Eger - napilap, 1939/2

1939-12-04 / 191. szám

2 EGER 1939. december 4. győző egyakarat, magyar és nem­zeti akarat! A hallgatóság mélysé­ges csendben figyelte a szónok min­den szavát. A komoly és tanulságos előadást — a Kolping leányok rendezésében — szórakoztató műsorszámok kö­vették. Két vígjáték pergett le, szinte tökéletes rendezézben. A sze­replők tudásuk legjavát adták hi­vatásos színészeknek is megfelelő alakításukkal és valóban megérde­melték azt a tapsvihart, mellyel a közönség jutalmazta játékukat. A Bornemissza cserkészzenekar Hal- may János karnagy vezetésével ala­pos kidolgozású darabokkal műkö­dött közre és járult hozzá a kul- turdélután sikerének biztosításához. A nívós kulturdélután szereplői: Bádonyi Etelka, Farkas Katalin, Polgári Aranka, Förszter József, Soproni László, Köles Mária, Becs- key Rózsi, Erdélyi Mária, Farkas AüDa, Göböly Mária, Kocsis Erzsé­bet, Piszárcsik Julia, Szamosvölgyi Magda és Zselinszky Márta. Az elő­adást Göböly Mária rendezte, kon­ferált Kiss Malvin. A szép és ízlé­ses díszletezést Dudás Lajos kár­pitosmester végezte. A románok által kiutasított Pakocs Károly kanonok mond ünnepi beszédet a tanító­képző kongregációjának ünnepélyén December 8-a, a Szeplőtelen fo­gantatás ünnepe a Mária kongregá­ciók kiemelkedő ünnepnapja. Ekkor szokta a főszékesegyházban Kriston Endre püspök beiktatni a kongre­gációk új tagjait és szokták meg- újítani fogadalmukat Szűz Mária régi tisztelői. Az ünnepséget, szinte évtizedes hagyományként, az egri érseki ta­nítóképzőintézet műsoros ünnepélye fejezi be a ferencesek fehértermében. Az ünnepség rendje az idén is a megszokott rendben bonyolódik le. é3 megrendezi ünnepélyét délután fi kereskedelemügyi köuezetodmszeöési mdldstít ianutí félhat órai kezdettel a tanító­képző is. A tanítóképző ünnepélyének fő vonzó ereje és nevezetessége az ünnepi beszéd lesz, amelyet a Ro­mániából nemrég kiutasított Pakocs Károly kanonok mond. Pakocs Ká­roly a szatmári egyházmegye ka- noaokja, neves író, akinek tevé­keny és izzó magyar hazafisága miatt kellett elhagynia a megszál­lott Erdélyt. Előadását nagy ér­deklődés előzi meg. A műsor többi részét a tanító­képző ifjúságának számai töltik ki. miniszter a udrosok jogúnak megrefor- 1-től teruezi ? Eger, december 4. A kereskedelemügyi miniszter már a múlt évben elhatározta, hogy a városok kövezetvámszedési jogát megreformálja. Ezt az elhatározá­sát közölte a Magyar Városok Or­szágos Szövetségével is, ahol a tár­gyalások meg is indultak. A ke­reskedelemügyi minisztérium ugyan­is rendelettervezetet juttatott el a szövetséghez, azzal a felszólítással, hogy a szövetség közölje álláspont­ját a városok említett jogának meg­reformálásáról. A szövetség kebelében megindult tárgyalások igen behatóak voltak, mert a kérdés a városok pénzügyeit nagyon súlyosan érinti. A Városok Szövetsége részletesen megindokolt felterjesztésben válaszolt a keres­kedelemügyi minisztérium rendelet- tervezetére. Kérte, hogy a kérdés újrarendezése alkalmával ne csor­bítsa a városok eme jövedelmét, vagy pedig nyújtson teljes kártérí­tést. A városok részletes felterjeszté­sére döntés még nem érkezett. Köz­ben a szövetség arról értesült, hogy a kormány a kövezetvámreformot 1940. január 1-ével feltétlenül élet­be kívánja léptetni. A szövetség erre újból felhívta a kormány figyelmét az első rende­lettervezetben foglalt sérelmes in­tézkedésekre. Azt is kérte, hogy a még tárgyalás alatt lévő újabb ren­delettervezetet, annak kiadása előtt újból juttassa el a szövetséghez ész­revételeinek megtétele végett. A helyzet tehát most az, hogy a szö­vetség várja a döntést, a városok kövezetvámjövedelme pedig veszély­ben van. A legnagyobb siker jegyében nyílt meg a Kolping Leányegylet Mikulás-vá sárj a Eger, december 4. Vasárnap délelőtt nagy és előkelő közénség jelenlétében, a legteljesebb siker jegyében nyílt meg a Kolping Leányegyesület Mikulás vásárja az Egri Katolikus Legényegylet egyik emeleti termében. Mindaz, amit a lelkes leányok létrehoztak