Eger - napilap, 1939/2
1939-11-25 / 186. szám
9 EGER 1939. november 25. munkával lehet kiérdemelni. Ezt a célt szolgálta a zsidóság közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozása és az erre vonatkozó törvényes intézkedések. Lehet, hogy a magyarság szabadfoglalkozási pályákon való elhelyezkedése kisebb nehézségekbe ütközik, de ezt nem lesújtó és lekicsinylő kritikával kell fogadui, hanem nagy önuralommal, nagy fanatikus hittel és minden magyar támogatásával úgy erkölcsi, mint anyagi téren. Át kell alakítani a kereskedelmi és büntetőjogot Ezen az úton azonban nem lehet megállni, hanem mind magánjogi, mind kereskedelmi jogi, mind pedig büntetőjogi szigorú intézkedések kellenek, hogy gazdasági életünket becsületesebb, a nagy tömeg érdekeinek megfelelőbb vonalra állítsuk át. Elsősorban a kereskedelmi társaságok újabb szabályozása nélkülözhetetlen. A kis részvényesek védelme, az igazgatósági tagok hatékonyabb felelőssége, a tisztviselők javadalmazásánál a létminimum megállapítása, az igazgatók aránytalanul magas jövedelmeinek megszüntetése, a társaságok jövedelmeinek megadóztatása mind olyan problémák, amelyeknek megoldása folyamatban van. Meg kell akadályozni, hogy a részvény többség kizsákmányolja a védtelen kis részvényest, hogy a betevők és részvényesek pénzét elmanipuláló igazgatósági tagok kibújhassanak az anyagi és büntetőjogi felelősség alól, (Helyeslés.) hogy kevesebb legyen a politikai érdemekkel és befolyással bíró, nem dolgozó igazgatósági tagok száma. (Helyeslés.) Az igazgatósági tagság necsak nagy jövedelemmel, hanem fokozottabb büntetőjogi felelősséggel járjon, ha a betevő és a részvényes pénze elveszett. Át kell alakítanunk büntetőjogunkat is, különösen annak büntető tételeit, hogy megszűnjék az az anomália, hogy amig a mások pénzét elkezelő igazgatósági tag és igazgató szabadon járkál, amig a sikkasztó bankár sokszor egyévi fogházzal elintézi a sok éven keresztül tényleg gyakorolt, de csak egyízben rábizonyított visszaéléseit, amiből éveken keresztül kényelmesen és nagyúri módon élt, amíg & párbajban elkövetett súlyos testi- sértés alig büntethető, addig a falusi parasztlegény, ha szerelmi bánatában, vagy mert többet öntött fel a garatra, megszúrja vagy fejbeveri barátját, évekig sínylődik. Az összeférhetetlenségi és rehabilitációs törvény Fontos probléma és közgazdasági életünk nagy megtisztítását fogja jelenteni a törvényhozás tagjainak és a köztisztviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényjavaslat, amely előmunkálat alatt áll. (Helyeslés.) Nekünk, a törvényhozóknak van szükségünk erre a törvényre, hogy megszűnjék a kivülról jövő illetéktelen befolyás (Élénk helyeslés) és a képviselőház tagjai megszabadulhassanak a nagyon sokszor rosszindulatú feltételezésektől és gyanúsításoktól. (Úgy van! Úgy van!) Éveken keresztül s múlt esztendei költségvetési beszédemben az igazságügyi tárcánál sürgettem a rehabilitációs törvény megalkotását. Ma is felszólalok azért, mert úgy érzem, hogy a múlt kisebb- nagyobb botlásait és bűneit hosszú éveken át kifogástalan, becsületes munkával és viselkedéssel expiálni lehet. Módot kell rá adni annak, aki egyénileg megérdemli, hogy erkölcsi bizonyítványából a régi bűn töröltessék. A bűnös embernek, mi után büntetését elszenvedte, bűnét megbánta és magaviseletével javulásának tauújelét adta, meg kell bocsátani. A sajtójog reformja Amit én az igazságügyminiszté- rium legfontosabb feladatának és a legidőszerűbb jogszabályelőkészítö feladatnak tartok, az a sajtójog reformja. A közlés valódiságának biztosítása, a sajtóban a nemzeti, erkölcsi és helyes társadalmi kellékek érvényesülése, a jóhírnév védelme, az egyének könnyelmű meghurcolásának könyörtelen büntetése, (Úgy van! Úgy van ! a jobboldalon) a felelős személyek körének kiterjesztése és a büntetőjogi felelősség alól való kibúvás megakadályozása, a sajtóeljárás gyorsítása és egyszerűsítése az igazságügyminisztérium sürgős feladatai közé tartozik. tói mentes ítélkezést. A magyar igazságszolgáltatás egy másik fontos faktora a magyar ügyvéd. Az ügyvédkérdés a múlt években nagyon sokat foglalkoztatta az igen t. Házat mindaddig, amíg az ügyvédi rendtartást meg nem alkotta az igen t. Ház. Ma kevesebbet foglalkozik ez a Ház az ügyvédkérdéssel. Meg kell állapítanunk, hogy