Eger - napilap, 1939/2
1939-07-25 / 116. szám
Aba 8 fillér Eger, L. évfolyam, 116. szám. ♦ Kedd * Trianon 20, 1939. július 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő £0 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Eső, eső, eső Vasárnap 6*5 milliméter eső esett A szőlőgazdaságnak elég a csapadék, a mezőgazdaságnak több kellene Eger, július 24. A péntekre jósolt höcsökkenés és eső vasárnap érkezett meg, de előbb még a meleg feljebb tornászott a kánikulai magasságokba. Pénteken 34 7 fok rekordmeleget mértek, de a szombat megmutatta, hogy van még „rekordabb“ hőség is, mert 36'6 fokra ugrott fel a hőmérő. A melegre még az esti órák sem hoztak enyhülést, tikkadt volt minden. A meleg és a velejáró szárazság katasztrófális kezdett lenni a mező- gazdaságra. A rétek és legelők kisültek, a kapásnövények nem fejlődtek, a kukoricatermést a pusztulás veszélye fenyegette és mindezek a körülmények emelkedő piaci árakban fejeződtek ki. Vasárnap hajnalban kisebb szélvihar keletkezett, amely bő felhőzetet hozott délnyugat felől és délben sűrű villámlással zivatar kezdődött. A zivatar nem sokáig tartott, de este hat órakor csendes eső kezdődött, amely rövid megszakítással késő estig hullt. A vasárnap leesett csapadék összege 6’5 milliméter. A szőlészeti és borászati felügyelőség szerint a szőlőre elég volt az eső 8 inkább a szárazság volt kedvező, mert a peronoszpóra fertőzést meggátolta terjedésében, a vármegyei gazdasági felügyelőség szerint azonban a mezőgazdaság, különösen a kapásnövények még további csapadékot kivannak, mert a hosszú szárazság után 20 milliméteres eső volna az, amely a szomjas mező- gazdaságot kielégítené. Természetesen a vasárnapi csapadék is sokat használt. Az egész magyar-orosz fold egyesítését kívánják Szent István állama keretében a magyar-orosz képviselők Eger, július 24 A Magyar-orosz Képviselők Parlamenti Klubja szombaton megalakult Ungváron. Az alakuló ülésen egy kivételével valamennyi magyar-orosz képviselő résztvett. Bródy András rámutatott arra az új helyzetre, amelyben minden remény megvan arra, hogy a magyar orosz nép elérhesse azt, amit az ellenséges csehszlovák államban a húszéves ádáz harc árán sem sikerült elérnie: a széleskörű területi önkormányzatot. Elnökké Bródy Andrást, alelnök- ké Demkó Mihály miniszteri tanácsost és Bencze Györgyöt, titkárrá Spák Iván országgyűlési képviselőket választották meg. Bródy indítványára hét pontból álló határozati javaslatot fogadtak el, amelyet Teleki pál gróf miniszterelnöknek legközelebbi ungvári tartózkodása során nyújtanak át. A határozat további részében arra kérik a kormányt, hogy diplomáciai tevékenységével segítse elő a Pop- rádig terjedő magyar-orosz földnek Szent István állama keretében a kárpátaljai magyar-orosz földdel való mielőbbi egyesítését, azonban addig is, amíg ez megtörténik, kérik a kormányt, kövessen el minden lehetőt, hogy a Szlovákiában élő ruszinok ugyanazokban a jogokban részesüljenek, mint amilyeneket Szlovákia egyéb kisebbségei élveznek. Nagy érdeklődés előzi meg a vendéglősipar hevesmegyei szervezetének megalakulását A hevesmegyei vendéglősök, szállodások és korcsmárosok érdekeik védelmére tömörülni kívánnak és hetekig tartó előkészületek után, kedden meg is alakítják szervezetüket. Az utóbbi évek megsokszorozták a vendéglátó ipar jelentőségét 8 a külső és belső vendégforgalom új feladatok elé állította, de egyben új kívánságok felé irányította ezt a fontos ipari ágat. Ezek a feladatok és kívánságok hozták létre az ipari érdekképviselet megalakításának szükségességét s mivel a hevesmegyei vendéglősök java része meg is