Eger - napilap, 1940/1

1940-02-19 / 28. szám

1940. február 19. E G E R 3 ralás után pedig egész környeze­tünk jóleső érzéssel veszi tudomásul az egész lényünkön végbement ked­vező változást. — Gondolkodó ember, — különö­sen a természetet értelemmel, lélek­kel szerető turista, — nem enged­heti, hogy a hitetlenség megméte­lyezze lelkét, — amikor legparányibb alkotásaiban is, maga Isten be­szél hozzánk. — Beszél végtelenül bölcs természeti töivényeivel, ami­lyeneket csak az Ö mindentudása alkothatott és csak az 0 akarata valósíthatott meg. Ezek az örök érvényű törvények,— formaszépség­ről, a célkitűzés és célravezetés matematikai pontosságáról beszél­nek hozzánk. — Nem lehet vitás, — hogy, a turistáskodás viszi a legtöbbször a szabadba a fiatalt és öreget, — nőt és férfit, munkást és hivatalnokot. A turistaság pályától, felszereléstől, kortól, vagyoni áliapottól sokkalta függetlenebb, mint bármilyen más testnevelési mód. Testünket edzi, izmosítja, és elpuhulástól menti, felüdít, — gyönyörködtet. — És merem állítani, hogy a honvédelem szent kötelességének teljesítésére is a turistáskodás ké­szít elő a legjobban. Mert mire van ott leginkább szükség ? Kitartó me- netelési képességre, a szabadban való iájékozódás biztonságára, a térképolvasás legfelső fokára, to­vábbá a hazai föld és néplélek is­meretére, igénytelenségre, nélkülö­zés tűrésére, fegyelemre, kitartásra, az időjárás és terep nehézségeivel való sikeres megküzdés gyakorlati tapasztalataira, — egyszóval min­denre, amit a leghamarább és leg­jobban a turistáskodással lehet el­sajátítani. És ma, — szent meggyő­ződésem szerint, — minden magyar ember előtt a honvédelem érdekei a legelsők. Az elnök megnyitója további ré­szében elődjéről, Török Kálmán pápai prelátusról emlékezett meg kegyeletes méltató szavakkal: — Mielőtt, — mindezek elmondása után, — a mai közgyűlésünket meg­nyitnám, méltóztassanak megenged­ni, — hogy a közgyűlés kegyeletes megemlékezésének zászlóját meg­hajtsam a Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosztályának, érdemekben gazdag elnöke, néhai Török Kálmán emléke előtt. — Tegnap volt egy éve annak, — hogy egy döbbenetes, — szinte hihetetlennek látszó hír járta be a várost, — az a hír, — hogy Török Kálmán meghalt. — Hihetetlennek, — valószínűtlennek tűnt fel ez a hír, — különösen Osztályunk tagjai előtt, — hiszen alig néhány nsppal előbb, — a legjobb egészségben el­nökölt Osztályunk műit évi köz­lésén. — Sajnos, a hír, — valónak bizonyult, — Török Kálmán elköl­tözött az élók honából. — Mint embert, — mondotta — a szívjóság, nobilis úri gondolkozás­mód, embertársai megbecsülése, fe­gyelmezettség, rendszeretet, pontos­ág, lelkiismeretesség, — derűs élet­s szemlélet, békességszeretet jellemez­ték. — Mindenek felett jó barát volt. — Mint főpap, — kimagaslott nagy tudásával, — gondolat gazdagságá­val, páratlan klasszikus ékesszólá­sával, nagy világlátottságával. — Bőkezű mecénása volt a művészetek­nek, megértője, támogatója minden nemesebb törekvésnek. — Közéleti szerepléseiben, soha­sem a kétes értékű, tiszavirág életű népszerűség keresése,— hanem min­denkor a nyílt férfias megingatha­tatlan meggyőződés, — bátor szó­kimondás, alaposan átgondolt terv- szerűség, — puritán önzetlenség vezette. — Mint turista rajongója volt a természetnek, —■ aki Európának csaknem összes országait bejárta, természeti szépségeit felkereste s azokat bámulatos memóriával ismer­te is. Teljes odaadással, — a feléje megoyilvánult megtisztelő bizalom teljes mértékű megbecsülésből ere­dő hűséges kötelességtudással tett eleget a Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosztályánál betöltött el­nöki tisztének is, mert Osztályunk ügyeit, érdekeit, — mindenkor szív­ügyének tekintette. — Méltóztassanak elfogadni azon indítványomat, — hogy Osztályunk, — dicső emlékű elnökének emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg. A nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó után dr. Szabó Osz­kár vm. árvaszéki elnök, az osztály ügyvezetője számolt be az egyesü­let múlt évi munkásságáról, külö­nösen kiemelve, hogy a túraprogra­mokat egyre jobban sikerül kimun­kálni és megvalósítani. Megemlí­tette, hogy az osztály turistaházai az idény egész folyamán zsúfolva voltak. Dutka Dezső pénztárnok jelen­tette, hogy az osztály pénzügyi élete 5000 pengős keretben mozgott s előterjesztette a jövő évi költség- előirányzatot 3000 pengős keretben. Márkányi Zoltán menedékházi gondnok előterjesztést tett a mene­dékházak állapotáról s megemlí­tette, hogy a menedékházakban az idény folyamán 81 nyaralóvendég