Eger - napilap, 1940/1

1940-02-17 / 27. szám

1939 február 17. E 0 E B 5 — A gyümölcsfák metszésé­ről ír a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikket közöl még a takarékos gyümölcsfapermetezés­ről, a szőlő feketebélűségeről, a márciusi magvetésről, a gyümölcs fonnyadásáról, a Dyúlrágta gyümölcs­fák kezeléséről, az olc-ó drótkeií- tés készítéséről, a gyökerek növe­kedésének serkentéséről, a gyü­mölcsfák termékenységének fokozá­sáról stb. A dúsan illusztrált, szí nes gyümölcsképet is közlő két szaklapból a „Növényvédelem“ ki- adóhivatala (Budapest, V., Vécsey- utza 4.) egy alkalommal e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger* napilapban hirdet. — LÉGOLT ALOM! Óvjátok szeretettjeiteket! (Auguszta fő­hercegnő ) — A «NYUKOSz* közgyűlése. A „NYUKOSz“ egri főcsoportja február 25-én délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Vi­tézi Szék hivatalában (Vármegye­ház, földszint), ahová tagjait tisz­telettel meghívjuk. Tárgy: EÍnöki megnyitó. Felügyelő bizottság jelen­tése. Titkár jelentése és jövő évi költségvetés. Esetleges indítványok (írásban 8 nappal előbb az elnök­séghez beadandók). Elnök záró sza­vai. Amennyiben ezen a közgyűlé­sen a tagok megfelelő számban nem jelennének meg, a közgyűlés március 3-án a fenti időben és helyen okvet­lenül meg fog tartatni. Elnökség. Nyolcvanezer pengőt Untatott, de csak 1538 pengönyi ezüstpénzt talált a tolvaj a kisgazda pincéjében, harisnyaszárba és dobozba rejtve tíz hónapi börtönt kapott érte Eger, február 17. Régen, még az elmúlt nyáron furcsa hírek keltek és szálltak szájról-szájra az egri Cifra-hóstyán, hogy Hegedűs István szőlősgazdá­nak rengeteg pénze van és a nagy kincset a pincében tartja. Megcsit- landozta a h:r Kormos Sándor nap­számost is, aki a szomszédban lakik, a Cifrakapu-tér 14. szám alatt. Kor­mos abból élt eddig, hogy borral faluzott és bűsította a falusi korcs- márosokat. Korsóban, hordóban szál­lította Egerből a borocskát és ki­mérte a szomjas falusiaknak pénzért, áruért, ahogy a vevő kívánta. Sok fáradtsággal járó, sokszor kockázatos munka volt Kormos szá­mára a borárulás, nem csoda hát, hogy irigykedve gondolt gazdag szomszédjára, Hegedűs István gazd- uramra, akiről azt hallotta, hogy nyolcvanezer pengönyi töméntelen pénzt rejteget boros pincéjében. Meg akarta tudni először, mi igaz a hírből és ha van, hát hol van az a rettenetes sok pénz. Elindult kém­szemlére. Ügyesen csinálta, hogy a gazda ne is sejthesse, miben sántikál a szegény Kormos Sándor. Elment és bort vásárolt a gazdától. Kóstolgattak, még koccintgattak is a pincében és Hegedűs egyszer rö­vid időre magára hagyta vendégét és borvevőjét. Kormos ekkor lázas kíváncsisággal világított a hordók alá, de csak hordótörlő rongyot lá­tott a kantálfa mögött. Tovább néz és tapogat,» rongy mellett és egy­szerre nehéz dobozt érint a keze. A nagy doboz tele volt ezüst öt­pengősökkel. Mellette régi harisnya­szárban 2 és egy pengős ezüst pénzek garmadája csörrent meg. Tovább nem is tudott kutatni, mert Hegedűs visszatért. Kormos megvette az 50 liter bort, kifizette az árát és el­ment békével. Néhány nap múlva azonban éjjel kulcsok segítségével behatolt a gazda udvarából nyíló kincses pincébe és elhozta onnan az összes pénzt, amit megtalált. Otthon megolvasta. Igaz, hogy nem volt 80.000 pengő, mert pontosan csak 1538 pengő ezüst pénzt tudott összeszámolni a pince lopott kincsé­ből, mégis nagy volt az izgalma és az öröme. Nemsokára 10 hektoliter bort vásárolt 400 pengőért, 800 pen­gőt pedig elvitt Sajóvárkonyra egyik jóismerőséhe?, ahol bort szokott el­adni és megkérte ismerősét, hogy őrizze meg a 800 pengőt, amig visszajön érte. Mindezt maga Kormos beszélte így el töredelmes vallomásában az egri törvényszéken, pénteken dél­előtt dr. Pálinkás Jenő kir. törvény- széki egyesbíró előtt. Mert ide ke­rült a kincs miatt. A detektívek ugyanis kinyomozták, és akárhogy tagadott eleinte, azt is kikutatta a rendőrség, hogy a sajóvárkonyi ismerősnél van a 800 pengő. Meg is találták, el is hozták a pénzt. A nyomozás bravúros volt és való­ban dicséretére válik az egri rend­őrségnek. A törvényszék Kormost tiz hónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jog­erős, mert Kormos is fellebbezett, s a kir. ügyész is. A Kaszinó éttermében ma és minden este a pesti Royal-kávéház kedvenc kvartettje hangversenyez Fűzi Erna hegedümüvésznő, Lőrincz Elza zongoraművésznő, Eorálka Vilma dizőz és Vértes Ernőké közreműködésével. :::: MONOSTORI JÓZSEF szállítmányozó EGER, Szent János u. 8. — Telefon 494. MÁV HÁZTÓL —HÁZIG SZÁLLÍTÓ.