Eger - napilap, 1939/2

1939-07-30 / 119. szám

4 EGER 1939. július 30. reskedő valamely kereskedelmi tes­tület kebelébe tartozzék. A keres­kedelmi testületek szervezetének ki­építése után meg kell alakítani a kereskedelmi testületek országos kö­zéppontját, amelynek feladata a ke­reskedők egyetemes érdekeinek gon­dozása lesz. A kereskedelmi testü­letek országos központja fenntartá­sának költségeihez az állam évi 50.000 pengővel járul hozzá Érvénybe lépett a munkások utazási kedvezménye Az egri Ipartestület felhívása az érdekeltekhez Eger, július 29 A közelmúltban adta ki a keres­kedelem és közlekedésügyi minisz­ter azt a rendeletét, amellyel az ipari, kereskedelmi és bányászati munkások és a havi 500 pengőnél nem nagyobb jövedelmű vállalati tisztviselők részére, azok fizetéses szabadságának ideje alatt, valamint azok családtagjai részére, — bele­értve a 14 évnél nem idősebb gyer­mekeket is, — egy esetben, az or­szág bármely állomására, vagy a visszautazásra 50 százalékos vasúti kedvezményt engedélyez. Az uta­zási kedvezmény az ipartestületek­nél beszerezhető személyazonossági jegy alapján vehető igénybe. Ezen­kívül a tisztviselő, vagy munkás a maga és családtagjai számára fél - árú jegy váltására jogosító igazol­ványt kap, Csoportos utazásoknál a tisztviselők és munkások 57, 66 és 75 százalékos kedvezményt vehet­nek igénybe. Az Eger és Vidéke Ipartestülete lapuuk útján is közli az érdekel­tekkel, hogy a kedvezmény már érvénybe is lépett. Az Ipartestület felhívja az érdekelteket, hogy a szükséges felvilágosításokért saját érdekükben mielőbb forduljanak az Ipartestülethez, ahol a kedvezmény igénybevételének részletes feltéte­leit közük velük. Egyébként a részletes feltételeket lapunk legkö­zelebbi számában is ismertetni fog­juk. Minden este cigányzene. Wágner-vendéglő kerthelgisége családok szolid szórako­zó helye. Állandóan kassai világos és barna sörök csapolása Záróráig nyitva. Ismeretlen tettesek sorozatos éjszaka! merényleteket köretnek el az utcai postaládák ellen vagyon rongálása miatt a tettesek ellen épségét is veszélyeztették. A minden jóizlést nélkülöző, éret­len tréfacsinálók ellen a postafőnök­ség feljelentést tett a rendőrségen kincstári vagyon rongálása miatt. A közönséges,eldurvult lélekre valló csínyek nemcsak a postakincstárnak okoznak kárt és költséget, hanem a közönség tájékozódását is lehetet­lenné teszik a postaszekrények ki­ürítésének idejét feltűntető táblák feliratának olvashatatlanná tételé­vel, azonkívül a levélküldeménye­ket is összeszennyezik — éppen ezért a postahivatal felhívja a kö­zönséget, hogy saját érdekében is Az egri posta kincstári feljelentést tett Eger, július 29. Az egri postahivatal személyzete az utcai levélszekrények kiürítése alkalmával az utóbbi napokban több esetben azt tapasztalta, hogy a postaládák hotíllokzatán lévő táb­lákat ismeretlen tettesek valószínű­leg az éjszaka sötétjenek leple alatt megrongálták, a táblák zománcát leverték, úgy hogy a táblák felirata olvashatallanná vált. De nemcsak a táblákat rongálták meg, hanem a szekrények tartalmát is össze­mocskolták, békát, szennyet dobál­tak be a szekrénybe, úgy hogy a benne lévő postai küldemények A közeledő látási idényre ajánljak Rimamurány Salgótarjáni Vasmű It. ózdi szenét, mely kitűnő minőségénél fogva magas a kalóriája és keirés a hamuja, Budapest Székesfőváros Gázmüvei óbudai diéfeoksz kizárólagos eladása. Novotny és Társa Pályaudvar. Telelőn 312. Erzsébet iflrdó és vlzgyógyintézet Egerben elsőrendű gőz-, kád- és iszapfürdője reuma tikus fájdalmak legbiztosabb gyógyeszköze! Olcsó bérletjegyek. akadályozza meg a postaszekré­nyek megrongálását s ha ilyet ta­pasztal, a tetteseket haladéktala­nul adja át a legközelebbi rendőr­őrszemnek. A rendőrség erélyesen figyelni fogja az utcai postaszekrények kör­nyékét és a legteljesebb szigorral jár el az éretlen csínytevők ellen. „A szőlőkoszorúzta