Eger - napilap, 1939/2

1939-07-27 / 117. szám

A B A 8 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 117. szám. ♦ Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. július 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő £0 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Erős lehűléssel és bőséges esőzéssel uéget ért a háromhetes kánikula A hűvös, csapadékos időjárás nem árt a szőlőnek, használ a kapásnövényeknek A vasárnapi zivatar és eső némi lehűlést okozott, azonban hétfőn új­ra kimelegedett az idő s még min­dig 30 fokot mutatott a hőmérő árnyékban, ami kánikulai melegnek számit. A meteorológiai jelentések azon­ban már közölték, hogy a kánikula órái megvannak számlálva. A prog­nózisok nem tévedtek, mert tegnap délután he is következett a lehűlést hozó légtömegek beáramlása hazánk­ba és a hűvös léghullám elérte Egert is. A meleg levegő kicseré­lődése viharos erővel történt meg. A Szőlészeti és Borászati Szak­iskolában lévő időjelző állomás adatai szerint bár a tegnap déli legmagasabb hőmérséklet még min­dig elérte a 25 fokot, a délutáni erős lehűlés hatására a talajmentén 8'5 fokra szállt le a hőmérséklet, de ma reggel sem mutatott többet a hőmérő 1T2 foknál. A háromhetes, megszakítás nél­kül tartó rekkenő hőség után a lehűlés kellemes enyhülést hozott és üdítően hatott emberre, állatra, növényzetre egyaránt. De már a tegnap délutáni erős és hűvös szél­vihar s a ma egész délelőtti hideg eső az időjárás ilyen gyors válto­zására érzékenyebben reagáló em­berekben kellemetlen visszahatást okozott. A mezőgazdaságra azonban rend­kívül előnyös a változott időjárás, különösen a bőséges csapadék. Az eső a szőlőgazdaságnak nem árt, sőt kedvező a szemfejlődésre. A hűvös idő ugyan kedvezne a pero- noszpóra elterjedésének, azonban a fürtök most már a fejlődés olyan stádiumában vannak, hogy további peronoszpóra-kártól nem kell tar­tani. Különösen kedvező hatásű az eső a kapásnövényekre, amelyek már nagyon szenvedték a szárazságot, úgy hogy helyenkínt kisülés veszé­lye fenyegetett. Megalakult a vendéglátó ipar hevesmegyei szervezete A szervezet érdekes indítványt nyújt be a kassai országos kongresszushoz Eger, július 26. A Magyar Vendéglősök, Szállo­dások és Korcsmárosok Országos SzövetségénekHevesvármegyeiSzak- csoportja kedden délelőtt tartotta alakuló közgyűlését az Egri Polgári Lövésztársulat kerthelyiségében. A vármegye területéről igen sokan ér­keztek az alakuló közgyűlésre, ami azt mutatja, hogy a szervezet meg­alakítására, az érdekképviseleti tö­mörülésre valóban nagy szükség volt és ezt az ipar képviselői át is látták. A kellemes kerthelyiségben Ju­hász Ferenc, a Vörösrák vendéglő tulajdonosa és a hevesmegyei ala­kulás ügyének lelkes szorgalmazója nyitotta meg a gyűlést: — A magyar nemzet életerejét gya­rapítani kívánó új országépítés tör­ténelmi munkájában a hevesmegyei vendéglátó ipar is ki akarja venni a maga részét. Ezért, mint a ma­gyar társadalom minden vonalán látjuk, ez a hivatás is szervezke­dik. Szervezkedése azonban nem a kasztrendszert, az osztályokra ta­gozódást igyekszik növelni, — el­lenkezőleg: a testvéri összetartozás érzésétől vezettetve, az erők egye­sítésére, a teljes magyar egységre törekszik a vármegyei vendéglős és korcsmáros szövetség megteremté­sével is, az országos szövetség ke­retein belül és ennek kormányható- ságilag jóváhagyott alapszabályai szerint. Az elnök ezután lelkes szavakkal üdvözölte a hatóságok megjelent képviselőit, végül köszöntve az or­szágos szövetség vezérkarát, s a megjelent kartársakat, a vármegyei nagygyűlést megnyitotta. