Eger - napilap, 1939/2
1939-12-09 / 194. szám
Eger, L. évfolyam, 194. szám. ahä 1.2 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 20, 1939. december 9, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉI!: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A szentlstvánl gondolat legyében Gróf Teleki Pál miniszterelnök legújabb képviselőházi beszéde, a- melyben a felhatalmazási törvényjavaslat szónokainak válaszolt, átfogó és mindent egybefoglaló képet adott a nemzetünket és az országot érintő összes időszerű kérdésekről és amellett nemcsak a magyarság sorsáért felelős államférfiú, de a magyar lélek igazi mélységeit ismerő nemzetnevelő bölcseségével mutatott rá azokra a különböző feladatokra is, amelyeket a jövőben ennek és az utánunk következő magyar nemzedékeknek meg kell oldani. A miniszterelnök ebben a beszédében nem kívánt részletes pro- grammot adni, hiszen a kormány programmját február havában, parlamenti bemutatkozó beszédében is mertette. Hivatkozott arra, hogy kormányra lépése őta milyen nagy események történtek: március havában Kárpátalja visszacsatolása, májusban a képviselőválasztás, szeptemberben pedig az európai háború kitörése. Ennek ellenére a február óta eltelt kilenc hónap alatt a kormány sok mindent mégis megvalósított eredeti programmjából. Ezek között első helyen áll a magyar hadseregnek, nemzeti létünk és függetlenségünk legfőbb biztosítékának korszerű kifejlesztése és megerősítése. Ennek az életbevágóan fontos célnak az érdekében ma a nemzetnek áldozatokat kell hoznia s bele kell nyugodnia abba is, hogy a kormány szociális tervei lassúbb ütemben valósulhatnak meg. Ennek ellenére a kormány módot talált arra, hogy háromezer kislakás építését tegye lehetővé, ezenkívül 53 új tüdőbeteggondozót állított fel, ingyen cukrot osztott szét a szegényebb néposztály tagjai között, 110 egészségházat állítottak fel és 180 darab új kutat fúrattak a falvakban. A kormány állandó gondoskodását képezi — amint azt a miniszterelnök beszédében hangsúlyozta — a köz- tisztviselői kar helyzetének megjavítása, annyival is inkább, mivel értékes és eredményes munkát csak rendezett anyagi viszonyok között élő köztisztviselőktől várhat a kormány és a társadalom. Átfogó és határidőhöz kötött ígéreteket azonban a jelenlegi ^viszonyok között nem tehet a miniszterelnök az állami tisztviselők fizetés-rendezése tekintetében, miután a mai európai helyzetben a kormánynak más szempontokra is figyelemmel kell lennie. A zsidótörvénnyel kapcsolatban azt mondotta a kormányelnök, hogy miként az első, úgy a második zsidó- törvény intézkedéseit is az ország gazdasági érdekeinek sérelme nélkül végre fogják hajtani. Külpolitikánk irányára vonatkozólag megjegyezte, bogy azt a mai viszontagságos időkben is fenntartottuk s emellett sikerült új irányokban is baráti kapcsolatainkat kiépíteni. A képviselőház egyhangú helyeslése mellett emlékezett meg a miniszter- elnök a velünk rokon s élet-halál harcát vívó finn nemzetről, melynek küzdelme aggodalommal és szomorúsággal tölti el a magyar nemzetet. A gazdasági kérdésekről szólva, a miniszterelnök bejelentette a társulati és az egyenes adó reformját, valamint a mezőgazdasági legkisebb munkabérek szabályozását. Mindkét törvényjavaslat a szociális szellemű haladás és a nemzet egyes osztályai között annyira kívánatos kiegyenlítődés céljait fogja szolgálni. Figyelmeztetett a miniszterelnök arra is, hogy már most fel kell készülnünk az európai háború után következő korszak gazdasági felada taira. Változatosabb és minőségi mezőgazdasági termelésre kell áttérnünk, hogy megfelelő kiviteli lehetőségeket biztosíthassunk feleslegeinknek Beszédének utolsó részében a miniszterelnök a uapi politika gondjain messze felülemelkedve, a magyar lét legmagasabbrendű kérdéseit fejtegette. Történelmi nemzet vagyunk — mondotta — amelynek hivatása van a Dunamedencébeu. Ezért kell ragaszkodnunk a szent- istváni eszméhez, amelyet mindig az idők változásaihoz és a korszakok követelményeihez alkalmaztunk. E- mellett meg kell teremtenünk a közeledést és