Eger - napilap, 1940/1
1940-02-17 / 27. szám
1939 február 17. E 0 E B 5 — A gyümölcsfák metszéséről ír a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikket közöl még a takarékos gyümölcsfapermetezésről, a szőlő feketebélűségeről, a márciusi magvetésről, a gyümölcs fonnyadásáról, a Dyúlrágta gyümölcsfák kezeléséről, az olc-ó drótkeií- tés készítéséről, a gyökerek növekedésének serkentéséről, a gyümölcsfák termékenységének fokozásáról stb. A dúsan illusztrált, szí nes gyümölcsképet is közlő két szaklapból a „Növényvédelem“ ki- adóhivatala (Budapest, V., Vécsey- utza 4.) egy alkalommal e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger* napilapban hirdet. — LÉGOLT ALOM! Óvjátok szeretettjeiteket! (Auguszta főhercegnő ) — A «NYUKOSz* közgyűlése. A „NYUKOSz“ egri főcsoportja február 25-én délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Vitézi Szék hivatalában (Vármegyeház, földszint), ahová tagjait tisztelettel meghívjuk. Tárgy: EÍnöki megnyitó. Felügyelő bizottság jelentése. Titkár jelentése és jövő évi költségvetés. Esetleges indítványok (írásban 8 nappal előbb az elnökséghez beadandók). Elnök záró szavai. Amennyiben ezen a közgyűlésen a tagok megfelelő számban nem jelennének meg, a közgyűlés március 3-án a fenti időben és helyen okvetlenül meg fog tartatni. Elnökség. Nyolcvanezer pengőt Untatott, de csak 1538 pengönyi ezüstpénzt talált a tolvaj a kisgazda pincéjében, harisnyaszárba és dobozba rejtve tíz hónapi börtönt kapott érte Eger, február 17. Régen, még az elmúlt nyáron furcsa hírek keltek és szálltak szájról-szájra az egri Cifra-hóstyán, hogy Hegedűs István szőlősgazdának rengeteg pénze van és a nagy kincset a pincében tartja. Megcsit- landozta a h:r Kormos Sándor napszámost is, aki a szomszédban lakik, a Cifrakapu-tér 14. szám alatt. Kormos abból élt eddig, hogy borral faluzott és bűsította a falusi korcs- márosokat. Korsóban, hordóban szállította Egerből a borocskát és kimérte a szomjas falusiaknak pénzért, áruért, ahogy a vevő kívánta. Sok fáradtsággal járó, sokszor kockázatos munka volt Kormos számára a borárulás, nem csoda hát, hogy irigykedve gondolt gazdag szomszédjára, Hegedűs István gazd- uramra, akiről azt hallotta, hogy nyolcvanezer pengönyi töméntelen pénzt rejteget boros pincéjében. Meg akarta tudni először, mi igaz a hírből és ha van, hát hol van az a rettenetes sok pénz. Elindult kémszemlére. Ügyesen csinálta, hogy a gazda ne is sejthesse, miben sántikál a szegény Kormos Sándor. Elment és bort vásárolt a gazdától. Kóstolgattak, még koccintgattak is a pincében és Hegedűs egyszer rövid időre magára hagyta vendégét és borvevőjét. Kormos ekkor lázas kíváncsisággal világított a hordók alá, de csak hordótörlő rongyot látott a kantálfa mögött. Tovább néz és tapogat,» rongy mellett és egyszerre nehéz dobozt érint a keze. A nagy doboz tele volt ezüst ötpengősökkel. Mellette régi harisnyaszárban 2 és egy pengős ezüst pénzek garmadája csörrent meg. Tovább nem is tudott kutatni, mert Hegedűs visszatért. Kormos megvette az 50 liter bort, kifizette az árát és elment békével. Néhány nap múlva azonban éjjel kulcsok segítségével behatolt a gazda udvarából nyíló kincses pincébe és elhozta onnan az összes pénzt, amit megtalált. Otthon megolvasta. Igaz, hogy nem volt 80.000 pengő, mert pontosan csak 1538 pengő ezüst pénzt tudott összeszámolni a pince lopott kincséből, mégis nagy volt az izgalma és az öröme. Nemsokára 10 hektoliter bort vásárolt 400 pengőért, 800 pengőt pedig elvitt Sajóvárkonyra egyik jóismerőséhe?, ahol bort szokott eladni és megkérte ismerősét, hogy őrizze meg a 800 pengőt, amig visszajön érte. Mindezt maga Kormos beszélte így el töredelmes vallomásában az egri törvényszéken, pénteken délelőtt dr. Pálinkás Jenő kir. törvény- széki egyesbíró előtt. Mert ide került a kincs miatt. A detektívek ugyanis kinyomozták, és akárhogy tagadott eleinte, azt is kikutatta a rendőrség, hogy a sajóvárkonyi ismerősnél van a 800 pengő. Meg is találták, el is hozták a pénzt. A nyomozás bravúros volt és valóban dicséretére válik az egri rendőrségnek. A törvényszék Kormost tiz hónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős, mert Kormos is fellebbezett, s a kir. ügyész is. A Kaszinó éttermében ma és minden este a pesti Royal-kávéház kedvenc kvartettje hangversenyez Fűzi Erna hegedümüvésznő, Lőrincz Elza zongoraművésznő, Eorálka Vilma dizőz és Vértes Ernőké közreműködésével. :::: MONOSTORI JÓZSEF szállítmányozó EGER, Szent János u. 8. — Telefon 494. MÁV HÁZTÓL —HÁZIG SZÁLLÍTÓ.