Eger - napilap, 1939/2
1939-12-30 / 204. szám
A B A 12 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 205. szám, * Szombat # Trianon 20, 1939. december 30, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap S fillér, vasárnap 12 fillér. SZEREESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Poststakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Még egy nap és elkövetkezik az újév, s ha eddig az újesztendő köszöntésének szép szólama volt, azt mondani, hogy n-m tudjuk, mit hoz, hogy reménységgel vegyes döbbenkedé.-sel tekimünk az eljövendő idő sötétségébe, amit az események töltenek majd ki és vi lágosítanak meg ; ez a mondás most kilépett a szólamok borzongató szép ségei közül és valóságos reménységgé lendül, valóságos döbbenetté keményedik 1940. előtt. Az okos ember derült időben is goudol a villámcsapásra, mennyivel inkább kell gondolnia annak, akit viharok árnyékába, pu-ztító katasztrófák melle, idegen világok összecsapásának feszültségi körébe állított a sorsa. Az elmúlt húsz év alatt, az eutópai szövetségi rendszer felborulása óta, amelyen egyfelől az antant, másfelől a központi hatalmak tömbje képviselte az egyensúly két nyomai ékát, az európai szövett-égi rendszer Óta úgyszólván nincs biztos pont sehol, mindenü't alakul, forr, változik minden, nyugaton és keleten ingovánnyá változott a föld s egy nemzet, amely meg akar állni, csak két tényezőre támaszkodhatik: egyik az Isten, másik önmaga ereje. A magyarság most olyan helyzetbe került, hogy nem lehetetlen : ismét ki kell állnia középeurópai hivatásának próbáját, csak neháuy agyvelőt kell megtúijon a szél, csak néhány érdekszál feszüljön pai tanúsig a magyar föld termékenysége felé, máris olyan pillanatok érkeztek el, amelyekben a legnagyobb szükség van a magyar bajtársi egységre és összetartásra. A magyarság az elkövetkezendő évben sokat, nyerhet, de mindent el is veszíthet. Ez a két lehetőség természetesen nem áll egyformán közel. Minden jel arra mutat, hogy a magyar nemzet joggal bizakodhat!k erkölcsi és anyagi gyarapodásában. Politikai életösztönünk olyan gyorsan találta meg háromszáz éves kényszerű tétlenség és mellőzöttség után a magyar külpolitika helyes útjait, olyan hamar az eligazodást, nemcsak az általános elvek, hanem a módszerek, ütem tekintetében is, az összhangot a bátorság és mérséklet között, hogy csak a legnagyobb elismeréssel és nyugalommal nézheti a nemzet azokat, akik az ország sorsáért felelősek. Gyermekes, képzetlen és ostoba pártagitációk az elmúlt évben is megkísérelték falnak vinni és beugratni a közvéleményt, de sikerük csak annyi volt, hogy a maguk hatóerejét kisebbítették ezzel és megkönnyítették az értelmes és józan polgárság számára a kiábrándulást. Az év közeledtén valóban baljós csengése is lehet a kérdésnek: mi következik ? Lehet, hogy semmi, lehet, hogy jó, lehet, hogy rossz. Százszorosán kell tehát éreznie mindenkinek, hogy rajta keresztül folyik és érvényesül a nemzet élete, százszorosán kell érezni hite, munkája felelősségét, tudnia kell azt, két kötelessége van: a figyelem és a fegyelem. Figyelem aziránt, mit parancsol a közösség érdeke az egyes embertől, mennyire kívánja a mindennapi hivatásos, vagy hivatalos tevékenységet, vagy többet, jobban ennél ; és fegyelem, amely szükséges a nemzeti munka i-gységéhez, a szót- lan és férfias erőkifejtésekhez és az áldozatok vállalásához. És mindenekelőtt és mindenekfelett szív és jóindulat egymáshoz. Legyen szívünk egymás megértéséhez, támogatásához, a magyarság nem engedheti Nemrégiben közöltünk néhány számadatot a Magyar a magyarért mozgalom most megjelent vaskos beszámolójából. Ez a beszámoló megemlíti a gyűjtés végösszegét, ami majdnem hét millió pengőt tesz ki és részletes kimutatja, hogy a Felvidék és Kárpátalja milyen munkálataira, a segítés milyen formájára költötték ezt az összeget. A vármegyék szerinti részletezést örömmel és büszkeséggel olvashatja el minden hevesmegyei lakos a beszámolóban. Kitűnik ugyanis, hogy Budapestet és a tizennyolc járású Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét kivéve, Heves vármegye népe adta a legtöbbet a Magyar a magyarért mozgalomra. Eger, december 30. A gyöngyösi polgármesterválasztást dr. Makrányi Gyula és a képviselőtestület több tagja megfellebbezte azon a címen, hogy a tisztújító közgyűlésen egy jogon ketten szavaztak. Kifejti a fellebbezés, hogy Vajda Ármin dr. ügyvéd nevét törölték a virilisek névsorából a zsidótörvény rendelkezése alapján. Vajmeg magának a felülről lenézés, vagy az alulról felfelé gyűlölködés nemzeti butaságának fényűzését, egymásért vagyunk, egymásnak va gyünk, egymás kezét kell fognunk. De legyen szívünk ahhoz is, hogy elnémítsuk azokat, akik el akarnak választani egymástól bennünket. 