Eger - napilap, 1939/2
1939-08-06 / 123. szám
Eger, E. évfolyam, 123. szám, A R H 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. augusztus 6, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő £0 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefon: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. fl pénteki pótdruerésen is a uáros szerezte meg a Demzeti Szálloda épületét 40 ezer pengőért kelt el másodszor az épület Házszabályrevízió ós demagógia A magyar nép, a józan politikai közvélemény egyöntetű helyesléssel fogadta a Teleki kormánynak azt a tervét, hogy a parlamenti munka meggyorsítása érdekében módosítja a házszabályokat. Mindenki érezte, hogy ez az intézkedés összhangban áll egyrészt a magyar alkotmány szellemével, másrészt a mai idők adta korszerű követelményekkel. A házszabályrevízió tervét szélsőjobboldalról és baloldalról is meglehetős ellenszenvvel fogadták, mert hiszen elsősorban pártpolitikai szempontokat tartottak szem előtt s sajtójuk „szájkosarat“ emlegetett és különösen az interpellálási jog miatt panaszkodtak, tiltakoztak sokan. A legutóbbi napok eseményei világosan mutatják, hogy a leghelyesebb úton jár a kormány, amikor a megoldásra váró nagy nemzeti feladatok biztosítása, a korszerű szociális alkotások megvalósítása érdekében elhatározta a ma már időszerűtlenné vált házszabályok sok tekintetben liberális rendelkezéseinek a megváltoztatását. A legjobb példa erre a szerdai interpellációs nap, amikor szinte sportszerű rohammal jegyezték be interpellációikat, főként a jobboldali szélsőség képviselői. Husz-harminc interpelláció hangzik el egy-egy szerdai vagy szombati napon s mindegyik felszó-« laló beszédidejének meghosszabbítását kéri. Első pillanatra is nyilvánvaló, hogy ez fizikai lehetetlenség s csak arra jó, hogy gátolja a parlamentet alkotó munkájában. De vannak belső okok is és ezek a fontosabbak, amelyek szükségessé teszik a házszabályrevíziót. A házszabályre vízió elkerülhetetlen volta mellett különösen figyelemreméltó okokat szolgáltatnak a nyilasképviselők. A szélsőjobboldali taktika egészen különös, bár átlátszó fogásokkal dolgozik. A mai politikai és gazdasági viszonyok között sok olyan probléma van, amelynek megoldása természetszerűleg nagy és alapos előkészítést kíván s amellyel azoknak fontosságához mért sorrendben foglalkozik is a kormány. Mikor azután egy-egy ilyen akár szociális, akár politikai, akár gazdasági szempontból nagyjelentőségű kérdés belső kormányzati előkészítése előrehaladott stádiumba jut, felállnak a szélsőjobboldali képviselők és sorra interpellálják a kormány tagjait ezekben a kérdésekben. A számításuk világos és egyszerű. Tudják, hogy a probléma már a megvalósulás stádiuma előtt áll, mégis felteszik a kérdést, csakhogy az intézkedés életbeléptetése után a maguk tömegei felé büszkén és szemrebbenés nélkül hirdethessék, hogy íme ezt is mi verekedtük ki. Legjellemzőbb példa erre Keck Antal és Matolcsy Mátyás legutóbbi interpellációja. Köztudomású, hogy a kormány igen erélyes lépésekkel szándékszik megvédeni gazdasági érdekeinket a sibolások, a valutavisszaélések ellen A legilletékesebbek a kellő formában tájékoztatták már erről a nyilvánosságot és mindenki tudja, hogy most már napok, órákon belül ez a kérdés nyugvópontra jut és mégis feláll a képviselőházban Keck Antal és követeli a kormány ilyirányu intézkedését. Épen ilyen alappal és joggal interpellál a faárkérdésben Matolcsy Mátyás, aki úgylátszik készakarva feledkezett meg arról, hogy alig pár nappal ezelőtt, július hó 28-án nagyarányú sajtóértekezleten ismertette a miniszterelnök sajtó- osztályának vezetője a sajtó munkásaival Teleki Pál gróf miniszterelnök kárpátaljai gazdasági terveit. A miniszterelnök kárpátaljai koncepciójában igen fontos helyet foglal el a fakérdés megnyugtató rendezése s a magyar sajtó pártpolitikai különbség nélkül örömmel és helyesléssel méltatta a terveket s egy-két nappal később jelentette már, hogy megkezdődött e tervek realizálása is. Kétségtelen itt is a zsélsőjobboldal taktikai célja : ezt a kormányintézkedést is úgy beállítani a tömegek előtt, mintha csak azért történt volna, mert a