kiegyenlítődést, tehát a lelki egységet az országrészek, a magyarság és a nemzetiségek, a munkaadók és munkavállalók, a falu és a város, s az öregek és fiatalok között s a nemzetnevelésnek éppen arra kell irányulnia, hogy erre a közeledésre s az építő munkára nevelje a nemzetet! Moszkva előnyomulást Jelent. Leningrádi hadijelentés szerint az orosz csapatok december 8-án minden irányban tovább folytatták előnyomulásukat. Azok a csapatok, a- melyek december 7-én áttörték a finn védelmi vonalat, északi irányban haladnak tovább. A finn kormány nyilatkozatot tett közzé s abban felsorolta indokait, amelyeknél fogva a Népszövetség közbenjárását kérte a finn-orosz viszály elsimítására. A nyilatkozat ismerteti a finn-orosz viszony alakulását 1918 óta és különösen hangsúlyozza, hogy Finnországot az orosz helyzettel kapcsolatban békés szellem hatotta át. A finn-orosz határincidenst is békés szellemben akarta megoldani Finnország és jegyzéket is intézett a szovjethez, de OroszA Hevesmegyei Gazdasági Egyesület tisztújító közgyűlése nagy érdeklődés mellett folyt le csütörtökön a Gazdasági Egyesület székházában. Győrffy Kálmán ügyvezető alel- nök nyitotta meg a közgyűlést, bejelentette, hogy a magas kora miatt lemondott Borhy György m. kir. t. t., felsőházi tag, elnök, az elnöki tisztség betöltésében egyéb körülményei miatt akadályozott Gosztony Andor alelnök lemondása folytán ügyvezető alelnöki minőségben vezette a mai napig az egyesület ügyeit. ország a finn jegyzék keltezésének a napján felmondta a finn-orosz megnemtámadási szerződést, amelyet csak 1945-re lehetett volna felmondani. Finnország, Svédország és Amerika közvetítését kísérelte meg a viszály tisztázására, de sikertelenül. A szovjet kijelentette, hogy nincs hadiállapotban Finnországgal, nincs joga tehát tengeri zárlatot alkalmazni. A zárlat gyakorlati alkalmazását egyébként is meghiúsítja Finnország tengeri és légi hadereje. tak rá. A lakosságot keresték, de a szigetet megelőzőleg már kiürítették a finnek. Ezt a megbízatását visszaadja a közgyűlésnek és az elnökség megválasztásának lebonyolításra felkéri Hedry Lőrinc dr. főispánt. Dr. Hedry Lőrinc átvette az elnöklést és a jelölő bizottság előterjesz- tésérejavasolta a közgyűlésnek, hogy az alapszabályok szerint 6 évre elnök- ké Győrffy Kálmán, alelnökké Borhy Miklós és ifj. dr. Kovács József földbirtokosokat válassza meg a közgyűlés. A lelkes egyhangúsággal történt választás után bizottság hívta meg az új elnökséget. Dr. Hedry Az oroszok öt napig bombáztak egy kisebb finn szigetet A szovjet légihaderő legutóbb igen élénk tevékenységet fejtett ki. Öt napon keresztül bombázták az egyik kisebb finn szigetet, majd leszálloíÁllóharc következik a finn-orosz harctéren Legújabb jelentés szerint a finnek és oroszok Petsamónál beásták magukat. Ebből arra lehet következtetni, hogy álló harc következik, annál is inkább, mivel rövidesen bekövetkezik a sarki éjszaka, amely Két német tengeralattjáró elsüllyesztését jelenti Anglia Az angol tengerészeti hivatal két német tengeralattjáró elsüllyesztéséről a következőket jelenti: Egyik parti repülőgép, amely a nehéz látási viszonyok között alacsonyan szállott, észrevette, hogy egy német tengeralattjáró megfigyelő tornya emelkedik ki a vízből. Azonnal bombázni kezdte, mire a tengeralattjáró lemerült. Mikor már csak a periszmegtartotta elnökuálasztó közgyűlését a Heuesutírmegyei Gazdasági Egyesület Győrffy Kálmánt elnökévé, Borhy Miklóst és ifj. dr. Kovács Józsefet alelnőkökké választotta csaknem félévig tart. A finnek, amerre visszavonultak, minden lakóházat földig leromboltak, s így a szovjetcsapatokat szabadtéri táborozásra kéuyszeritik. A finnek visszaverték az orosz cirkálók közeledését. kópja volt látható a tengeralattjárónak, a repülőgép bombázása után sorozatos robbanás hallatszott, majd a tengeralattjáró teljesen lemerült és vastag olajfoltok jelentek meg a víz színén. Ez volt a második német tengeralattjáró, amelyet pénteken az angol vízirepülők elsülyesz- tettek. Miért kérte Finnország a Népszövetség közbenjárását?