1940! Nemsokára felharsan az új év kiáltása. Visszhangzik rá imádság, jókívánság, ágyúszó, halál- hörgés. Nem tudjuk, mi következik, éppen ezért mindenre el kell készülnünk. Addig is adjon Isten bátor szívet, erős lelket és jó esztendőt. dr. k. e. sikeréért _ Nemcsak léleksz^m, járásaipak száma és vagyoni helyzetéhez képest hozta a vármegye népe ezt az áldozatot, hanem összegszerűség tekintetében is első helyen áll Heves vármegye 229,136 pengős adománya a többi adományok között. Vitéz Imrédy Béláné, az országos munkabizottság elnöke külön köszönetét fejezte ki dr. Hedry Lőrincnének, a hevesmegyei munkabizottság elnökének és munkatársainak a kimagasló, siker miatt. Valóban, a vármegye népe büszke lehet arra az áldozatkészségre, ami azt jelenti, hogy dobog még az erős, egymás felé áradó magyar szív a Mátra és Bükk alján és a hevesi rónákon. da a törlést megfellebbezte a vármegye kisgyüléséhez. A fellebbezés még nem volt elintézve, amikor a virilis póttagok jegyzékéből behívták a képviselőtestületbe Szloboda Jenőt. A megyei közgyűlés igazolta dr. Vajda Ármin virilis jogát és ennek alapján Vajda tagja lett a képviselő- testületnek, de Szloboda tagságát elfelejtették megszüntetni, így mindketten szavaztak a polgármesterválasztáson, jóllehet csak egyiküknek lett volna joga a szavazásra. Az érdekes fellebbezést tegnap nyújtották be az alispáni hivatalban. Egerben is érdekes eseménye vau a polgármestervalasztas körül felkavart hullámoknak. Braun Károly tegnap fellebezést nyújtott be a saját nyugdíjazását elrendelő városi képviselőtestületi határozat ellen, de megfeliebezte a határozatnak a polgármesteri állásra kiirandó pályázatra vonatkozó részét is. Braun Károly a fellebezés indokolásában elmondja, hogy a törvényes időben adja be fellebezési kérelmét, mert vele csak december 9-én közölték a sérelmezett vógha- tározatot. Elmondja, hogy a nyugdíjazást elrendelő belügyminiszteri rendelet indoka Braun Károly polgármester saját kerelme, de ez az indok nem áll meg szerinte, ő ugyanis az 1937-ben benyújtott nyugdíjazási kérelmét a képviselőtestület kérésére visszavonta, s azóta újabb nyugdíjazási kérelmet nem adott be. 1939. szeptemberében hat havi szabadságot kért és kapott 1939. március 20-ig. Eddig nem lehet tehát őt nyugdíjazni. Hivatalból sem lehet nyugdíjazni, mert 65 éves nem vagyok — szól tovább a fellebbezés szövege. — Nem lehet hivatkozni arra sem, hogy szolgálati idom letelt, mert a nyugdíj- szabályrendelet a törvénnyel nem elleukezhetik. A nyugdíjszabályren- delet mindenkire vonatkozik a városházán, csak a polgármesterre nem, mert a polgármestert a törvény szerint tíz évre választják. Igaz, hogy a szolgálati időm letelt, de az letelt már 1935 ben is, amikor megválasztottak és ennek tudatával választottak meg polgármesternek tíz évre. Engem csak az 1934. évi 1. törvénycikk alapján, azaz végelbánás alá vonás esetén lehetett volna most nyugdíjazni, de ezt megfelelő eljárásnak kellett volna megelőznie. Sérelmezi a továbbiakban, hogy nem közölték vele a belügyminiszter rendeletét. Kéri a kisgyűlést, hogy semmisítse meg a városi határozatot, de a kisgyűlésen a határozathozatalban ne vegyen részt Okoiicsányi Imre alispán és dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, mert ők resztvettek a képviselőtestület határozatánál a ezavazásban. Fellebbezett végül Braun Károly a képviselőtestület határozatának ama része ellen is, amely szerint a közgyűlés utasítja a helyettes pol- gárme.itert, hogy a polgármesteri állásra vonatkozó pályázat azonnali kiírása ügyében kérelmét terjessze a vármegye alispáoja elé. Végül megjegyzi Braun Károly, hogy az egri polgármesteri állásban nincs üresedés, mert ő nem halt meg, jogerősen nem helyezték nyugdíjba, le sem mondott. Illetményeinek is további folyósítását kéri és az elmaradt illetményekért kártérítési igényét fenntarija a várossal szemben. Heues udrmagye adta a legtöbbet az összes udrmegyék közül a fUagyar a magyarért mozgalomra Vitéz Imrédy Béláné külön köszönetét mondott dr. Hedry Lőrincnének a hevesmegyei mozgalom Bajok a polgármester- választások körül Gyöngyösön megfellebbezték a polgármesterválasztást Egerben Braun Károly fellebbezte meg saját nyugdíjazását és a pályázat kiírását