dombok és Yerhovina szíve összedobbant“ Beszámoló az egri küldöttség kárpátaljai útjáról Felső- Verhovina, július hó. Eger testvérközsége Tarujfalu, öt kilométer hosszúságban épült, a Kárpátok óriási természetes erődít­ménye mögött közvetlen a leugyel határ közelében. Körülbelül 500 éves település és valószínű, hogy a lengyel Kárpátokból átszivárgó ru­tének ötszáz évvel ezelőtt is így ették itt a zabkenyeret és mohával meg sárral tapasztott faházakban laktak. Tat újfalu rövid szociális keresztmetszete Musztyánovics Emil, 62 éves görögkatolikus esperes, a falu atyja ismerteti a küldöttségbe járó egriek előtt a falu szociális helyzetét. Tarújfalut közel ezer lélek lakja. A lakósok főfoglalkozása: kopla­lás. Terményeik: zab, szója bab (ez a főeledel) és néhány bokor krumpli. Felső-Verhinova aranya: a kuko­rica. A kovásztalan lisztes korpá­ból készült kenyér, vagy a zable­pény a legszegényebb házban is megtalálható. Egyszer egy évben szalonnát is látnak, husvétkor. A szalonna körübelül olyan itt, mint az ékszer, évről évre avasodik és a nagy ünnepen sem eszik meg csak hozzá dörzsölik a kenyérhez. Aki­nek öt hold földje van : nagybirto­kos. Háziállataik: a kecsae, a juh, a módosabb kazárokuak esetleg liba. Vucskómezőtői felfelé — a járási székhelyet, Kőrösmezőt kivéve — lovat nem lehet találni. Elvitték a Szícs-gárdisták. „Ott a hegyen megyen a Szics.“ A házakat szétszórtan építették a begyek közé, ahol egy-egy darab termőföldet találtak, és a távolságra meg a könnyű közlekedésre nem igen voltak figyelemmel. A rutén tud csak igazán egyedül lenni, kis családjával és egyetlen kecskéjével meghúzódik egy fenyves alján és a templomba találkozik emberekkel. A hírhedt Szics gárdának jó terep volt ez a hegyes-völgyes vidék. A rutének még ma is rettegve emle­getik a nótát, amit a Szics gárda énekelt: „Ott a hegyen megyen a Szics, véres a kése, csattan a bal­tája, és vitézül vágja a rendet ..." Az egyetlen helyes politika, a gyomor politikája — mondja az es­peres. Ezek a rutének, különösen az öregebbje, mind megjárta az Al­földet. Sokan voltak katonának, ott lent a szőlőkoszorúzta dombok al­ján, mert ez volt Egernek a világ­háborúban a kiegészítő kerülete. És ma is imát mormol a rutén, ha magyar kenyeret vehet kezébe. (Az egri küldöttség többek között egy láda barackot hozott magával. A diadal-kapu alatt, ahol a küldött­séget fogadták szétosztották az egri gyümölcsöt, és a falu apraja nagyja melegen ünnepelte a testvéreket. Igaz a barack már majdnem lekvár volt, a hosszú úttól, de az íze ép­ségben megmaradt. Sokan most et­tek életükben először barackot. — Igaza van az esperesnek: ez a he­lyes politika.) Äz egri zászlót görögkatolibus istentiszteleten szentelte meg Musztyánovics Emil, és ünnepi beszédében, a Kárpátok oldalán épült templomban meggyő­ződhetett a testvérváros küldött­sége, hogy egy uagykulturáju becsü­letes magyar érzésű pap kezébe van a nép sorsa és boldogulása letéve. A zászlót körmenetben vitték ki a Himnusz hangjai mellett a templom elé, ahol a fiatalság felállította a tizméteres árbocot, és dr. Kálnoky István az egri küldöttség vezetője ünnepi beszédét Begya Kálmán a falu jegyzője ruténul tolmácsolta a a népnek. Mise után messze a hegy­oldalba gyalogolt fel a küldöttség egy síremlékhez, amelynek magyar nyelvű felirata a következőd „Itt nyugszik 27 hős magyar honvéd, elestek a hazáért 1848 év Április hó 6.-án. — Legyen emlékök örök, nyugalmuk boldog.“ Holiósy Tivadar, egri ügyvéd ru- ténnyelvü beszédet mondott és meg­koszorúzta az emlékkövet, amelyet a járás volt katonai parancsnoka Szentistvány ezredes a csehek pusz­títása után bekerittetett és fenyők­kel ültetett körül. Az ünnepség után következett a meglepetés. Közebéd a görög katolikus plébánián, itt a világ szélen. Huszonöt sze­mélyre főzött az esperes családja és a kitűnő ebéden különösen a töltött-

Next

/
Thumbnails
Contents