Eger - napilap, 1939/2
1939-07-02 / 103. szám
Ara 12 FILLÉR ♦ Vasárnap * Eger, L. évfolyam, 103. szám. Trianon 20, 1939. július 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Ngomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Az egri községi közigazgatási tanfolyamon képezik át a felvidék jegyzőinek egy részét Két hétig tart a tanfolyam, 63 résztvevővel Eger, július 1. A visszatért felvidék jegyzői számára, akiket jórészt a régi jegyzői kar tagjaiból válogattak össze, a kormány közigazgatási átképző tanfolyamokat létesít, ahol átképzik őket a modern magyar közigazgatás elvei szerint s beavatják annak szellemébe. A kormány az átképzésnél elsősorban az egri községi közigazgatási tanfolyamra gondolt, amely'a szakkörök ítéletében az első helyen áll vezetésének kitűnő szellemével, előadói karának kiválóságával. Az első ilyen átképző tanfolyamot Egerben tartják meg július 3-tól 15-ig s az előadók a jegyzőtanfolyam rendszerinti előadói lesznek. A tanfolyamon 63 felvidéki jegyző vesz részt. Tegnap rendőri karhatalommal osztották ki az első 25 mázsás rézgálic szállítmányt Minden órában várható a többi védőanyag megérkezése is Eger, július 1. Jelentettük, hogy Braun Károly polgármester személyes intervenciójára a földmivelésügyi minisztérium kilátásba helyezte Eger részére újabb egy vagon rézgálic szállítását. A tegnapi nap folyamán a száz mázsából 25 mázsa meg is érkezett Egerbe a Hangyának. A védekező anyag megérkezésének hírére több száz főnyi tömeg gyűlt össze a Hangya Kossuth-téri főüzletének udvarán és hangos jelenetek közben sürgették a gazdák a rézgálic kiosztását. A tumultuózus jelenetek miatt a védőanyag kiosztásához városi hatósági embereket kellett igénybe venni, mikor pedig a mennyiség elfogyott és a tömeg egyre erélyesebben követelte a védőanyagot, rend őri karhatalmat kellett kivezényelni a rend fenntartására. Azok, akiknek már nem jutott a védőanyagból, hangos elégedetlenség kifejezése közben oszlottak szét. A Hangya egri igazgatóságától nyert értesülésünk szerint az Egernek kilátásba helyezett további 75 métermázsa rézgálic megérkezése minden órában várható, erre biztosítékot kaptak a minisztériumból is. Lehetséges, hogy már a déli vonattal megérkezik a szállítmány többi része s akkor délután haladéktalanul megkezdik a védőanyag kiosztását. A mennyiség egy részét a Hangya, másik részét az Egri Kereskedelmi Rt. Kállay Zoltán uccai üzlete hozza forgalomba. Úgy értesültünk egyébként, hogy ez a száz mázsa rézgálic teljes egészében hazai gyártmány, a külföldi védőanyag beérkezése és forgalomba hozatala csak a jövő hét végére várható. A termelőtársadalom szempontjából, tekintettel az egyre komolyabb méreteket öltő peronoszpóra veszedelemre, mindenesetre helyes volna, ha az illetékesek most már haladéktalanul gondoskodnának az any- nyira fontos védőanyag késedelemnélküli árubabocsájtásáról. Rendlsívaii ölesé árak mellett megkezdődik az állami ruházati akció Mint közöltük az árellenőrzés országos kormánybiztosa több hónappal ezelőtt tárgyalásokat kezdeményezett a hazai textilgyárakkal a mezőgazdasági foglalkozású lakosságnak olcsó ruházati, cikkekkel való ellátása érdekében. Az akció iránt a textilgyárak a legmesszebbmenő megértést tanúsították, s így lehetővé vált olyan árak nak kialakítása, melyek — különösen az időközi áremelkedések figyelembevételével — rendkívül olcsóknak mondhatók. Az olcsó beszerzési árak biztosításához nagymértékben hozzájárult a „Hangya“ is, mely a kötelékébe tartozó szövetkezetek útján, kereskedői haszon felszámítása nélkül hozza forgalomba az állami ruházati akció külön megjelöléssel ellátott áruit. A ruházati akció kapcsán forga- lombakerülő textil-cikkek árai egyébként a következők: Nyersmolinó (sárga pamutvászon) fehérneműre 78 cm széles, 1 méter —*50 P; fehérített pamutvászon, fehérneműre, ágyneműre, 72 cm Ä vajúdó nagg természet sóhajtásai közt. (Ünnepi elmélkedés turistáknak, kirándulóknak.) Természetjáró emberek szeretnek eldicsekedni vele, hogy szövetségben vannak, sőt beszédes viszonyban a hegy ormokkal, zúgó | fenyvesekkel. A völgybe úgy néznek le, mintha ott születtek voltna s állítólag értik a teremtés rejtegetett titkait. Nos hát nagyon kiváncsi vagyok, hogy vallott-e már nekik az esti csendben az erdő-mező arról, amit Szent Pál hallgatott ki egyszer ? Ez a Szent Pál, aki filozófus, költő, látnok és próféta volt egyben, azt írja egy helyen: „A teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánítása után... s tudjuk, hogy minden teremtmény együttesen vajúdik és sóhajtozik mindidáig.11 Róm. 8. íme, háromsoros kép a vonagló, hánykolódó természetről. A teremtett mindenség egy jobb világ részese szeretne lenni s most nyög, sóhajtozik érte. Várja az ember felmagasztalását, „mikor ő is felszabadul majd a romlottság szolgaságából.“ Két mély szomorúság súlya alatt sóhajtozik a természet. 1. Az ember sokszor gonoszságra használja fel eszközül. Elnézem az ágyút. Félelmetes torkától megreszket a föld is, ha elbődül. Ugyanakkor hallgatom a templomok balzsamos szavú harangjait s érzem csalhatatlanul az igazságot: a hegyek ércének nem azt a rendeltetést adta az Isten, hogy ontsa a halált, hanem az életet hirdesse. S a vasnak sem azt, hogy az emberek egymás szivét verjék vele át. Gondolok a tenger mélységeire.. Gyönyörű titkai vannak. S egyszer csak alámerül a búvárhajó s alattomosan halált visz egy másik hajónak. Felnézek a magasba: ott neveli Isten az égi madarakat. Színes, hangos rajokban kavargatja őket, küldi messze tájak felé s egyikmásikat énekre bírja röptében is. S íme most felszáll a gépmadár, benne ember s indul, hogy városokat töröljön el a föld színéről. Mekkorát sóhajthat gyötrelmében a magasság és mélység ilyenkor! Hogy borzonghat minden ! A szélességek és hosszúságok, összes magasságok és mélységek, melyek tele vannak Isten jelenlétével, gyönyörű gondolattal, szépséggel, ihletéssel s most az ember jajszóval tölti meg és orgyilkos módra lesben áll bennük! Aki állt hegyormon, — akár hajnalt várva, vagy este a csillagok biztató társaságában —, s aki járt már tengeren, meg kellett éreznie, hogy a világon minden Isten dicsőségéért van s csak az elvakult foghat hozzá, hogy meggyalázza benne Teremtőjét. Nem csudálom hát, ha Szent Pál úgy látja és érzi, hogy a teremtett világ vajúdva vár: mikor lesz már vége ?! 2. Van még valami, ami miatt még ennél is mélyebb szomorúságot hordoz a természet: a halál szolgasága. Ezt Szent Pál így fogalmazza meg: „A teremtett világ is alávettetett az elmúlásnak, nem önként, hanem az által, aki alávetette a reménység nyújtásával“. U. o. Ennek tragikus jelentése van. Próbáljuk csak így felfogni: ha valamit Istent teremt, azért teszi, hogy az a dolog legyen, létezzék. A virágok, fák, állatok s mindenek vágyódása, sóvárgása az, hogy természetük szerint legyenek, létezzenek, minél szebben, minél tartósab- ban. S most mindez „alávettetett az elmúlásnak.“ Tessék megnézni, hogy tavasszal milyen diadalmasan támad fel a természet! Hogy lángol benne a szín, az élet, tele zamattal, Ízzel és illattal! S őszkor ? Megcsúfoltan alábukik. Pedig olyan megható küzdelmet folytat minden az életért. A fa milyen szívósan kapaszkodik még a sziklába is, törzse hogy ellenáll, milyen türelmesen járják be gyökerei a mélyet és fut koronájával a Nap felé, hogy éljen, éljen. Természetjárók, turisták, kirándulók, ha gondolkodva járnak, ők érzik legjobban, hogy mennyire nem illik bele a világ képébe az elbukott vegetáció, az eltiport féreg, a ledőlt fa s a haldokló énekes ma-