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó után Szőllősy Ferenc, orszá­gos szövetségi elnök mutatott rá a szervezkedés szükségességére. A szervezkedés célja a közös sorsban szenvedőknek egységbe tömörítése, hogy jogaikat kellő súllyal védeni tudják s kívánságaiknak egységesen tudjanak érvényt szerezni. A ma­gyar vendéglátó iparnak régóta igen sok a panasza s ezek a panaszok egyre növekednek. Legutóbb a szo­ciális intézkedésekkel raktak ennek az iparágnak a vállára súlyos ter­heket. Az alkalmazottat erősítették ahelyett, hogy a gazdának az erejét fokozták volna, hogy jobban fizetett, több munkaerőt tarthasson. Da a panaszok között nem áll utolsó he­lyen a termelők, a kifőzések ver­senye s más olyan kérdések, ame­lyek a szakmában közismertek. Le­gyen ez a megalakulás annak a belső meggyőződésnek kifejezése, hogy az ember nem tud eléggé har­colni érdekeiért s egy ember ked­véért mások nem tudják az összes­ség sorsát irányítani. Kelemen Andor, a vendéglősipari szakosztály jegyzője ismertette a kö­vetkezőkben a szervezkedés ered­ményeit. A vendéglóipar gyakorlói megértették az idők szavát és a megye területéről eddig háromszá­zat meghaladó számban csatlakoz­tak a szervezethez, teljes bizalom­mal az országos vezetőség iránt. A beszámoló után Szőllősy Ferenc a megjelentek egyhangú kívánságára a hevesmegyei szakcsoportot meg- alakultnak jelentette ki, majd a je­lölő bizottság javaslata alapján a következőkben választotta meg a tisztikart a közgyűlés: Díszelnökök: Unterreiner János, az egri Korona bérlője, Baán Zsig- mond, a Mátra-szálló bérlője, Pók Endre, a parádi fürdőszálloda bér­lője. Vármegyei elnök: Papp Kálmán Gyöngyös. Vármegyei ügyvezető elnök: Ju­hász Ferenc, Eger. Alelnökök: Juhász István, Eger. Macher Miklós, Gyöngyös, Szabad- falvy István, Hatvan, Kovács Imre, Tiszafüred. Titkár: Kelemen Andor. Pénztáros: Lukács Sándor, Eger. Számvizsgálók: Horváth József, Dobóczky János Eger. Ügyész: dr. Ringelhann György, Eger, azonkívül megalakították a 16 tagú vármegyei választmányt. A megválasztott tisztikart Szől­lősy Ferenc üdvözölte s különös örömének adott kifejezést, hogy Papp Kálmán kiváló egyénisége, Juhász Ferenc meleg szive és lelki­ismeretessége és Kelemen Andor tevékeny tettrekészsége lesz a szak­csoport szellemi középpontja, mert ez biztosíték arra, hogy a csoport mun­kája eleven és eredményes lesz. Ugyancsak meleg szavakkal üdvö­zölte a díszelnököket, akik a szak­ma büszkeségei. Papp Kálmán és Juhász Ferenc köszönő szavai után Braun Károly polgármester biztosította legtelje­sebb támogatásáról a szakcsoportot, Germarz Miklós h. pénzügyigazgató a pénzügyi hatóságok részéről ígérte meg a legteljesebb pártfogást, Lan- ther János ipartestületi alelnök pe­dig az Ipartestület nevében üdvö­zölte a szervezetet. Kelemen Andor jegyző részletesen ismertette a szakcsoport indítványát a kassai országos kongresszushoz. Az indítvány szerint a hatóságok az italmérések revíziójánál a fűszer­kereskedőktől, egyesületektől, jogi és erkölcsi személyektől vonják meg az engedélyt, azonkívül hozzanak olyan rendelkezést, amely szerint nagykereskedő ne árulhasson ki- csinybeni áron és kismértékben. Indítvány hangzott el továbbá a szódagyárak házaló eladási módszere ellen. Elhatározta a közgyűlés, hogy az indítványokat nyolc nap alatt bekéri a vidéki kartársaktól. A közgyűlést díszebéd fejezte be, amelyet Juhász István, a Kémény­seprő vendéglő tulajdonosa remekelt a magyar konyha minden ízével és zamatával. Az ebéden Szőllősy Fe­renc országos elnök, Papp Kálmán vármegyei elnök, Szalay Pál pénz­ügyi főtanácsos és Lanther János ipartestületi elnök mondtak pohár- köszöntőt. Új barackértékesítési lehetőség: nagyobb mennyiségű aszalt barackot vásárol a külföld Magyarországon Eger, július 26. A idei bőséges baracktermés ér­tékesítése érdekében a kormány illetékes szervei útján állandóan figyelemmel kiséri a külföldi elhe­lyezési lehetőségeket és mindent el­követ, hogy a termelőket mentesítse a nagy termés értékesítésének ne hézségeitől. A németorsz'ági barackkivitel megindulása jótékony megkönnyeb­bülést okozott a hazai barackpia­con, de a ^müncheni és hamburgi számlára elszállított több ezer vagon

Next

/
Thumbnails
Contents