ötletben, ízlésben, finomságban, felvonult, hogy elmondja készítői dicséretét. Büsz­keséggel beszél a Mikulás vásár minden darabja arról a nemes, ál­dozatkész és fáradhatatlan szellem­ről, amely a Kolping Leányegyesület vezetőjét, Grónay Margitot és az egyesület minden tagját eltölti. — A dúsan rakott asztalok közül ne­héz választani: hol van a legszebb. Egyik helyen a kitömött, ízléses posztó-állatok garmadája nagy vál­tozatosságban, némelyik fején kis kalap, másik nyakán nyakravaló fodorodik, tovább gyönyörű és ha­talmas magyar ruhás és estélyi­be öltöztetett babák vigyáznak a finomművű selyem diványpárnákra és alattuk a különböző kézimunkák, asztalterítők, asztalkendők, zseb­kendőtartók, tányér- és pohár-alá­tétek sokaságra. A szomszéd asz­talon piros Mikulás-csomagok, ügyes háncs-munkák, mellette reggeliző készletek, majd színes és szép Jakab- féle festések és kerámiák, végül apró mivoltukban is tökéletes baba­MIKULÁSI I minőségben, árban , , I legolcsóbban AJÁNDÉKOT A PÁRISI BAZÁRBAN. Eger, Széchenyi-u. 20. szám. szobák láthatók. A vásár erkölcsi sikere mellett az anyagi siker is biztatóan mu­tatkozott, szükség is van rá, a sze­gény iparosfiúk karácsonyi felruhá­zására fordítják a jövedelmet. Az első órákban rengeteg tárgy kelt el és a Kolping lányok dolgozhat­nak még jó kedvvel és szorgalom­mal, hogy a vásár további folya­mán is találjanak valamit a miku­lási ajándékot keresők. Végűi csak az eladó lányok maradnak az asz­talok mögött, mig őket is elviszik. Egészen bizonyosan. Magyar újságíró, egyik pesti lap munkatársa telefonálta tegnap Hel­sinkiből ezeket a sorokat: A leg­első bombatámadás idején kinn áll­tam az utcán, körülöttem nők, fia­tal lányok és asszonyok, idősebb hölgyek. Munkásnők és gazdagabb emberek feleségei. Oly hirtelen jött az első légitámadás, hogy az a cso­port, amelyben álltam, nem mene külhetett óvóhelyre. Egy civilizált város szivében állni délelőtt, hallgatni a bombavetők motorjának dübörgését, látni a gé­peket és azokat a kis fekete pon­tokat, amelyek a repülőgépekről le­válnak, egy másodperc alatt meg­nőnek, hogy a következő pillanat­ban belefúrödjanak egy házba, le­vegőbe röpítsék az emeleteket, ösz- szedöntsenek egész házcsoportokat: ismétlem, mindezt látni, de nem filmen, hanem közvetlen közelből, abban a tudatban, hogy a követ­kező ilyen fekete pont engem és a körülállókat temethet mázsás kövek alá — mindez fölmentést adna a zokogásra, hisztérikus sikoltozásra, idegösszeomlásra, ájulásra. A fekete pontok hullottak és én figyeltem a nők arcát. Végtelenü komolyan néztek mindent; ha deto­náció volt, összerezzentek, ajkuk keskeny vonallá szorult s aztán, amikor elmúlt a veszély, egyszerre, mintha parancsszóra történt volna, lélekszakadva rohanni kezdtek. Ó, nem valami biztos környékre, nem ki a szabadba! Rohantak a kőtör­melékekhez, rohantak az összedült házakhoz, ahol még mindig hatal­mas kődarabok lazultak meg, zu­hantak le, rohantak a romokhoz és elszántan, komolyan nekiestek a törmeléknek, hogy embereket ment­senek meg. így viselkedtek a nők. így visel­kedik az a 80.000 nő, aki a hábo­rús veszély idején önkéntes jelent­kezésével megteremtette a Lotta Svárd-ot, a finn női hadsereget. És ha a nők így viseskednek, nem cso­da, hogy a felelős vezetők nem vesz­tik el a fejüket, hogy kísérteties nyugalommal intézik ennek a kis országnak ügyeit. Itt most nem szá­mít a kor, a társadalmi osztály, nem számítanak esetleges békebeli ellen­tétek, mindenki egyet akar: megvé­deni a hazát, a haza függetlenségét. Gyümölcsfa - telepitől; figyelmébe! Eladó az egri érseki uradalom puszíaszikszói faiskolájából 25.000 darab nemes alma-, körte-, szilva-, 1, 2 és 3 éves gyümölcsfacsemete, a legjobb fajták­ból. — Almából és körtéből törpefák is kaphatók. A csőmet ék ára drogként 50-90 lillér. Az alaklák ára drtoc-kémt 80-100 fillér. Megrendeléseket felvesz az Érseki Uradalom Kertészete Eger, Fürdő-utca 4. szám. Magyar szemtanú a finn nők hősiességéről

Next

/
Thumbnails
Contents