Eger - napilap, 1939/2

1939-07-02 / 103. szám

Ara 12 FILLÉR ♦ Vasárnap * Eger, L. évfolyam, 103. szám. Trianon 20, 1939. július 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Ngomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Az egri községi közigazgatási tanfolyamon képezik át a felvidék jegyzőinek egy részét Két hétig tart a tanfolyam, 63 résztvevővel Eger, július 1. A visszatért felvidék jegyzői szá­mára, akiket jórészt a régi jegyzői kar tagjaiból válogattak össze, a kormány közigazgatási átképző tan­folyamokat létesít, ahol átképzik őket a modern magyar közigazga­tás elvei szerint s beavatják annak szellemébe. A kormány az átképzésnél első­sorban az egri községi közigazga­tási tanfolyamra gondolt, amely'a szakkörök ítéletében az első helyen áll vezetésének kitűnő szellemével, előadói karának kiválóságával. Az első ilyen átképző tanfolyamot Eger­ben tartják meg július 3-tól 15-ig s az előadók a jegyzőtanfolyam rend­szerinti előadói lesznek. A tanfo­lyamon 63 felvidéki jegyző vesz részt. Tegnap rendőri karhatalommal osztották ki az első 25 mázsás rézgálic szállítmányt Minden órában várható a többi védőanyag megérkezése is Eger, július 1. Jelentettük, hogy Braun Károly polgármester személyes intervenció­jára a földmivelésügyi minisztérium kilátásba helyezte Eger részére újabb egy vagon rézgálic szállítá­sát. A tegnapi nap folyamán a száz mázsából 25 mázsa meg is érkezett Egerbe a Hangyának. A védekező anyag megérkezésének hírére több száz főnyi tömeg gyűlt össze a Hangya Kossuth-téri főüzletének udvarán és hangos jelenetek köz­ben sürgették a gazdák a rézgálic kiosztását. A tumultuózus jelenetek miatt a védőanyag kiosztásához városi ha­tósági embereket kellett igénybe venni, mikor pedig a mennyiség el­fogyott és a tömeg egyre erélyeseb­ben követelte a védőanyagot, rend őri karhatalmat kellett kivezényelni a rend fenntartására. Azok, akik­nek már nem jutott a védőanyag­ból, hangos elégedetlenség kifejezé­se közben oszlottak szét. A Hangya egri igazgatóságától nyert értesülésünk szerint az Eger­nek kilátásba helyezett további 75 métermázsa rézgálic megérkezése minden órában várható, erre bizto­sítékot kaptak a minisztériumból is. Lehetséges, hogy már a déli vonat­tal megérkezik a szállítmány többi része s akkor délután haladéktala­nul megkezdik a védőanyag kiosztá­sát. A mennyiség egy részét a Han­gya, másik részét az Egri Keres­kedelmi Rt. Kállay Zoltán uccai üzlete hozza forgalomba. Úgy értesültünk egyébként, hogy ez a száz mázsa rézgálic teljes egé­szében hazai gyártmány, a külföldi védőanyag beérkezése és forgalomba hozatala csak a jövő hét végére várható. A termelőtársadalom szempontjá­ból, tekintettel az egyre komolyabb méreteket öltő peronoszpóra vesze­delemre, mindenesetre helyes volna, ha az illetékesek most már hala­déktalanul gondoskodnának az any- nyira fontos védőanyag késedelem­nélküli árubabocsájtásáról. Rendlsívaii ölesé árak mellett megkezdődik az állami ruházati akció Mint közöltük az árellenőrzés országos kormánybiztosa több hó­nappal ezelőtt tárgyalásokat kez­deményezett a hazai textilgyárak­kal a mezőgazdasági foglalkozású lakosságnak olcsó ruházati, cikkek­kel való ellátása érdekében. Az akció iránt a textilgyárak a leg­messzebbmenő megértést tanúsítot­ták, s így lehetővé vált olyan árak nak kialakítása, melyek — különö­sen az időközi áremelkedések figye­lembevételével — rendkívül olcsók­nak mondhatók. Az olcsó beszerzési árak biztosításához nagymértékben hozzájárult a „Hangya“ is, mely a kötelékébe tartozó szövetkezetek útján, kereskedői haszon felszámítá­sa nélkül hozza forgalomba az ál­lami ruházati akció külön megjelö­léssel ellátott áruit. A ruházati akció kapcsán forga- lombakerülő textil-cikkek árai egyéb­ként a következők: Nyersmolinó (sárga pamutvászon) fehérneműre 78 cm széles, 