győződött erről, a holnapi közgyűlés rendkívül népesnek ígérkezik. Az alakuló közgyűlés július 25-én kedden délelőtt fél tizenegy órakor lesz az Egri Polgári Lövésztársulat helyiségében s a megalakítandó szervezet a „Magyar Vendéglősök, Szállodások és Korcsmárosok Országos Szövetségének Hevesmegyei Szakcsoportja“ nevet fogja viselni. A gyűlésen Szöllösy Ferenc országos szövetségi elnök mond beszédet. A szakmára vonatkozó fontos kérdések, panaszok és indítványok le- tárgyalása után a szakcsoport tagjai diszebéden vesznek részt. Ma érkezik vissza kárpátaljai testvérlátogatásáról Eger város küldöttsége Eger, július 24. Szombaton reggel indult el dr. Kálnoky István és Nemecsek Aurél tanácsnokok vezetésével Eger közönségének küldöttsége Kárpátaljára, a testvérül fogadott ruszin községek viszonyainak tanulmányozására. Az útiterv szerint először a lengyel határhoz közel fekvő Tarújfalut látogatták meg, ahová országzászlót is vittek, majd visszatérőben felkeresi a többi községeket: Kerkaszállást, Alsógerebent, Dunkófalvát, Ujtövis- falvát, Szücskőujfalut, Bányafalut és Kékesfüredet. A háromnapos autótúra résztvevői hétfőn este érkeznek vissza Kárpátaljáról és benyomásaikról az Eger hasábjain is tájékoztatják a város közönségét. Panaszlevelek az egri idegenforgalom köréből Miért késik a Széctaenyi-utca aszfaltjának rendbehozatala? Eger, július 24. Az elmúlt időben több levelet hozott a posta szerkesztőségünknek, a levélírók a városban nyaraló idegenek, akik az egri idegenforgalom szempontjából káros és az illetékesek szempontjából figyelmet érdemlő jelenségeket tesznek szóvá panaszos formában. A levelek közül kettő olyant, amely leginkább figyelmet érdemel és azonnali intézkedést igényel, teljes terjedelmében közlünk. Az egyik levél így szól: Tekintetes Szerkesztőség! Örömmel ismerem el, hogy a gyönyörűen kifejlődött Eger ideális nyaralási lehetőségekkel dicsekedhető város. Őszintén megvallom, az ország sok helyén nyaraltam már, sőt bejártam néhány külföldi fürdőhelyet is, de Eger bármelyik hasonló nyaralóvárossal felveheti a versenyt. A múlt évben itt töltött négy felejthetetlen hét után, családommal együtt tétovázás nélkül elhatároztam, hogy ezentúl minden évben itt töltjük nyári vakációnkat, annyira megkedveltük Egert, a nagyszerű fürdőket, a szinpompás parkokat, a közeli erdőségeket, s egyáltalán Egernek azt az előkelőén patriarchális levegőjét, amely a bárok utcákat történelemmel és művészettel lengi be. Sajnos, ami az utcákat, s éppen a város fő útvonalát, a Széchenyi utcát illeti, olyan hiányosságokra lesz figyelmes az idegen, ami az elismerés mellett méltán kelt jogos kritikát is benne. Tegnap délután például családommal a Széchenyi utcán haladtam a belváros felé. A 46 számú ház előtt az úttesten majdnem teljes szélességben mélyedés húzódik, amit kaviccsal töltöttek ki, [de a töltést a járművek kerekei kihordották és a mélyedésben a tegnap déli zápor után piszkos, sáros esőié gyűlt ösz- sze. Egy gyorsan haladó gépkocsi a zökkenőből másfél-két méter magasságra dobta szét két oldalra a szennyes esővizet, sötét sárfoltokkal borítva a gyalogjárót és természetesen jókora adagot kaptunk ruhánkra mi is a váratlan és nem kért „zuhanyból“. Bosszankodva álltunk meg, illetve fordultunk vissza, hogy tönkrement ruházatunkat kicseréljük és tiszta ruhát váltsunk. Érthetetlen, hogy a város vezetősége nem intézkedik a Széchenyi utcát több helyen is átszelő árkok és mélyedések eltüntetéséről, amelyek kellemetlen és veszélyes meglepetéseket okoznak az autóval áthaladó idegeneknek és esős idő után a gyalogosoknak egyaránt. Teljes tisztelettel: aláírás.
