Eger - napilap, 1939/2

1939-12-30 / 204. szám

1939. december 30. EGER 3 Nagyrabecsült vevőimnek, jó- barátaimnak és ismerőseimnek B. D. £. K. Gyulai litván ruhakereskedő Dr. Kállai] Zoltán-utca 15. Hústalan napokon húst és húsne- műeket, nyers, előkészített, vagy bármilyen módon tartósított álla­potban, fogyasztók részére árusítani tilos. Vendéglők, penziók, kávéhá- zak, korcsmák, kávémérések és ki­főzdék e napokon húst és húsnemüt nem szolgálhatnak ki. Nem vonatkozik a rendelet a ha­lakra, vadakra, belső részekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mi­rigy, máj, vér, hurka, disznósajt, szalonna, háj, olvasztott zsír és te­pertő). A húsialan napok tartását elrendelő kormányrendelet 1940 ja­nuár első napján lép hatályba. fl Buzogány, Bohóc, Prici és Kakas Tallózgafás az egri élclapok közt írta: Breznay Imre (Folytatás.) A „Kakas“ is rövid életű volt. 1879. április 19-én indította meg Gáspárdy Gyula ügyvéd, aki egy- szersmmd szerkesztője volt. Mind össze 14 szám jt-lent meg; az utolsó szám aug. 2 án. Ez a „szatirikus hetilap minden szombaton kukurí- kolta el magát.“ Különben „viccelő, vicces és viccetb-n pletyka-lap“ volt Második negyede Kohn Mór gyön gyö8i nyomdász gyorssaj óján ké­szült. Az első negyedben pedig Wertheimer egri nyomdász állította elő. Sült malac és disznótor szilveszterkor és újév napián a Kóczáa-vendéglöben! Egyik állandóan kipécézett alakja volt Pocsolyásy, akiben könnyen felismerhető Tavassy Antal akkori polgármester. Tekintélyes iparos­mester volt s ő lett a város veze­tője. Két parodisztikus költeményt köz­lök róla; Mit törődöm a várossal? A városnak iparával ? Városházán szunnyadok: És „tekintetes“ vagyok . . . Úri címmel városházban Éltemet ha elpipáztam; Csődbe visznek kortesok, Én „tekintetes“ vagyok. A másik a Pató Pál utánzása. „Életét így tengi által, Bár a varos nékie Oly nagy hatalmat szavazott: Soha sem tesz semmitse... De ez nem az ő hibája! 0 egrinek szülétek; S városában ősi jelszó : „Ejh, ráérünk arra még,“ Gyakran szerepelteti Bugris Pá­lyát, aki a Kaszinó üíres-neves kan dalló-szobájábau eregeti „szellemes“ mondásait, mint a „mezítlábas“ nak érdemes tagja. (Notabene, a Kaszi­nót hívták demokratikus volta mi­att mt-zitlábasoak, míg az Új Ka­szinó neve, „csalhatatlan“ volt, te­kintve azt, hogy az erseki palota déli szárnyában kapott helyet a földszinten. Munkatársai között érdekes alak volt Vay Sarolta grófnő, aki min dig féríiruhában járt, és Sándor ne­vet használt. Később D’ Artagnan néven sok érdekes és értékes iro­dalmi terméket adott ki kül Dösen a XVIII. század végi és a XIX. század eleji magyar világból. Tóth Mór, akkori királyi ügyész, sokat irt akkoriban az „Eger“ ha sábjain s róla álnéven, mint B*lam- bérről emlékezik meg gyakorta. Figyelem télialma! özsliitok l^g lobt» fajta téliaimat: «Rozmario»,-Aranypirmen», <S<~vári , 20 kg-os kosara ban I. o. 37'— P, II. o. 20 — P 100 >'g.-ként, dk belet 3-20 P kg.- ként. flz őrak bruttó nettóért frankó postautőnvéttpl Fuchs Ferenc oyü- molcsxereskedő, Kökényes- Kárpát- al)a F quős e!i -n tudósítva Mézes Pesta és Buger cigány is állandó alakok b-nue s többé-kevés- bé (az«z: inkább kevésbbé, mint többé) szellemesen tárgyalja a vá rosi ügyeket. Burger cigány a Szak­pártról még cigány-kurzust is hir­det, melynek tárgyai között szere­pelünk: „a fölsőbb mácska muzsika elmélete, a vájngvetés filozsofiaja, a ferbli és makaó teóriája, a váro­sok tislán tartására vooatkozsó el­méletek, felolvassa a húsospiaci bó­dék meget.t Pocsolyásy...