1 méter —*50 P; fehérített pamutvászon, fehérneműre, ágyneműre, 72 cm Ä vajúdó nagg ter­mészet sóhajtásai közt. (Ünnepi elmélkedés turisták­nak, kirándulóknak.) Természetjáró emberek szeretnek eldicsekedni vele, hogy szövetség­ben vannak, sőt beszédes viszony­ban a hegy ormokkal, zúgó | fenyve­sekkel. A völgybe úgy néznek le, mintha ott születtek voltna s állító­lag értik a teremtés rejtegetett titkait. Nos hát nagyon kiváncsi vagyok, hogy vallott-e már nekik az esti csendben az erdő-mező ar­ról, amit Szent Pál hallgatott ki egyszer ? Ez a Szent Pál, aki filozófus, költő, látnok és próféta volt egy­ben, azt írja egy helyen: „A terem­tett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánítása után... s tudjuk, hogy minden teremtmény együttesen vajúdik és sóhajtozik mindidáig.11 Róm. 8. íme, háromsoros kép a vonagló, hánykolódó természetről. A terem­tett mindenség egy jobb világ ré­szese szeretne lenni s most nyög, sóhajtozik érte. Várja az ember fel­magasztalását, „mikor ő is felsza­badul majd a romlottság szolgasá­gából.“ Két mély szomorúság súlya alatt sóhajtozik a természet. 1. Az ember sokszor gonoszságra használja fel eszközül. Elnézem az ágyút. Félelmetes torkától megresz­ket a föld is, ha elbődül. Ugyan­akkor hallgatom a templomok bal­zsamos szavú harangjait s érzem csalhatatlanul az igazságot: a he­gyek ércének nem azt a rendelte­tést adta az Isten, hogy ontsa a halált, hanem az életet hirdesse. S a vasnak sem azt, hogy az em­berek egymás szivét verjék vele át. Gondolok a tenger mélységeire.. Gyönyörű titkai vannak. S egyszer csak alámerül a búvárhajó s alat­tomosan halált visz egy másik ha­jónak. Felnézek a magasba: ott neveli Isten az égi madarakat. Színes, hangos rajokban kavargatja őket, küldi messze tájak felé s egyik­másikat énekre bírja röptében is. S íme most felszáll a gépmadár, benne ember s indul, hogy városo­kat töröljön el a föld színéről. Mekkorát sóhajthat gyötrelmében a magasság és mélység ilyenkor! Hogy borzonghat minden ! A széles­ségek és hosszúságok, összes ma­gasságok és mélységek, melyek tele vannak Isten jelenlétével, gyönyörű gondolattal, szépséggel, ihletéssel s most az ember jajszóval tölti meg és orgyilkos módra lesben áll ben­nük! Aki állt hegyormon, — akár haj­nalt várva, vagy este a csillagok biztató társaságában —, s aki járt már tengeren, meg kellett éreznie, hogy a világon minden Isten dicső­ségéért van s csak az elvakult fog­hat hozzá, hogy meggyalázza benne Teremtőjét. Nem csudálom hát, ha Szent Pál úgy látja és érzi, hogy a teremtett világ vajúdva vár: mikor lesz már vége ?! 2. Van még valami, ami miatt még ennél is mélyebb szomorúságot hor­doz a természet: a halál szolgasága. Ezt Szent Pál így fogalmazza meg: „A teremtett világ is alávettetett az elmúlásnak, nem önként, hanem az által, aki alávetette a reménység nyújtásával“. U. o. Ennek tragikus jelentése van. Próbáljuk csak így felfogni: ha valamit Istent teremt, azért teszi, hogy az a dolog legyen, létezzék. A virágok, fák, állatok s mindenek vágyódása, sóvárgása az, hogy ter­mészetük szerint legyenek, létezze­nek, minél szebben, minél tartósab- ban. S most mindez „alávettetett az elmúlásnak.“ Tessék megnézni, hogy tavasszal milyen diadalmasan támad fel a természet! Hogy lángol benne a szín, az élet, tele zamattal, Ízzel és illattal! S őszkor ? Megcsúfoltan alá­bukik. Pedig olyan megható küz­delmet folytat minden az életért. A fa milyen szívósan kapaszkodik még a sziklába is, törzse hogy ellen­áll, milyen türelmesen járják be gyökerei a mélyet és fut koronájá­val a Nap felé, hogy éljen, éljen. Természetjárók, turisták, kirán­dulók, ha gondolkodva járnak, ők érzik legjobban, hogy mennyire nem illik bele a világ képébe az elbu­kott vegetáció, az eltiport féreg, a ledőlt fa s a haldokló énekes ma-

Next

/
Thumbnails
Contents