szélső- jobboldali képviselők rákényszerí- tették a kormányt. Rosszul ismeri azonban a magyar népet, aki azt hiszi, hogy az ilyen naiv és nagyhangú taktikai fogásokkal elsötétíthetik tisztánlátását. A magyar tömegek számontartják mindazt, amit tervez, cselekszik a kormány s tudják, hogy azoknak a szociális és gazdasági reformoknak egész sora, amelyek az utóbbi években javították a magyar életet, nem a nyilasképviselők érdeme, hanem érdeme a magyar kormánynak, a magyar parlament kormányzópártjának, amelyek határozott és céltudatos munkával haladnak a jobb, szebb Magyarszág felépítésének útján. Eger, augusztus 5. A legutóbbi városi közgyűlésen vitéz Kánya Nándor képviselőtestületi tag hívta fel a figyelmet arra, hogy a város által április 25-én árverésen 30.600 pengőért megvett Nemzeti Szálloda épületére a Hitelbank az árverési összeg tíz százalékával, azaz 3000 pengővel utóajánlatot tett és így pótárverés várható. Kérte egyben, a város sürgősen járjon el a Hitelbank elnökségénél az utóajánlat visszavonása érdekében. A közbelépésre azonban már nem kerülhetett sor, mivel közben már az újabb árverés időpontját is kitűzték augusztus 4-re, péntekre. Az árverést pénteken délelőtt a város és a Hitelbank képviselőinek jelenlétében meg is tartották. A Hitelbank 33.000 pengős utóajánlatára a város rálicitált, de a Hitelbank megbízottja felment egészen 39,y00 pengőig. A város képviselője erre 40.000 pengőre emelte az összeget, mire a Hitelbank elállt a további árvereléstől s így a telek és a rajta lévő épület ismét és végérvényesen a város birtokába került. Az árverés után munkatársunk kérdést intézett Braun Károly polgármesterhez a szálloda további sorsáról. A polgármester kijelentette munkatársunk előtt, hogy a város tovább folytatja a tárgyalásokat az OTI-val abban az irányban, hogy az OTI bérházat építsen a szálloda telkére. Hol van a baj az egri gyümölcs értékesítése körül? Eger, augusztus 5, A sárga-barack, mint idénycikk, lassan mindenütt eltűnik a piacról és átadja helyét a soron következő gyümölcsöknek Ebben az évben a gyümölcskertek fái gazdag termést hoztak vagy gazdag termést ígértek. A több mint egy évtizede megindult gyümölcsösítés az idén már erősen éreztette hatását a piacokon, különösen a kajszibaracknál, amely ebben az évben rekord termést hozott. Minél nagyobb azonban a termés, annál nagyobb gondot okoz annak értékesítése. A cseresznye, meggy értékesítése körül még nem voltak bajok, annál inkább azonban a sárgabaracknál, amelynek értékesítési nehézsége katasztrófával fenyegette a termelőket. A gyümölcs értékesítése körüli zavarok és nehézségek egymás után szólaltatják meg az egyes gyümölcsvidékek érdekeltjeit és a sajtó is nap-nap mellett foglalkozik e kérdésekkel. Nyilatkozott a gyümölcsMit mond a «Mátra» szövetkezet A „Mátra“ szövetkezet ügyvezetője kérdésünkre a következőkben válaszolt: — AKülkereskedelmi Hivatal megállapítása a magánkereskedelemre vonatkozóan igen egyoldalú. Tagadhatatlan, hogy a magánkereskedelem részéről is mutatkoztak a gyümölcsértékesítés kérdésében a Külkereskedelmi Hivatal is. Mindezek azt bizonyítják, hogy valahol hibának kell lenni az értékesítés körül és éppen ezért foglalkoznunk kell e kérdéssel helyi viszonylatban is, mert Eger ma már a gyümölcs kérdésben elsőrendűen érdekelt és szükségesnek tartjuk, hogy a gyümölcs kérdésben érdekelteket lapunk hasábjain megszólaltassuk. Fontos ez a szőlő és a bor értékesítése szempontjából is, mert félő, hogy itt is bajok támadnak az értékesítés körül. Az általános panasz az értékesítés körül csoportosul, mig azonban a magánkereskedelem bizonyos kormányzati intézkedések hiányában, addig a Külkereskedelmi Hivatal a magánkereskedelem mulasztásaiban látja a hibákat. Az értékesítési problémákkal kapcsolatban kérdést intéztünk a „Mátra“ szövetkezethez, amelynek a programjában benne van az egri gyümölcs értékesítésének feladata is. értékesítésnél hibák, ezek azonban legtöbbször a gyümölcspiac kérdésének rendezetlenségéből származnak, mert addig, amig ezek országosan minden vonatkozásban szabályozva nincsenek, a magánkereskedelem sem fejthet ki tervszerű munkát, mert ehhez a piacnak egy