“ Esyik számában ezt olvashatjuk: „Ellentéte, kivált ünnepnap, Poldi nejének: Poldi becsípve vagyon, im KAPHATÓ az egri érsekség szarvaskői bányájánál q-kínt 1 0 if Cl P-ért + Sorg, adó, az egri farakodóban pedig q-kinfi P®élaf + Sorg. adó. A mázsálás mindkét helyen hídmérlegen történik. Legalább 5 q-ás tételnél a rakodóból a szenet q-kint 20 fillérért szállítja házhoz az érseki uradalom. aa^TOB«MHBiiiiiiii iimiinni I Lolli kicsípve vagyon! Mikor ennek a lapnak első száma megjelent, fatális sajtóhiba csúszott be a címebe. A kakas szó végső be­tűjét fordítva szedtek, s úgy lehe­tett olvasni, mintha kérdőjel volna. Nosza, kapott ezen Szabó Ignác... Meg is jósolta, hogy a „Kakasának is felfordulás lesz a vége. Igaza lett, mert mindössze 14 szám jelent meg s az utolsó aug. 2-án. Következik most a »Skorpió», mely hetenkint megjelenő előlap­nak Ígérkezett s első száma 1880. június 29 én jelent meg. Fe­lelős szerkesztője „Jó Bolund“ volt s kiadó-tulajdonosa Weriheimer La­jos, nyomtatlak pedig özv. Wer.bei- merné gyorssajtóján. Kiadóhivatala a „patak partján“ volt, a mai Me- cset-u. 2. számú házban. Akkor Sko- pecz-háznak ismertek. Tulajdonképen redivivus lap volt, mert mar az előző 1879 ev novem­ber 15-én megjelent a „Mátravidéku c. lap mdlekleteképen. Ezt az új­ságunkat Dominkovics Mária szer­kesztette. Dommkovics M. a híres borsodi követnek, Palóczynak uno­kája volt. Vagyonuk dobra került s éveken át tanításból élt Miskolcon, majd Egerbe jött s irodalmi mun­kásságából éldegélt. Benső barát­ságban volt Vay Saroltával. Ez a lapocska, úgy látszik, ellen­lábasa volt a régi „Eger“-nek, me­lyet akkoriban Szabó Ignác szer­kesztett, mert legelső számának szerkesztői üz-netében ezt írja neki: „Jó Bolonduak lesz esze s a „Skor­pió“ nem lesz öngyilkos, de az orosz­lánt utánozza abban, hogy nem bánt­ja az „Eger“-et“. Valószínű, hogy iosszuI esett neki a megindulását bejelentő hír az „Eger“ ben juuius 24 én, mely így végződött: „Vigyáz­zon magára a Skorpió, hogy maga- msgát ne csípje meg, mert — ha­lál lesz a vége.“ Az „Eger“ e hírében azt is beje­lenti, bogy a Skorpió közölni fogja nagy emberek saiyricus jellemzé­sét, adni fog satyrákat, tréfás ver seket, hu noros történeteket...“ stb. Itt jegyzem meg, hogy ezt való ban el is kezdetre s egyik legelső áldozata Babits István érseki jog­tanácsos volt, aki az 1875. júliu­8-án megejtett képviselőválasztás alkalmával 866 beadott szavazat közül 430 szótöbbséggel lett kép­viselője Egernek Csiky Sándor el len. (1878-ban már Szederkényi Nán­doré lón a mandátum). (Érdekesnek tartom itt annak megemlítését, hogy a Skorp ónak a Nemzeti Műzeum hírlaptárában lévő egyetlen példányán a Babits István nevét nem olvastam, m’nt tulajdo­nosét.) A Skorpió különben a következő beköszöntővel indult rövid lélekzetű életű jára: „Tisztelt jó Publiemn, im előtted állunk... A Te gondod lesz, hogy fel ne kopjék állunk. Tetszésedtől függ, hogy gyér barna szakadunk Ősz legyen-e, vagy ne, amikor elválunk : Ha szólít halálunk . ..“ Amit az „Eger“ jósolt, csakha­mar bekövetkezett, mert a Skor piőnak csak első száma jelent meg s így bizony nem őszült meg a szerkesztő „gyér barna szakálla“. Elszólította a lapocskát a halál. Mikor az „Eger“ bejelentette a tiszavirág életű iap halálát, egyúr- tal megállapította, hogy sem Csil­lag Mór, sem Kajdacsy Józs f nem voltak a lap szerkesztői. Hogy azonban ki rejtőzött a ,.Jó Bolond“ álnév alatt, nem sikerült, kipuha tolnom. # (Folyt, köv.) Fenti újtipusú rádiót bemutatja LUSZTIG SÁNDOR cég, EGER. Fenti újtípusú rádiót díjtalanul be­mutatja RUDLOF GUSZTÁV Cég, EGER. * A helytelen életmód kö­vetkeztében beálló bélmfikö- dési és gyomoremésztési za­varok a tisztán természetes «Fe­renc József» keserűvíz használata által — reggelenként egy-egy kis pohárral — lényegesen csökkenthe­tők. Kérdezne meg orvosát,. Nagyrabecsült megrendelőinek, ismerőseinek boldog újévet kíván JAKAB JÁNOS sodronyfonat, drótkerítés, rosta- és szitaáru készítő Eger, Dobó u. 5. A1 p. 1899. Kedves vendégeinek és ismerőseinek boldog újévet kíván Juhász Ferenc a Veresrák vendéglő tulajdonosa.

Next

/
Thumbnails
Contents