Eger - napilap, 1939/2

1939-07-23 / 115. szám

1939 július 23. EGER 3 Sándor Hevesen, Bruckner Emil Átányban, Leib Andor Hatvanban, Molnár Pál Feldebrón kezdett or­vosi gyakorlatot. Hastífusz elleni védőoltással lát­tak el 30 veszélyeztetettet. A tizenöt zöldkeresztes körzetben tanácsadáson megjelent 2741 egyén. A védőnők meglátogattak 3028 csa­ládot, 3445 esetben. Iskolás vizs­gálat volt 810. A tíz Stefánia összesen: 6288 esetben járt el. A vármegye területén elhelyezett 638 államilag gondozott gyermek ellátása ellen kifogás nem merült fel. Pénteken 34*7 fok rekord-hőség volt Egerben: elfogyott 4 millió liter víz, 40 hektoliter sör, 8 ezer tölcsér fagylalt s az uszodák látogatottsága 1500-ra emelkedett. — Délután mindkét vízűzemi szivattyú Eger, július 22. A napok óta tartó hőség egyre fokozódik. Péntekre már 4—5 fo­kos csökkenést vártak, de a meleg „ráfejelt“ ehelyett az előző napi hőmérsékletre. A higanyoszlop kíno­san tornászott felfelé a hőmérőkben és a városokban szinte tűrhetetlen a forróság. A meleg hatalmas fogyasztást idéz elő a vízben és a hűsítőkben. Az utóbbi napokban ugrásszerűen emelkedett az eladás ezekben a cik­kekben s a sör fogyasztása meg­haladta a múlt évi mennyiség két­szeresét. Hozzávetőleges számítás szerint pénteken negyven hektoliter sör fogyott el a városban. Kedves egészségünkre. A fagylalt ugyancsak keresett cikk. Tegnap, ugyancsak liozávető- leges számítás szerint 8—9 ezer töl­csér fagylaltot nyalogattak el Eger­ben, ami megfelel négymázsás meny­működött nyiségnek. Az uszoda forgalma rekordmagas­ságra emelkedett, s az utóbbi na­pokban állandóan 1500 körül moz­gott a fürdőzők száma. A vízfo­gyasztás általában igen nagy. Teg­nap délután már üzembe állították a vízműveknél a második szivattyút, amire nem volt példa, mióta a víz­órákat felszerelték a fogyasztóknál. Az elmúlt huszonnégy óra alatt a fogyasztás 3800 köbméter volt, ami 3 millió 800 ezer liter víznek felel meg. A vízszolgáltatásban minda­mellett nincs és nem is lesz fenn­akadás, mert a bővizű forrás zavar­talanul gondoskodik Eger városáról. Csütörtökön 34'7 fok volt a maxi­mum Egerben, a Szőlészeti és Bo­rászati Szakiskola szabad területén, de bent, a városban ennél többet is mértek, mert a kisugárzás és visszaverődés jelentékenyen fokozta a hőséget. Testben, lélekben megerősödne, meghízna, napsütötten és jókeőuüen tértek haza az egri OTI-nyaralók a putnoki táborból Eger, július 22. Az Országos Társadalombiztosító Intézet fiatal, gyenge testalkatú, egészségjavitásra szoruló biztosított­jait ebben az évben is Dyári üdü­lésre küldte két-két hetes csopor­tokban. A jelentkezők közül orvosi vizsgálat alapján válogatták ki a leginkább rászorulókat. Az OTI a múlt évekhez hasonlóan a Magyar Cserkész Szövetséggel karöltve bo­nyolította le a nyaraltatási akciót, illetve az egész uyaraltatást a Magyar Cserkész Szövetségre bízta. Ez a megoldás nagyszerűen bevált a múltban. A fiatal biztosítottak az egyes biztosítási pénztárak terüle­tén felállított sátortáborokban víg cserkészéletet éltek, fegyelemben, jó ellátásban, cserkésztisztek felügye­lete alatt. Az egri jelentkezőket az idén a Putnok melletti Ilona-forrás köze­lében, a Vált-hegy északi lejtőjén felállított hatalmas sátortáborba utalták be, amely az egrieken kívül még a miskolci, salgótarjáni, gyön­gyösi, mezőkövesdi és ózdi beutal­taknak adott szállást két hétre. A táborozás júuius 19-én kezdődött meg és július 16-án ért véget. Ez­alatt az idő alatt egymást váltó két csoportban összesen 210 fiú nyaralt a táborban. Az egriek a kövesdiek- kel együtt mintegy 50 főnyi cso­portot alkottak. Putnokig vonaton mentek, onnan még másfél kilomé­teres úton gyalogosan, vagy kocsin lehetett megközelíteni