Eger - napilap, 1939/2
1939-12-15 / 197. szám
Jäger, L. évfolyam, 197. szám, A H Ä 8 FILLÉR ♦ Péntek #> Trianon 20, 1939. december lő, ELŐFIZETÉSI DÍJ: cg« hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Jubileum Elmondotta a Hevesmegyei Takarékpénztár díszgyűlésén, 1939. december 14-én dr. Barsy István jogtanácsos, alelnök. Most, amikor máról-holnapra nemzetek vesznek, nemzetek lesznek, amikor az emberiség sátáni módon a pusztításra, a lelkek és testek ölésére használja ki a technikának különben áldást is hozó vívmányait, — mikor sárba tiporják a tekintélyt, az emberi és szabadságjogokat, vagyont és kultúrát, — jóleső és felemelő érzés igazi, nemes ünnepet ülni, elvonatkozni a jelen sivárságaitól és elmerülni a múlt tündöklő jelenségein. Száz évvel ezelőtt a nagy meseíró, a költő, a lánglelkű magyar táblabíró: Fáy András szemlélődött, tervet szőtt, majd cselekedett. Magyarország akkori kezdetleges hitelélete, a nagy Széchenyi, Kossuth és Deák átszűrt elvei érlelték meg benne a gondolatot, hogy magyar, nemzeti takarékpénztárt kellene alapítani. Pest vármegye székházában egy méhkasnál nem sokkal nagyobb udvari szobában ültette el a nagy alapító a kis mustármagot, takarék- pénztárt teremtett. A mustármagból hatalmas fa fejlődött, melyet tépáztak ugyan a viharok, de száz év viharai: a szabadságharc utáni abszolutisztikus korszak, a világháború és az azt követő forradalmak, kommunizmus, értékrombolások, pénzkrízis sem tudták törzsét és gyökerét elpusztítani. Beforrottak a sebek, új leveleket és ágakat hajtott az élő és éltető törzs és gyökér. És annyi sorscsapás után is itt áll előttünk és ünnepel a nagy, a hatalmas Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület. A budapesti Vörösmarty-téren, a székház ormán, ma is ott tündöklik a szimbólum, az arany méhkas, mely „intő jel a felhők közül, hogyan lesz valaha újra tejjel-mézzel folyó ország ez a haza.“ A Pesti Hazainak százéves életét, fejlődését, küzdelmeit, mai nagyságát statisztikai adatokkal feltárni nekem itt nem szükséges. Mégsem hagyhatom említés nélkül, mi az az erőforrás, ami száz éven át ezt az intézményt fenntartotta, naggyá tette. Szerény véleményem szerint az, hogy nevét jól választotta meg, ahhoz mindig hű és következetes volt és jól választotta meg vezetőit is. Neve: Pesti Hazai Első 1 akar ékpénztári Egyesület Pesti lett tehát ez az intézet, vagyis Magyarország szívében, fővárosában lett a mag elültetve, mint az egész ország intézménye. És bár így centrum lett a Pesti intézet és az is maradt, a jó szülő gondosságával ölelte magához nagy Magyarország területén a sok vidéki érdekeltséget, anélkül, hogy a nyűgöző gyámságot éreztette volna velük. A Hevesmegyei Takarékpénztár is azért ünnepel ma különös örömmel, mert mi is egyike vagyunk azon intézeteknek, melyek a Pesti Hazai gondosságát élvezhetjük. A nagy intézet nem absorbeált bennünket, nem adta reánk nevét; hanem szinte azt mondhatnám, hogy a Pesti Hazai örökbefogadta a Hevesmegyei Takarékpénztárt, anélkül, hogy önállóságától megfosztotta volna. Az örökbefogadott gyermek szeretetével ünnepeljük tehát az örökbefogadó jó szülőt. A „Hazai“ nevet is felvette a jubiláló intézet. Az volt egyik erőssége, hogy mindig hazai is maradt. Összeforrott a magyar néppel és magyar főiddel. Józan konzervativizmusával assimilálta ugyan a jónak és helyesnek felismert idegen irányelveket; de nemő lett idegen, hanem az idegent is magyarrá tette. Annyira hazai volt, hogy a Pesti Hazai betétkönyvet még a tanuló ifjúság is talizmánként becsülte; részvényeiből pedig egyet-egyet megszerezni fő vágya volt minden tehetős magyar családnak. „Elsőu intézet volt. Joggal vette fel az első nevet, mert alapításakor valóban az első volt; de első volt és első maradt a vezetésben is. Kimagaslott minden más intézet felett, szépben és jóban, példát mutatva, hogyan kell ügyesen és oko saD sáfárkodni a más vagyonával. Száz éves az intézet és ma is az első. Takarékpénztár“ lett. Ez volt a legnagyobb erőssége, hogy takarék- pénztár maradt is mindenha a szó legnemesebb és pénzügyi értelmében. Nem tévesztette szem elöl, hogy