Eger - napilap, 1939/2
1939-12-23 / 202. szám
1939. december 23 EGER 3 fi Buzogány, Bohóc, Frici és Kakas Tallózgatás az egri élclapok közt írta: Breznay Imre Amily lassan indult nálunk a hír- ten, annak magyarázatát adja egyik lap-irodalom, később éppen olyan dűs I későbbi keletű élclapunk, a »Frici«, termékenység mutatkozott benne. Országszerte és egyre-másra keletkeztek újságok, amelyek azonban rendszerint tiszavirág-életűek voltak. — Kevés volt közöttük a szükségkívánta sajtótermék s hamarosan megszűntek. Viszont azonban azok, amelyekre szükség volt s amelyek'Karácsonyra I i legszebb njándék MDSICA K1S-P1ANINÓ Értékes 1 Íaléíes! Praktikus! Eladási termek: Budapest, VII., Erzsébet-körút 43. (Royal). ben megvolt a kellő színvonal, évtizedeken át irányították a közvéleményt és nem csekély hatással voltak egy-egy város, vagy vidék anyagi és szellemi fejlődésére. Ilyen szükségszerű, de egyúttal magas színvonalú újság volt az ■»Eger* c. hetilap, amelyről nem kisebb ember szájából hallottam magasztaló elismerést, mint Trócsányi Zoltántól, a Magyar Nemzeti Mnzeum Hírlaptárának igazgatójától. Szerinte talán Erdélyben akadt olyan tökéletesen szerkesztett újság, aminő az »Eger* évtizedeken át volt. Hazafias és vallás-erkölcsös iránya mellett nagy figyelemmel volt a gyakorlati életre és nagyon hű krónikása korának. Hírek dolgában gazdag. Cikkei tartalmasak és időszerűek. Értesülései hitelesek. Hangja úri. Stílusa választékos. így érthető, hogy három évtizednél tovább tudott élni és csak akkor szűnt meg, amikor a gyorsabb iramú élet kevésnek találta a heten- kint megjelenő újságot. . . De nem az „Eger“-ről akarok most szólni, hanem az egri élclapokról, melyek nálunk a múlt század hatvanas éveiben indulnak meg és a nyolcvanas évek elejéig virágzanak több-kevesebb sikerrel. Legelső egri élclap volt a »Buzogány«, amely 1867-ben ápr. 7-én indult meg és 1869. augusztusáig élt. Szerkesztője JovanovicsJános, kiadói: Már- tonffy György, majd Gáspárdy Gyula, azután Kovács József s végül Braun József. Az első számokat litografálták, de május 16-tól már a líceumi nyomda állította elő csinosan. 1868. jun. 8-tól NosédaGyulánál,majd 1969. jul. 15-től Poldini Edénél nyomtatták Pesten. Hogy miért éppen Pesmely 1876. márc. 5-diki számában ezt írja. Panaszkodik a Buzogány előfizetője a szerkesztő-kiadónak: „Hogy van az, hogy lapját még most sem kaptuk meg?“ — „Úgy, kérem, hogy mióta az egri nyomdával szakítottam, azóta a Buzogányt Budapesten nyomattatom s mivel a pénzt még nem küldöttem fel, a nyomdából nem merték a lapot küldeni, mert még nem ismernék „Vagy talán nagyon is jól ismerik — válaszol az előfizető. Egyébként a szerkesztők és kiadók eleinte mind egri jogászok voltak. Önmagáról ezt írja a bemutatkozó számban: „HasznoB öldöklS csatákban, Mikor ellenség küzd velünk , Most véle csak üres kalászt S éretlen tököt csépelünk.“ Természetes, hogy sokat foglalkozik az egri viszonyokkal és állandó céltáblája a postahivatal, azután az utcakövezet, az éjjeli világítás fogyatékos volta, a királyi biztos, aki 1867-ben pár hónapig igazgatta vármegyénket stb. Sok baja van a Nőegylettel, amelyben akkortájt dúltak nagy viharok az egri ostrom képe és az árvaház kérdésében. Lássunk egy-két szemelvényt! — Az egri zsidópap a felelős minisztérium kinevezése alkalmából hálaadó istentiszteletet tart és erre a következő szövegű meghívót küldötte a polgármesterhez: „Van szerencsém meghívni t. Polgármester urat a városi Tanácsot a magyar minisztériumért tartandó requiemre.