s beje­lentették az igényléseket is azok részéről, akiknek a törvény az igénybevett földeket juttatni akarja. Az adatok még nincsenek statisz­tikai rendszer szerint feldolgozva, de már ez eddigiekből is látható, hogy igen sok az igénylő és — mint ez köztudomású — igen kevés a föld. Jellemző példának említjük meg, hogy egyik községben három kát. hold igénybevető szántóföldre 90 igénylő jelentkezett. Az igénylés bejelentésénél nyiíat- kozniok kell az igénylőknek, hogy vásárolni akarnak-e földet, vagy kishaszonbérletet .kivannak, esetleg telepesnek hajlandók elmenni stb. A legtöbb igénylő kishaszonbérletre pályázik, ami azt bizonyítja, hogy népünk tőkeszegény. A kishaszon- bérlet megszerzése és megművelése kíván ugyanis legkevesebb pénzt az igénylőtől. Vannak olyanok is keve­sen, akik vásárolni óhajtanak, még kevesebben olyanok, akik telepe­seknek is hajlandók elmenni más vidékre, esetleg más országrészbe is. Azoknak a zsidó tulajdonban lévő földbirtokoknak a területe, amelyek a törvény szerint földbirtokpolitikai célokra igénybevehetők, Heves me­gyében jóval meghaladja a tízezer katasztrális holdat. A pontos szám­adatok ehhez még nincsenek készen, de számbavéve a bejelentett néhány többezerholdas, ezerholdas, s 5—600 holdas közismert ingatlant, jóval több mint 10.000 hold a terület összege. A törvény szerint vannak olyan kivételes esetek, amikor a zsidó birtokos nem esik a törvény hatálya alá és nem vehető igénybe a földje sem. Ezeknek az esetleges leszámításával számították ki az igénybevehetö fenti területnagy­ságot. A szőllőbirtoknál a vételár 50 szá­zalékát azonnal ki kell fizetniök az igénylőknek. A téli szőllőgazdasági tanfolyamot, vagy szőllészeti és bo­rászati szakiskolát végzett igénylők a vételárnak csak 25 százalékát tartoznak előre kifizetni. megalakította új tisztikarát az Egri Kaszinó A választmányban a város minden intézménye szerepel Eger, január 8. Említettük lapunk egyik legutóbbi számában, hogy Eger két nagy tár­sadalmi egyesülete: az Egri Kaszinó és a Katolikus Kör egyesült. A Ka­szinó úgy módosította alapszabályait, hogy tagja lehet minden feddhetlen jellemű, megfelelő műveltségű önálló keresztény polgár. Ugyanakkor az a terv is felmerült, hogy a Kaszinó legyen Eger minden társadalmi és knltúrális intézményének központja s a választmányt ennek a tervnek megfelelően kell átalakítani. A Kaszinó alapszabályai értelmé­ben most tartották meg a tisztújító közgyűlést melynek eredményeként tiszteletbeli elnökké választották a Katolikus Kör eddigi elnökét: Pret- tenhoffer Ödön nyug. kir. törv. tanácselnököt. Elnök lett dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, a Kaszinó eddigi elnöke, alelnö dr. Kálnoky István polgármester és dr. Petro József kauonok, plébános. Igazgató: dr. Erlach Sándor ügyvéd, háznagy: Alberty Vilmos nyug. ig. tanító, ügyész: dr. Kertay Sándor ügyvéd, pénztáros: Gáspár István nyug. ig. tanító, könyvtáros: vitéz dr. Bartha István árvaszéki ülnök> jegyzők: dr. Breuer Gusztáv ügyvéd- jelölt és dr. Hoffmann László törv. jegyző, számvizsgálók: dr. Friedl Károly bankigazgató, Kakuk Jenő szv. főtanácsos, Klósz Jenő bank- igazgató. A választmány tagjai lettek: dr. Angyal Lajos kér. isk. igazgató (az Emericána), Bán Imre nyomda­igazgató (az Egri Nyomda), Bardocz Árpád kir. törv. elnök (a törvény­szék), Barta Sándor kér. isk. tanár (az iparostanonciskola), Bita József ig. tanító (a róm. kath. el. iskolák leventék), nyebojszai Bogma Rezső FÜZESABONYBAN, Szihalmi-út 19. sz. alatt szép Sejeskáposzta kapható, 20 peagő mázsája. a Nemzeti Bank főnöke (a Nemzeti Bank), Braun Károly nyug. polgár- mester és Gröber Jenő földbirtokos (a szőlősgazdák), dr. Búzás Endre várm. főjegyző (a Thália Színjátszó Társaság), dr. Özekkel Ferenc vm. tisztifőorvos (a MOVE), dr. Erlach Sándor ügyvéd (az Ügyvédi Kamara), Frank Tivadar főjegyző (a város), Frindt Jenő kanonok (az Egri Fő- káptalau), vitéz dr. Gallassy József nyug. vezértörzsorvos (a nyugdíjas katonatisztek), Hollós Nándor nyug. törv.tanácselnök (anyugdíjasok), Kar- say Károly őrnagy és Palos Ferenc alezredes (a katonaság), dr. Kiss Ist­ván theológiai tanár (a theológia), dr. Kozma Sándor ügyvéd (az Egri Dal­kör), Könczöl Kálmán kir. pénzügy­igazgató (a pénzügyigazgatóság), Leopold Rezső gyógypedagógiai igazgató (a siketnéma intézet) dr. Lénárth János kér. isk. tanár, in- ternátusi igazgató (a jegyző inter- nátus), dr. Lipcsey Péter kir. köz­jegyző, konnányfőtanácsos (kir. köz- jegyzőség és ref. egyház), dr. Ma­gyar Árpád kórh. főorvos (az irg. rend férfikórháza), Nagy Péter épí­tész-mérnök (az iparosok), Okoli- csányi Imre alispáu (Hevesvárme- gye és a közs. közig, tanf.), dr. Pa­los Bernardin gimn. igazg. (a Gár­donyi Társaság), Porubszky Béla ny. bányafőt. (az evang. egyház), dr. Simkovits József kórh. igazgató­főorvos (a Szent Viucze kórház), dr. Schönvitzky Bertalan jogakad. tanári (az Egri Zeneegylet), v. dr. Somlay Mihály kér. isii. tanár (a vitézi szék), dr. Somos Lajos tanitóképzőintézeti igazgató (az Érs. tanitók.-int.), dr. Szabó Gyula főszolgab. (a fő zoiga- biróság), Szentgyörgyi Gyula igazg. tanító (a cserkészet), dr. Tóth Jó­zsef jogakad. tanár (a jogakadémia), Török Árpád gimn. igazgató (az áll. gimnázium), dr. Urban Gusztáv jog­akad. tanár (a negyedm. testület), Zimány János mérnök, hegyk. elnök (a hegyközség), Zsákay József rendőr főtanácsos (a rendőrség) képvisele­tében és Hoffmann József takarékp. titkár. Az eredmény kihirdetése után a tisztikar és választmány nevében dr. Petro Kálmán elnök köszönte meg a Kaszinó tagjai bizalmának meg­nyilvánulását és kérte a Kaszinó tagjait, hogy az uj tisztikart és vá­lasztmányt célkitűzései elérésében hathatósan támogassák. * 2939-40 évi Rózsavölgyi— Bárd és Nádor karácsonyi al­bumok a Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedésében kapha­tók!

Next

/
Thumbnails
Contents