Eger - napilap, 1939/2

1939-07-16 / 111. szám

9 EGER 1939. július 16. gas barackhalmok, amelyek körül asszonyok ülnek és válogatják, lá­dába csomagolják az árút. Nagy a tolongás. Igyekszik mindenki fel­használni az értékesítési lehetőséget és túladni a fákat roskasztó termé­sen. A kereskedő szakértő szemmel, egy-két pillantással átmustrálja az árut s kimondja a döntést: jó — nem jó, nem kell. Azok a termelők, akiknek sikerült a vásár, örömmel veszik át a vétel­árat és azonnal megkezdik az árú kiválogatását és ládákba rakását. A kereskedő asztala körül puttonyos asszonyok állnak és reménykedve várják, míg rájuk kerül a sor. A falak mentén rácsos ládákban várja a barack az elszállítást. — Kevés a jó árú — mondja a kereskedő. Rengeteg a jégvert, apró­Eger, július 15. A magyar Alföld pusztuló, szike­sedő földjének megjavítására, a termőföld területének művelésére megalkották az öntözési törvényt és megkezdték az öntözési munká­latok előkészítését s a szükséges építkezések elvégzését. Az építkezések hevesmegyei ré­sze, a tiszafüredi öntöző rész rövide­sen elkészül s a kormányzó az el­múlt napokban meg is tekintette. A tiszafüredi öntözendő területek a Tiszánál lényegesen magasabban fekszenek, ezért az öntözővizet szi­vattyúkkal kell mintegy 11 méter magasra kiemelni a Tiszából. Ezért Örvény községnél egy mintegy 1200 lóerős, villamos meghajtású hatalmas szivattyútelep épült, mely­nek vizét az ártéren keresztül egy betonépítésű, 350 méter hosszú ma­gasvezetésű betoncsatorna, az egy­kori római vízvezetékekhez hasonló aquaduct vezeti. Az aquaduct alatt az árvizek az ártéren korlátlanul lefolyhatnak, viszont a rajta nagy sebességgel folyó, szivattyúzott vi­zek eleven erejének megtörésére az aquaduct parti végén szellemes mó­don szerkesztett hatalmas, köralakú csillapító medence szolgál. A Tiszából kivett víz a csillapító medencéből az öntöző főcsatornába kerül, amely 40 kilométer hosszú­ságban Örvény és Tiszafüred között elhaladva Tiszaigar és Tiszaörs köz­ségektől keletre vezet, majd az utóbbi községet megkerülve, keresz­tezi a Tiszafüred-karcagi vasútvo­nalat és onnan délnyugati irányban haladva átmegy Jász-Nagykun-Szol- nok vármegye területére. A főcsa­torna a szivattyúktól másodpercen­ként 60 hektoliter vizet kap és kilo­méterenként mintegy 5—10 centi­méter esése van, az utak és egyéb keresztezések számára szép vasbe­szemű, vagy már éretten hozzák ide, persze ezt szállítani nem lehet. A német kereskedők nagyon finnyá­sak, csak az egészen kifogástalan, hibamentes árút hajlandók átvenni s nekem alkalmazkodni kell az ő igényeikhez. — Nem tudom sikerül-e megkap­nom a mai napon az ötven mázsa barackot. Ahogy látom, nem sok remény van rá. Pedig a kifogásta­lan árúért szívesen kimennék a helyszínre is, kaptam is egy-két ajánlatot, az árú meg is felel, jó, — azonnal lekötöttem. Ha napi 50 mázsát nem sikerül kapnom, kény­telen leszek az ország nagyobb gyümölcspiacain megpróbálni bizto­sítani a szállításhoz kívánt mennyi­séget. ton szerkezetű hidak vezetnek át rajta. Azokon a részeken, ahol a főcsa­torna erősen vízáteresztő homokta­lajokon vezet keresztül, az Öntö­zésügyi Hivatal a csatornát nagy elszivárgási vízveszteségek elkerü­lése céljából burkoltatni kívánta, ezért 14-féle kivitelű burkolattal látták el kisérletképen egy 280 mé­ter hosszú szakaszon. A végleges burkolat eldöntve még nincs, de tisztázódott, hogy csak beton, vagy bitumen, illetőleg aszfalt alkalma­zásával készíthető az ottani éghaj­lati viszonyoknak megfelelő tartós­ságé burkolat. A főcsatorna és annak folytatá­sába eső szolnokmegyei mellékcsa­torna földmunkái majdnem félmillió köbbmétert tesznek ki, a víz továb­bi elosztására szükség van még mintegy 60 km. hosszúságban 10 elosztó csatornára, ezek füldmunka mennyisége további 200,000 köb­méter föld mozgósítását teszik szük­ségessé. Épült azonfelül 64 külön­féle híd, 7 bujtató, 73 csőáteresz, 7 vízosztó zsilip, 4 csatornaőrház és egy gépészlak. Ezzel a berendezéssel kereken 20,000 kát. hold terület lesz öntöz­hető, ha pedig a későbbiekben a főcsatorna alsó részei a nagy alföl­di öntözőcsatornából kaphatják a vizet, akkor a tiszafüredi magasab­ban fekvő területek öntözéseinek fejlesztésére lesz felhasználható. A tiszafüredi öntözési berendezé­seket most tekintette meg a kor­mányzó és felesége, Koós Miklós szárnysegéd kíséretében, dr. Kállay Miklós személyes kalauzolása mel­lett. Először a Tiszaörs mellett levő elosztó zsilipeket nézte meg, melyek szerkezete magyar találmány. Azu­tán nagy érdeklődéssel tekintette meg a