“ — Az Irgalmas atyák kórházába bevisznek egy elmeháborodottat, a- kinek az a rögeszméje, hogy este 9 órán túl is éghetnének még 4—5 órát az utcai lámpások. — Azon vitatkoznak a Kaszinóban, hogy melyik készül el hamarább: a tengeralattjáró vasút, vagy az egri utca-kövezet? — A híreket Kacsa Kata hir- áruda tulajdonos, a cikkeket Don Gunárosz Írogatja benne. — Hogy miért szűnt meg, arra az 1869. szept. 27-én megjelent számában olvasható hír ad választ: „ . . közbejött és legyőzhetetlen akadályok a Buzogány többi számainak ez évbeni megjelenését lehetetlenítik . . “ Világos a dolog, nem volt elég előfizetője. Meghalt végelgyengülésben. A »Bohőcz« c. élclap 1873. április 26-án indult rövid pályafutására. Ez is a líceumi nyomdában készült s szerkesztője Kaczagány Viktor, de hogy kit rejtett ez az álnév, nem sikerült kinyomoznom. Mutatványszáma azt Ígéri, hogy „mulattató hetilap lesz okos emFenti újtípusú rádiót díjtalanul bemutatja RUDLOF GUSZTÁV cég, EGER. Fenti új típusú rádiót bemutatja LUSZT1G SÁNDOR Cég, EGER. berek számára“ s mivel egyedüli célja a „tréfás mulattatás lészen, lesznek benne bohó versek, tréfásan komoly elmefuttatások, humo- risticus beszélykék, eleven, csípős, pikáns, nevettető adomák, bon mot-ok eredetiben és fordításban, új és ócska kiadásban, — de nem lesz benne politika és személyeskedés . .“ Szándéka tehát becsületes volt, de — sajnos — nem akadt Egerben és környékén elég „okos“ ember, aki előfizetésével segített volna fenntartani a lapot s így csak 8—10 száma jelent meg. 1873.junius 30-án jobb létre szenderült. Mutató belőle. Saphir után a következő szatirikus vers: HELÉNHEZ. „Félsz a pokoltól, — mondod szép Eelén. Ne félj; hisz ott — úgy szól a Szentírás — A. föbaj lesz a fogcsikorgatáx , . . S neked már egy fogad sincs, szende lény..“ Különben azt írja a mutatvány- számnak széprajzu címe alatt: „Elfogadott müvek díjaztatnak.“ Csudálatos dolog abban az időben. Elevenebb volt a »Frici«, c. élclap, mely hetenkint jelent meg s a líceumi nyomdában készült. - Szerkesztője Scorbuntius, kiadója Kállay Iván joghallgató. Állandó alakjai: Meezes Pesta istenmezeji palóc, Dratva Mihály és Kapás Bera, azután Manó basa és Miksa bég. Sokat foglalkozik a vármegye és a törvényszék székhelyé* nek kérdésével, amely éppen akkor* tájt volt szőnyegen. Tréfásan írja, hogy Gyöngyös vármegye Eger városába címezi a levelet. Másütt azt mondja, hogy ha elviszik a vármegyeházát Gyöngyösre »Lacikonyha* lesz belőle. (Tréfás célzás arra, hogy Visontai Kovách László gyöngyösi képviselő és háznagy küzdött leginkább a gyöngyösi székhely mellett.) Dratva Mihály szerint: „Kovács Laci főzött benne legtöbbet... Csak arra nem számított, hogy ő mégis csak kis massza Samassa mellett. . .“ Egy pár mutató. — Egri hangok címmel adja a következő híreket: „Mint halljuk, a Lyceum melletti tavak halászati, vadászati és hajókázási jogát egy ismert vállalkozó szellemű polgártársunk szándékozik bérbe venni.“ — Az Érsek-utcza kövezése. Egy úri ember, aki az asztronómiai magasabb számvetésben jártas, kiszámította, hogy olyan szorgalmas munkásság mellett, mint aminővel az Érsek-utcza köveztetik, Eger város utczái akkor lennének kikövezve, mikorra Felnémet szabad királyi várossá növi ki magát. Érdekes példája a reklámnak, mikor a nőegyleti bált vastag betűkkel így hirdeti: Szom batona noe egyl etnec car ton balian nagys zerü latvan yos agoc les nec, mel yre felh iviuc a coe zoe nseg fig yelm ét Női kabátot Férfi-ruhát I pr szaküzletben, szabott áron GYULAITÓL VEGYEN * Dr'Káuay zoltán'n*l5, TeL> 452> (Ezelőtt Szántó.) TAKARÉKOSSÁG TAGJA.