a takarékpénztárnak fő irányelve: a neki átadott tőkék hűséges kezelése és a hitelszükségletek kiszolgálása. Amíg más intézetek még a harangöntésbe is belefogtak, ha a kecsegtető konjunktúra ilyen irányban kacérkodott, minden lehetőt és lehetetlent megragadtak, addig a Pesti Hazai megmaradt annak, aminek alapitól ták. Az eredmény kézzel fogható: amíg a konjunkturás vállalkozások csillogó szappanbuborékok módjára freccsentek szét, addig a Pesti Hazai sziklaszilárdan él, virágzik és gyarapodik. És végül felvette az „Egyesület“ nevet is. Felvette és követte. Egyesülésben, egyetértésben van az erő, szétforgácsolódásban, széthúzással a megszerzett értékek is szétzülle- nek. Ebben az Egyesületben mindig megvolt a nemes értelemben vett egyetértés, mert ha igazgatósága, érdekeltsége a nemes kritika tűzolvasztójában vitatkozott és vitázott is, a végeredmény mindig az egyetértés és megértés győzelme volt. A sikernek másik titka az volt, hogy mindig olyan vezetői voltak a Pesti Hazainak, akik a nevét még híresebbé tették. Fáy András, a nagy alapító, példájával mutatta meg, milyennek kell lennie a Pesti Hazai, magyar takarékpénztárnak. Utódai méltók voltak a nagy alapítóhoz, a megkezdett csapáson haladtak. Most, mikor az intézet elérte a száz esztendőt, két név tündököl az élen: nagyernyei Erney Károly és Milos György neve. Erney Károly típusa a harmonikus Genf, december 15. A Népszövetség közgyűlése a kiküldött bizottság jelentését és határozatát egyhangúlag elfogadta; néhány kiküldött tartózkodott a szavazástól. Délután 5 órakor nyitották meg a Népszövetség tanácsának 107-ik ülését. Az elnök felolvasta annak a határozati javaslatnak a szövegét, amelyet a tanács elé terjesztettek és amely így hangzik: „A Népszövetség tanácsa tudomásul veszi a közgyűlés által 1939 december 14-én a finn kormány felhívása tárgyában hozott döntést és csatlakozik Oroszország Finnország elleni lépésének a közgyűlés által tett elítéléséhez. A közgyűlés döntésében megállapítja, hogy Oroszország ezzel a lépéssel saját magát kizárta a Népszövetségből és ezután nem tagja.“ kiegyensúlyozott lelkű, nagy szaktudású, kötelességteljesítő embernek. Milos György szintén, aki mindig és mindjárt készen van a megoldással, látja a dolgok végét és olyan „kedvesen tud nem-et is mondani, hogy másnál az igen sem hangzik édesebben.“ Két ilyen kimagasló egyén biztosítéka a jelennek, s erőssége az intézet jövőjének is. A magyar törvényhozás azzal tisztelte meg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet, hogy megengedte neki a magyar ősi (külön) címer használatát. Ez volt a magyar nemzet jubileumi ajándéka. Anyagi értéknél sokkal többet érő ez a nemzeti ajándék, mert az ősi címerben benne van a négy folyó, a hármas bérc és kettős kereszt. Rajta van a magyar szent korona. Jele ez annak, hogy mint eddig, ezentúl is a négy folyam, hármas bércű keresztény nagy Magyar- országért küzd és dolgozik szent- istváni hagyományokkal a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület. Becsülje is meg a nemzeti ajándékot a Pesti Hazai, dolgozzék és küzdjön ésszel és pénzzel a négy folyamú, hármas bércű keresztény nagy Magyarországért és majd a nagy Magyarországban a magyar szent korona és a kereszt magasztos eszméivel. Ezután a különböző kiküldöttek emelkedtek szólásra és magatartásukat magyarázták. Paul Boncour, Franciaország képviselője, ezeket mondotta: — Az egész világ megérti azt a végtelen tapintatosságot, amelyet Franciaország és Anglia a vita folyamán tanúsított. Mégis Francia- • ország és Anglia ugyanazokért az elvekért fogott fegyvert és küzdi végig a háborút, amelyet itt védenek s amelyeken biztonságunk nyugszik és amelyek nevében döntést hoztunk. Anglia kiküldötte országa nevében szintén elfogadta a jóváhagyott döntést. Hangoztatta, hogy ezt a határozatot nem a bosszú szelleme vezeti, hanem a hűség azokért az eszmékért, amelyek iránt a két demokrata nagyhatalom viseltetik. A tanácsülés ezzel véget ért. A Népszövetség egyhangúan zárta ki Szovjetoroszországot A genfi határozat kitörölhetetlen foltot hagg a szovjet becsületén — Páris szerint