- Felhívás az egri róm kát. | fiú felsőkereskedelmi iskolában érettségizettekhez Kérjük az iskola volt növendékeit, hogy feltétlenül jelenjenek meg február 25-én, vasárnap, a Végzettek Szövetségének alakuló közgyűlésén a a Líceum II. em. 66. sz. teremben. A szervezőbizottság. — Népszerű húsvéti kölőnvo- nat Olaszországba. A MEFHOSZ a múlt évben nagy sikerrel lebonyolított olaszországi népszerű különvonatok mintájára ez évben is elindítja hűsvétkor ^különvonatát. A különvonat útirendje szerint Firenze—Róma — Nápoly— Pompeji — A- malfi—Sorrento—Velence megtekintése szerepel az utazás programm- jában. Indulás Budapestről március 15-én és visszaérkezés Budapestre március 22-éD. Az utazás részvételi díja 108 pengő. Az utazásról részletes ismertetőt készséggel és díjmentesen küld a MEFHOSZ idegenforgalmi és utazási irodája: MEFHOSZ TRAVEL, Budapest, IX., * Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett fiunk, illetve testvérünk temetésén tör! ént részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ezúton mondunk köszönetét. Duncskó-család. * Az Egri „Hangya“ Szövetkezet értesíti t. tagjait, hogy az 1939. évi vásárlások után az áru- visszatéritések kiszolgáltatását megkezdte. A pénztári szelvények (blokkok) a tag által összeszámolandók s jegyzékkel együtt naponkint délután 3—6 óráig a szövetkezet irodájában átadandók. — Árnvissza- térítést csak tag kaphat, azért a tagsági könyv felmutatása szükséges. A visszatérítések kiadásának határideje 1940. április hó 30. napja. Eger, 1940. február 1. Az igazgatóság. * Az alhasi szervek megbetegedéseinek kezelésében a természetes «Ferenc József» ke.serűviz mint gyors, biztos és rendkívül enyhe hatású hashajtó már emberöltők óta kiváló sikerrel al- kalmaztatik. Kérdezze meg orvosát! Ferenc-körút 38. szám. Telefon: 18—72—74. KÖZGAZDASÁG Mit tegyünk tavasszal a sok nyúlrágott fával? Közli: Vámos András, a hegyközség hegybírája A szokatlan szigorú tél hosszantartó erős hótakarója, a nyulak elől eltakarja az eleséget. Ennek következményeként tavasszal szomorúan fogják tapasztalni a gazdák, hogy gyönyörű gyümölcsfáik derekát mily veszedelmesen körülrágták a nyulak. Lerágták a kérgét nemcsak a fás részéig, hanem a fiatalabb fáknak annyira elrágták a hófeletti fásrészeit is, hogy azok némelyikének megmaradt része alig ceruza vastag- ságnyi. Itt bizony, sajnos, legtöbb esetben csak a balta segít, különösen ha már a fa öregebb. Ne ítéljék azonban a gazdák minden nyúlrágott fájukat halálra, mert adott esetben vannak megfelelő eljárások, amikkel a fát meg lehet menteni, néha koronájával együtt, avagy csak a derekából, vagy épen a gyökeréből előtörő hajtások által. A koronával egyik módon akkor menthetjük meg a nyulak által megrágott gyümölcsfákat, ha annak cambium rétegét (haját) nem rágta le teljesen körül a nyúl, vagyis a gyökér és a korona között a tápanyag szállítása nem szűnt meg teljesen. Erre néhány cm-es ép hajrésze a gyümölcsfának elegendő. Csak az a fontos, hogy az ép rész összefüggő egyvonalban legyen, ne legyen közötte megszakítás, mert ha az egyik oldalon, meg a másik oldalon is van ép hajrésze a fának, de megszakítással, ügy a gyökérhez nem jut le vissza a levelek által áthasonított tápanyag. A fa mégis csak elpusztul egy, esetleg két év alatt. Más módon is megmenthetjük a nyulak által megrágott fákat koronával együtt. A rossz gyümölcsösgazda hanyagságából származó és ott évközben megtűrt, a fa tövétől előtörő vad hajtások felhasználásával. Ugyanis ezeknek a közvetlen a fa tövéről előtörő vadhajtásoknak felső végét áthidalással beoltjuk a nyúlrágás felett lévő egésszéges kéregbe. Ha a véletlen olyan szerencsésen játszik közre, úgy a fán körül 3—4 ilyen áthidalást is készíthetünk. Ezek az áthidalások átveszik a tápanyag szállító szerepét, a nyulak által lerágott cambium helyett, miáltal a fa koronáját a gyökérrel újra összekötöttük, a fát mentettük. Ha a szerencse nem kedvez, ilyen fa tövéről előtörő sarjakkal, ami egyébként ritka eset, még úgy is áthidalhatjuk a nyúlrágást, hogy fiatal, éves vízhajtásokat használunk erre a célra, oly módon, hogy a nyúlrágott seb alatt és a nyúlrágás