magyaros stílusú csatorna­őrházakat, ahol felesége barátságos közvetlenséggel ereszkedett szóba az őr családjával. Innen a csatorna vízáteresztő, homoktalajú szakaszára ment, ahol a különböző rendszerű betonburko­latokat és azok készítését tekintet­te meg. Végig ment a helyenként 10 méter magas aquaduct keskeny járdáján, bámulatba ejtve a jelen­lévőket, hogy igazi tengerészmódra szédülés nélkül járt-kelt az építmé­Eger, július 15. Az új honvédelmi törvény értel­mében megkezdődik a honvédelmi célokat szolgáló munkaszolgálati kötelezettség. A törvény rendelke­zései szerint mindazok az ifjak, a- kik katonai í szolgálatra nem alkal­masak, munkaszolgálatot kötelesek teljesíteni. Ezek a fegyveres szol­gálatra alkalmatlannak minősített fiatalemberek a munkatáborokban nyernek elhelyezést, ahol két és fél hónapig teljesítenek szolgálatot, részben katonai kiképzést kapnak, ez két hétig tart, ezután olyan munkákra állítják be őket, amelyek nemzetvédelmi szempontból igen fontosak, de ezek a munkálatok egyáltalán nem érintik a magán- vállalkozást. A munkatáborok alap­elgondolása tehát az, hogy senki sem vonhatja ki magát a nemzet- védelmi feladatok alól. Rövidesen megjelenik a munka­A Vécsey utca folytatásában épült villasor egy részének sok félreértés­re és panaszra okot adó házszámo­zását helyesbítette a város vezető­sége egyik tavaszi képviselőtestületi ülésén hozott határozatával, amikor a villasornak azt a részét, amely eddig Szent Dónát utca elnevezést viselt, a Vécsey utcához csatolta s az eger-putnoki vonalhoz, valamint az innen kiinduló Dónát-úthoz vezető Eger, július 15. Az utóbbi évek egyik legnagyobb templomi betörését fedezték fel a kassai székesegyházban. A vakmerő betörők behatoltak a dóm kincses- kamrájába s azt teljesen kifosztot­ták. Az ellopott műkincsek között a XII—XIII. századból való, ékkö­vekkel kirakott, színarany templomi kelyhek, történelmi becsű kegytár­gyak vannak, a szakértők becslése szerint az ellopott kincsek óriási értéket képviselnek, értékük meg­közelíti az egymillió pengőt. A betörők kézrekerítése érdeké­nyeken. Fiatalos mozgékonysággal magyaráztatott meg magának min­den részletet a 38 fokos kánikulai melegben és megelégedéssel vette tudomásul, hogy amint a megfelelő áramszolgáltatás a tiszaluci elek­tromos erőtelep megépülésével a jövő esztendőben rendelkezésre áll, az öntözővíz megindul a csatornák­ban és lehetővé fogja tenni az in­tenzív mezőgazdasági kultúra meg­honosítását. szolgálatról szóló törvény végre­hajtási utasítása is és ennek értel­mében kezdődik meg a munka- szolgálat. Az első munkatábor a hevesmegyei Pétervására községben nyílik meg már ma, július 15-én. Ebben a táborban a hevesmegyei munkaszolgálatosokon kívül a mis­kolci és borsodmegyei ifjúságot he­lyezik el a község szélén nem ré­gen épült katonai épületekben, ame­lyek a követelményeknek minden tekintetben megfelelnek. Az első csoport, az 1916-os korosztályból való. A két és félhónapi táboro­zás után ezt a csoportot egy kö­vetkező váltja fel. A katonai szolgálatra alkalmat­lan fiatalemberek lelkesedéssel és örömmel vonulnak be a táborba, ahol fegyelem, nagyszerű ellátás, kifogástalan egészségügyi gondozás, egészséges munka és vidám bajtársi élet várja őket. Dónát-parti utat nevezte el Szent Dónát utcának. Az új házszám­táblákat a napokban helyezték el a házakon.'^Az új házszámozás foly­tán a Szalay, Melna, dr. Szilágyi, Jolsvay, dr. Szelényi és Vanyek- villák (melyek eddig Szent Dónát utca 1., 3., 5., 7., 9., és II., ház­számot viseltek) Vécsey utca 35., 37., 39., 41., 43., illetve 45., ház­számot kapták. be mozgósították az ország egész rendőrségét s a nyomozási munkába bekapcsolódott az egri rendőrkapi­tányság is. A vidéki főkapitányság rádiogram útján megküldötte az eltűnt műkincsek pontos leírását és felhívta az egri kapitányságot, hogy kísérje figyelemmel az ékszerüzletek és ószeresek környékét s ha gya­nús egyének templomi kegyszereket próbálnának értékesíteni, haladék­talanul tartóztassák le őket. A betörés körülményei arra en­gednek következtetni, hogy a tette­sek nemcsak a környezettel voltak Rövidesen elkészül a tiszafüredi öntözőmü és megkezdődik a hevesmegyei alföldön az öntözéses gazdálkodás A kormányzó megtekintette az építkezéseket Ma nyílik meg Petervasárán az első hevesmegyei munkatábor Két és fél hónapig tart az első turnus munkaideje Uj utcaelnevezést és házszámozást kapott a Vécsey-utca feletti villasor egy része Egerben is keresik a kassai dómban elkövetett milliós betörés tetteseit

Next

/
Thumbnails
Contents