volt. A szobák jelentős részét már most lefoglalták. Reskovits Miklós terjesztett elő végűt indítványt Török Kálmán prépost, kanonok emlékének meg­örökítésére. Az indítványt egyhangú helyesléssel fogadta a közgyűlés és az elnökséget bízta meg a részlet- kérdések kidolgozásával. A közgyű­lés Meyer Béla prépostkanonok záró- szavaival ért véget. Az Emericana előadássorozata keretében február 20-án, kedden dél­után 6 órakor Takáeh József dr.: A szociális kérdés az Egyház meg­világításában, és dr. vitéz Somlay Mihály: A magyarság nyelvünk, irodalmunk és néprajzunk tükrében címmel tartanak előadást az Agria Eszterházyana Széchenyi u. 38. sz. alatti helyiségében. Érdekes határozati javaslatot fogadott el a munkáskérdésben a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara munkásszakosztálya leg­utóbb ülést tartott, amelynek hatá­rozati javaslatát a Kamara a föld­művelésügyi kormány elé terjesz­tette. A határozati javaslat mindenek­előtt számít a mezőgazdasági mun­kásszerződések és cselédbérek kö­zeli revíziójára, illetve minimalizá­lására és bízva a mezőgazdasági munkások szociális igényeinek mi­előbbi kielégítésében, elítéli azokat, akik a magyar mezőgazdasági mun­kás jóhírét rontják és a mezőgaz­dasági termelésnél nehézségeket okoznak. Rámutat a javaslat annak szük­ségességére, hogy a mai viszonyok között különösen fontos a munka­adó és a munkavállaló közötti har­monikus jóviszony megteremtése. Ezt a célt szolgálja az az előter­jesztés is, hogy a földreform során földtulajdonhoz, vagy földbérlethez ne jusson olyan munkás, aki idejé­ben nem köt munkás- vagy cseléd­szerződést, vagy nem veszi ki ré­szét máskép a mezőgazdasági mun­kából'. Súlyt helyez a munkásszak­osztály arra is, hogy ne juttasson a kormány földet annak, aki nem elég megbízható és nem látszik ál­tala a föld jó megművelése bizto­sítottnak. A szakosztály ugyanakkor a föld­gyakran a meghűlés elő« jele. Ennek megelőző* »LÍ* sére szedjünk idejében *'" ASPIRIN tablettákat művelésügyi kormányzat figyelmét annak szükségességére is felhívja, hogy az előrehaladottabb teherben lévő szoptató anyák állami segélye­zés útján mentesíttessenek a nehe­zebb munkától. A munkásszakosztály ülésének határozati javaslata a mezőgazda- sági napszámbér helyett a minimá­lis órabérrendszer alkalmazása mel­lett is állást foglalt, végül a ha­ladó gazdák mezőgazdasági szak­oktatásának minél szélesebb körben bevezetését is kérte, mert ez a jö­vedelmezőbb termelésnek és így a mezőgazdasági munkások jobb sor­sának is elsőrendű feltétele. Két évi fegyhdzra ítélték a pécsi mázolőt, aki több egri iparost és kereskedőt becsapott A z élmúlt évben az egész orszá got végigkóborolta és Egerben is mutatkozott Vályi-Nagy Dezső 33 éves pécsi mázoló, aki magát festő­művésznek mondotta és ahol csak megfordult, számos csalást köve­tett el. Rendszerint az volt a fortélya, hogy iparművészeti főiskolai tanár­nak, vagy a Szépművészeti Szalon kiküldöttének adta ki magát. Kü­lönböző bélyegzőkkel és levélpapí­rokkal szerelte fel magát és minden városban azt adta elő, hogy kiállí­tást szándékozik rendezni nagysza­bású keretek között. Főként lakás­berendezési kiállítás ürügyével dol­gozott és erre a célra, ahol csak megfordult, megkörnyékezte a ke­reskedőket és különböző összegeket vett fel a rendezés költségeire. Nagy apparátussal fogott a muD. kához, persze, mikor az összegeket sikerült megkapnia, a kiállításból semmi sem lett, ő pedig eltűnt és néhány nap múlva már más város­ban alkalmazta élőiről a jól jöve­delmező receptet. Végre azután Szegeden leleplezték, rendőrkézre került és 39 rendbeli csalás miatt adtak ki ellene vádiratot. A szegedi törvényszék előtt azzal védekezett, hogy valóban festőmű­vész és minden szándéka az volt, hogy megrendezi a kiállításokat, csak az akkori feszült légkör és a nemzetközi bonyodalmak miatt nem tudta betartani tervét, A szegedi törvényszék bűnösnek mondotta ki 39 rendbeli csalásban és háromévi fegyházra ítélte. Az ügy fellebbezés folytán került a szegedi tábla Elemy tanácsa elé, amely az iratok ismertetése után büntetését kétévi fegyházra szállí­totta le. Az ítélet ellen semmisségi panaszt jelentettek be a Kúriához. — Szűcs Sándor városi hely - pénzszedőt elbocsátották ál­lásából címmel pénteken megje­lent hírrel kapcsolatban Szűcs Sán­dor annak közlésére kérte fel la­punkat, hogy ügye még nincs be­fejezve, mert fellebbezéssel élt a vármegye alispánjához. — Az Új élet reyéngtárának hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtóazövet- kezet könyvkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents