Eger - napilap, 1939/2

1939-12-02 / 190. szám

Eger, L. évfolyam,, 190. szám. A R Ä 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 20, 1939. december 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint Ö.JTelefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent }ános Nyomda. Telefón; 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A világhelyzet és a magyar gazda­sági élet A napilapok az utóbbi időben több ízben hírt adtak arról, hogy a gaz dasági vonatkozású tárcákat vezető miniszterek külön minisztertanácso­kat tartottak az országot érintő időszerű gazdasági kérdések meg­tárgyalása céljából. Ezek az úgy­nevezett „gazdasági miniszteri ér­tekezletek“ bizonyos feltűnést kel­tettek a magyar közvéleményben s éppen ezért nagy érdeklődésre tart­hat számot a kormány elnökének, gróf Teleki Pálnak utóbbi nyilatko­zata, amely teljes őszinteséggel tár­ja fel a nemzet előtt a gazdasági tárcák miniszterei sorozatos érte­kezleteinek okait és hátterét. A mi­niszterelnöki nyilatkozat a közvéle­mény körében keletkezett esetleges kételyek vagy aggodalmak eloszla­tására mindenképpen alkalmas. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy amióta a kormány vezetését átvette, állandóan tartottak ilyen gazdasági miniszteri értekezleteket. Ezeknek a külön értekezleteknek az a magyarázata, hogy a gazdasági vonatkozású kérdéseket helyesebb­nek látja a kormány külön minisz­teri értekezleteken előkészíteni és a már megbeszélt anyagot a teljes minisztertanács elé terjeszteni. De fontos volt ezeknek a gazdasági minisztertanácsoknak a rendszeresí­tése azért is, mivel az időszerű gaz­dasági kérdések legtöbbje az összes gazdasági minisztériumokat (tehát a földművelézügyi, pénzügyi, keres­kedelmi és iparügyi minisztériumo­kat), valamint a Magyar Nemzeti Bankot egyaránt érinti, módot és alkalmat kellett tehát nyújtani arra, hogy az összes arra illetékes' ténye­zők egymás között a felmerülő kér­déseket és azok legcélszerűbb meg­oldását alaposan megbeszélhessék. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Európa három nagyhatalma van hadi­állapotban s ennek a háborús álla­potnak kihatásai alól nem vonhatja ki magát a magyar gazdasági élet sem. Le kell vonnunk a világhely­zetből a szükséges következtetése­ket s alkalmazkodnunk kell az adott viszonyokhoz. A háború kitörése óta három hónap telt el s ez alatt az idő alatt nemcsak a hadviselő, de a semleges államok is oly intézkedé­sekre határozták el magukat gaz­dasági téren, amelyek nálunk is a vezető kormánytényezők részéről igen komoly megfontolást igényel­nek. A háborús gazdálkodás rend­szere alakul ki szemeink előtt az egyes országokban és így Magyar- országon is egy megfelelő, a kül­földi viszonyokkal számoló, rugal­mas gazdasági rendet kell kialakí­tani, amely a mindenkori világhely­zethez és az ország szükségleteihez igazodik. A legfontosabb cél termé­szetesen az ország nyersanyagszük­ségletének biztosítása, miután csak a szükséges nyersanyagok behozata­lával tudjuk a népesség’ ellátását és gazdasági életünk folytonosságát fenntartani. Megnyugtatta a miniszterelnök a közvéleményt arra vonatkozólag is, hogy a kormány a gazdasági élet­ben korlátozásokat csak anuyiban és csak akkor fog alkalmazni, amikor erre szükség lesz. A gazdasági mi­niszteri értekezletek tehát nem azt jelentik, hogy már a legközelebbi jövőben, esetleg holnap reggel ilyen korlátozások életbeléptetésére ébred­hetünk. A kormánynak azonban min­den eshetőségre el kell készülnie s épen ezért mérlegelnie kell oly in­tézkedéseket is, amelyek ma, a je­Eger, december 2. Magyarország kormányzója mind­azok számára, akik az elmúlt év őszén résztvettek a felvidéki katonai bevonulásban, felvidéki emlékérmet alapított. Ezrek és ezrek sorakoztak a magyar történelem nagy forduló­ján a zászlók alá mindenre elszán­tan s nem egy helyen keletkezett fegyveres bonyodalom, amelynek hősei vérükkel pecsételték meg a rab magyar milliók visszatérésének örök érvényű szerződését. A magyar feltámadás folyamata indult meg 1938 őszén a kormányzó bölcs ve­zetése alatt s ezt örökíti meg a felvidéki emlékérem, amely most kerül kiosztásra. A felvidéki emlékérem kiosztásá­ra nem lehetne jobb alkalmat ta­lálni, mint annak a ij^vünnepét, aki Eger, december 2. Az elmúlt nyár folyamán Eger város több részén súlyos kárt oko­zott az árvíz rombolása. Egyes há­zakat és lakásokat majdnem telje­sen elpusztított az áradat. Az ár­vizet mindenütt az okozta, hogy a környékről a város mélyebb pont­jaira zúdult víztömegek nem talál­tak megfelelő gyors levezetést. A városnak intézkednie kellett, hogy ezek az állandóan fenyegetett városrészek a jövőben mentesüljenek az árvíz rongálásaitól, Annál is in­kább, mert már az elmúlt nyáron elszenvedett károk miatt is több per fenyegette a várost. Éppen ezért a város vezetősége tervet dolgoztatott lenlegi körülmények között még egyáltalában nem időszerűek. A jó­zan és előrelátó kormányzati poli­tika teszi tehát szükségessé ezeket a sűrűbben megismétlődő gazdasági miniszteri tanácskozásokat s a ma­gyar közvéleménynek igazán nin­csen semmi oka arra, hogy e mi­nisztertanácsok miatt bármi okból nyugtalankodjék. Ellenkezőleg: min­den magyar polgár azzal a nyugodt tudattal folytathatja tovább munká­ját, hogy bölcs előrelátással és gon­dossággal őrködik a nemzet bizton­sága felett a kormány, amelynek nehéz és felelősségteljes munkáját a nemzet nyugodt és fegyelmezett ma­gatartásával köteles alátámasztani. húsz éves kormányzásával ezt az országot és nemzetet a történelmi fordulatra képessé és erőssé tette, s aki a legkevesebb áldozattal tudta megoldani a magyarság területi és népi gyarapodását. Az érmek kiosztása december 6-án reggel 8 órakor történik meg a vár­megyei laktanya udvarán. Felhívjuk mindazokat, akik 1938 őszén a felvidék visszaszerzésében a Dobó István 14. honvédgyalog- gyalogezred alakulataiban, vagy az I—II. zászlóalj kötelékében, vagy a 14. gyalogezred által felállított alakulatoknál résztvettek, hogy a jelzett időpontban jelentkezzenek a vármegyei laktanya udvarán. Akik nem tudnak megjelenni, azokhoz az érmet postán, vagy más módon jut­tatják el. ki a legveszélyesebb városrészek vízlevetésére. Mivel egyszerre a költségek nagysága miatt az árvíz­mentesítés nem építhető meg, Eger vezetősage úgy határozott, hogy részletben hajtja végre a nagy­fontosságú munkát. A képviselőtestület legutóbbi köz­gyűlése egyhangúlag elfogadta a helyettes-polgármester idevonatkozó javaslatát. E szerint először a Ker­tész-utca alsó részének, és a Mély­utca környékének vízlevezetését épí­tik meg. Ennek az első ármentesítő munkálatnak a költsége30.000pengő, amelyet kölcsön formájában óhajt előteremteni a város. A kölcsön fel­vételére vonatkozó javaslatot a de­cemberi közgyűlésen terjesztik a képviselőtestület elé. Az árvízmentesítés második ré- szát a Farkasvölgy utca környékén, a Jiarmadikat az Arany János utca környékén végeztetik a kidolgozott terv szerint. Olcsó, detektoros néprá- diót kér a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara A folyó év nyarán forgalomba hozott néprádió iránt nagy érdek­lődés nyilvánul meg, azonban a szer­zett tapasztalatok arra késztették a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Ka­marát, hogy a m. kir. földművelés- ügyi miniszter figyelmét felhívja arra a körülményre, mely szerint ez az ú. n. néprádió a kisgazda­társadalom érdekeit kellő módon nem szolgálja, elsősorban azon ok­nál fogva, hogy a 120, illetve 220 voltos árammal rendelkezők tulaj­donában használható. Megemlítette a Kamara előterjesz­tésében, hogy egy egységzs típusú, a nép széles rétegeit szolgáló olcsó detektoros készülék előállítása vol­na elsősorban kívánatos. Rámutatott a Kamara még arra is, hogy a rádió előfizetési díja túl- magas és kérte, hogy a szegényebb népréteget szolgáló detektoros ké­szülék havi előfizetési díja legfel­jebb 80 fillérben állapíttassék meg, mert egy törpebirtokos nem tud évi 28.80 P-t rádió előfizetési díjért fizetni, mikor ez majdnem egy havi keresetének felel meg. Angol érdekterületek orosz kézben finn területen. A Petsamo vidéki nikkelterületek sorsa háborús megoldás előtt. Az érdeklődés homlokterében na­pok óta a finn-orosz viszály áll. In­dítékául hivatalos és nem hivata­los helyről a legkülönbözőbb oko­kat hozzák fel. Az események azon­ban gyorsan követik egymást és a tegnapi napon kézre került a Pet- samo-vidék, a világ egyik leggaz­dagabb nikkel-lelő helye. A fegyveres összecsapást megelő­zően Molotov éles hangú beszédben vádolta a finn kormányt, hogy ide­gen érdekeket véd, azért nem haj­landó egyezkedni és azt reméli, hogy Anglia síkra fog szállni finn­országi befektetéseiért. Az angol érdek, amiről Molotov szólt, kétségtelen a Petsamo-vidéki nikkel-telep, amelyről igen érdeke­sen többek között így ír a Neue Zürcher Zeitung egyik legutóbbi száma: — A világ nikkelben egyik leg­gazdagabb vidéke az úgynevezett Petsamo terület, amely LappföldöD, Finnország északi részén van. Ki­aknázása azonban oly horribilis ösz- szeget követel, hogy a finnek mind­finnepélyes keretek között osztják ki a vármegyei laktanya udvarán a kormányzó alapította felvidéki emlékérmet Akik résztvettek a Felvidék visszaszerzésében, jelentkezzenek december 6-án reggel 8 órakor Megkezdik Egerben az ármentesltés munkáját Eger város harmincezer pengős költséggel megoldja a Kertész-utca és a Mélg-utca árvízmentesítését

Next

/
Thumbnails
Contents