a tábor terü­letét. A táborparancsnoki tisztet Bartha Sándor tanár, cserkésztiszt látta el, mellette még 12 főnyi ve­zérkar ügyelt a tábor rendjére. A tábort a Várt-hegy gyönyörű lábas erdejében, árnyas oldalon mintaszerűen rendezték be, a tábor területéről pompás kilátás nyílt a Sajó völgyére, a folyó alig 200 méterre ringatta hűvös hullámait a tábor alatt, nagyszerű lehetősé­get nyújtva fürdésre és vízispor­tokra. A sátürvárosnak beillő tábor utcái humoros elnevezést kaptak: volt Kozma-zúg, Repeta-tér, a gaz­dasági parancsnokságot találóan belügyminisztériumra k eresztelték, Fél nappal hamarabb % befejezheti a mosást... Ez a Persil legnagyobb előnye. Egyszeri, rövid ideig tartó főzés közben sok-sok, gyöngyhöz ha­sonló oxygén-buborék képződik, amely auto­matikusan eltávolítja a fehérneműben lévő szennyet. Áz órákig tartó fáradságos munka a mosóteknő mellett teljesen felesleges! az egyik tér Fisterer-tér nevet kap­ta, kegyeletes emlékezésül az OTI egyik nemrégen elhunyt vezér- igazgatójára, aki tevékeny szerepet játszott a nyaralótáborok megszer­vezésében. Az egriek külön rajt alkottak s a rajt Dobó Istvánról nevezték el. a Dobó-raj az Alpesi falunak neve­zett magaslaton volt elhelyezve, a tábor legmagasabb részén. Az egriek tábora fenyődíszes bejáratával, nap­órájával általános feltűnést keltett és nagy barátkozás színhelye volt. Általában a hat városból és község­ből összegyűlt fiatal fiúk között nagy barátkozás folyt, megismerték és megszerették egymást s a baráti szálak tovább szövődnek a táboro­zás után is levelezés formájában. A táborban mindvégig hangulatos, vidám élet folyt. A parancsnokság által megállapított napirend szerint cserkészfegyelemben és szellemben. 7 órakor volt ébresztő, táborrende­zés, ima és zászlófelvonás után reggeli, délelőtt fürdés, sport, játék, ebéd után 4 óráig alvás, utána egy óra szabadfoglalkozás, vacsora előtt két órás erdei séta következett, va­csora után zászló bevonás, 8-tól fél 10-ig tábortűz, 10 órakor napi beszámoló, ima, lefúvás. Éjjel a soros raj tartott őrszolgálatot. Egy napnak így, röviden ismertetett programjában azonban sok szín, tartalom, érték volt, amit csak az tud eléggé méltányolni, aki maga is kint élt a fiúkkal a táborban. A tábor hatalmas, tágas játszótere reggeltől napestig zengett a daltól, jókedvtől, játéktól. A parancsnokság tréfás sport- versenyeket, énekversenyt, játéko­kat illesztett a napi programba, azonkívül tábori ünnepségek, kirán­dulások tették változatossá a tá­bori életet. Nagy gondot fordított a tábor tisztikara a hitéletre és az erkölcsi nevelésre. Minden nap egy erkölcsi eszme jegyében telt el, amelyről a tisztikar tagjai a napi események között mindig meg- emléki ztek, azonkívül egészségvé­delmi, illemtani és természettudo­mányi előadások szolgálták a fel­világosítást és jellemnevelést. Örömnapjai voltak a táborlakók­nak a szülői látogatások, viszont az OTI központi ellenőreinek látoga­tásai a táborparancsnokságnak szól­tak inkább, de a szemlék minden esetben és minden tekintetben tel­jes elismerést hoztak a tábor ki­tűnő szellemének, rendjének, anyagi és egészségügyi ellátásának. Az ellátás valóban nagyszerű volt. Napi ötszöri étkezést kaptak a nya­ralók, reggelre tejet, kávét, vagy kakaót kenyérrel; tízóraira túrós, vajas, vagy friss tepertős kenye­ret; ebédre: leves, főzelék hússal, tészta, vagy gyümölcs. Uzsonna: gyümölcs kenyérrel, tejfeles, vagy lekváros kenyér. Vacsora: főzelék hússal, vagy sült, tejbenrizs tojással, vagy esetleg hideg vacsora. Jellemző, hogy a napi kenyér­fejadag 75 dkg. volt, az ebédhús 15, a vacsorára adott húsadag 12 dkg. volt. Persze „repetáid“ annyit le­hetett, amennyit akartak a fiúk.

Next

/
Thumbnails
Contents