- Felhívás az egri róm kát. | fiú felsőkereskedelmi iskolá­ban érettségizettekhez Kérjük az iskola volt növendékeit, hogy feltétlenül jelenjenek meg február 25-én, vasárnap, a Végzettek Szö­vetségének alakuló közgyűlésén a a Líceum II. em. 66. sz. teremben. A szervezőbizottság. — Népszerű húsvéti kölőnvo- nat Olaszországba. A MEFHOSZ a múlt évben nagy sikerrel lebo­nyolított olaszországi népszerű kü­lönvonatok mintájára ez évben is elindítja hűsvétkor ^különvonatát. A különvonat útirendje szerint Firen­ze—Róma — Nápoly— Pompeji — A- malfi—Sorrento—Velence megtekin­tése szerepel az utazás programm- jában. Indulás Budapestről március 15-én és visszaérkezés Budapestre március 22-éD. Az utazás részvételi díja 108 pengő. Az utazásról rész­letes ismertetőt készséggel és díj­mentesen küld a MEFHOSZ ide­genforgalmi és utazási irodája: MEFHOSZ TRAVEL, Budapest, IX., * Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, kik szeretett fiunk, illetve testvérünk temetésén tör! ént rész­vétükkel fájdalmunkat enyhíteni szí­vesek voltak, ezúton mondunk kö­szönetét. Duncskó-család. * Az Egri „Hangya“ Szövet­kezet értesíti t. tagjait, hogy az 1939. évi vásárlások után az áru- visszatéritések kiszolgáltatását meg­kezdte. A pénztári szelvények (blok­kok) a tag által összeszámolandók s jegyzékkel együtt naponkint dél­után 3—6 óráig a szövetkezet iro­dájában átadandók. — Árnvissza- térítést csak tag kaphat, azért a tagsági könyv felmutatása szüksé­ges. A visszatérítések kiadásának határideje 1940. április hó 30. napja. Eger, 1940. február 1. Az igazgató­ság. * Az alhasi szervek megbe­tegedéseinek kezelésében a természetes «Ferenc József» ke­.serűviz mint gyors, biztos és rend­kívül enyhe hatású hashajtó már emberöltők óta kiváló sikerrel al- kalmaztatik. Kérdezze meg orvosát! Ferenc-körút 38. szám. Telefon: 18—72—74. KÖZGAZDASÁG Mit tegyünk tavasszal a sok nyúlrágott fával? Közli: Vámos András, a hegyközség hegybírája A szokatlan szigorú tél hosszan­tartó erős hótakarója, a nyulak elől eltakarja az eleséget. Ennek követ­kezményeként tavasszal szomorúan fogják tapasztalni a gazdák, hogy gyönyörű gyümölcsfáik derekát mily veszedelmesen körülrágták a nyulak. Lerágták a kérgét nemcsak a fás részéig, hanem a fiatalabb fáknak annyira elrágták a hófeletti fás­részeit is, hogy azok némelyikének megmaradt része alig ceruza vastag- ságnyi. Itt bizony, sajnos, legtöbb esetben csak a balta segít, különösen ha már a fa öregebb. Ne ítéljék azon­ban a gazdák minden nyúlrágott fájukat halálra, mert adott esetben vannak megfelelő eljárások, amikkel a fát meg lehet menteni, néha ko­ronájával együtt, avagy csak a de­rekából, vagy épen a gyökeréből előtörő hajtások által. A koronával egyik módon akkor menthetjük meg a nyulak által megrágott gyümölcsfákat, ha annak cambium rétegét (haját) nem rágta le teljesen körül a nyúl, vagyis a gyökér és a korona között a táp­anyag szállítása nem szűnt meg tel­jesen. Erre néhány cm-es ép haj­része a gyümölcsfának elegendő. Csak az a fontos, hogy az ép rész összefüggő egyvonalban legyen, ne legyen közötte megszakítás, mert ha az egyik oldalon, meg a másik ol­dalon is van ép hajrésze a fának, de megszakítással, ügy a gyökérhez nem jut le vissza a levelek által áthasonított tápanyag. A fa mégis csak elpusztul egy, esetleg két év alatt. Más módon is megmenthetjük a nyulak által megrágott fákat koro­nával együtt. A rossz gyümölcsös­gazda hanyagságából származó és ott évközben megtűrt, a fa tövétől előtörő vad hajtások felhasználásá­val. Ugyanis ezeknek a közvetlen a fa tövéről előtörő vadhajtásoknak felső végét áthidalással beoltjuk a nyúlrágás felett lévő egésszéges ké­regbe. Ha a véletlen olyan szeren­csésen játszik közre, úgy a fán kö­rül 3—4 ilyen áthidalást is készít­hetünk. Ezek az áthidalások átve­szik a tápanyag szállító szerepét, a nyulak által lerágott cambium helyett, miáltal a fa koronáját a gyökérrel újra összekötöttük, a fát mentettük. Ha a szerencse nem kedvez, ilyen fa tövéről előtörő sarjakkal, ami egyébként ritka eset, még úgy is áthidalhatjuk a nyúlrágást, hogy fiatal, éves vízhajtásokat használunk erre a célra, oly módon, hogy a nyúlrágott seb alatt és a nyúlrágás

Next

/
Thumbnails
Contents