alább is hagyott az ügyvédellenes hangulat, amely itt ebben a Gyorsabb Elsősorban meg kell említenem a tagosítás kérdését. Az ország területén az 1935. év óta, négy év alatt 68 tagosítási ügy indult meg 63 községben. A tagosításba bevont terület 190.000 kát. hold. Hat községben a tagosítás befejeződött, 57 folyamatban van és 3,000.000 pengő költséget előlegezett a minisztérium ezekre a tagosítási eljárásokra. Az 1939. évben 12 községben indult meg a tagosítási eljárás. Tagosítási eljárás vár azonban még hozzávetőlegesen 1500 községben és pedig különösen Zala, Vas, Baranya, Tolna, Nógrád, Heves és SzatHázban is sok félreértésre adott alkalmat és onnan származott, hogy az emberek szeretnek általánosítani az összes ügyvédekre. A felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolásával kapcsolatban a kassai ügyvédi kamarában 142, a komáromi kamarában 79, a kárpátaljai ügyvédi kamarában 50, a balassagyarmati ügyvédi kamarába 30, összesen 300 működő ügyvéd tért vissza a magyar ügyvédi karba. tagosítást már megyében, ahol a birtokok elaprózódása a legnagyobb. A tagosításokat nagyobb mértékben és sürgősebben kellene keresztülvinni. Nem mindegy az, hogy egy kisgazdának 20 kát. hold földje egy darabban, két darabban, avagy húsz vagy harminc darabban van. Nem mindegy, hogy ahhoz a húsz vagy harminc darab földhöz két vagy három kilométer távolságra kell-e neki kimeunie, vagy pedig sokszor 30—40 kilométer távolságra kell fuvaroznia, hogy földjeit megközelítse. Ggors telekkönyvi rendezést A másik- fontos kérdés a telekkönyvi átalakítás kérdése. Szerény nézetem szerint a legsürgősebben keresztülviendő dolog a betétszerkesztés. Csonkamagyarország 3612 községéből 2342 községre vonatkozólag fejeztetett be a telekkönyvi betétszerkesztés, nincsen tehát telekkönyvezve még 1267 község. Elsősorban közgazdasági érdek, hogy el legyen látva az ország minden községe megfelelő térképekkel, mert a helyzet az, hogy ott, ahol telekkönyvi jegyzőkönyvek vannak,ezek részben évszázadosak. Kiszélesítik a népruházati akciókat Eger, november 25. A nyersanyagok drágulásával kapcsolatban az árkormánybiztos arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek megfelelően engedélyezi a szóbauforgó anyagokból készült iparcikkek árának emelését. Tekintettel arra, hogy a nyersanyagpiacokon általában szilárd az irányzat, felvetődött a kérdés, nem kellene-e valamilyen formában gondoskodni arról, hogy a nagyközönség a legfontosabb közszükségleti cikkekhez változatlan áron jusson. Az iparügyi minisztérium foglalkozik ezzel az üggyel. Az a szándék, hogy kiszélesítik a különféle népruházati akciók hatókörét és ennek keretében gondoskodnak majd arról, hogy azok a néprétegek, amelyek erre igényt tarthatnak, változatlan áron, olcsón jussanak a különféle szükségleti cikkekhez. Természetesen az ilyen akciók megszervezésére csak időnként kerül sor, arra a mintára, ahogy az az ilyen különféle népruházati akciók a mezőgazdasági munkássággal kapcsolatban már eddig is történtek. Négy hónapi fogházra ítélték id. Engler Ferenc felnémeti malomtulajdonost, A magyar bíró és a magyar ügyvéd aki ez év augusztus 8-án leszúrta Práff Nándor egri gőzmalomtulajdonost A költségvetés indokolása szerint a bíróságok forgalma némi csökkenést mutat. A bíróságok az ügyeket zavartalanul és kellő gyorsasággal intézik. A magyar bíró az állami gépezetnek főpillére, a jó igazságszolgáltatás nemzetfenntartó erő, a bizalom alapja megvesztegethetetlen és befolyásmentes bíró egyike a legnagyobb nemzeti értéknek. A magyar biró ilyennek bizonyult a múltban és ilyen ma is. Inuen kell elsősorban megállapítani igazságügyi szervezeteinknek, bírói és ügyészi karunknak kiválóságát, magas tudását, munkabírását, munkakészségét, amely biztosítja nemzeti és gazdasági fejlődésünkben a jogrend, a személy- és vagyonellenes jogtalan törekvések igazságos és gyors megtorlását. A magyar bírótól emberfeletti munkát nem lehet követelni, mert ez a jogszolgáltatás rovására esik. A magyar bíró anyagi függetlenségét biztosítani kell, mert csak így lehet megkívánni befolyásEger, november 25. Az egri törvényszéken dr. Pálinkás Jenő törvényszéki egyesbíró ma délelőtt tárgyalta id. Engler Ferenc 69 éves felnémeti malomtulajdonos bűnügyét. A vádirat szerint id. Engler Ferenc a felnémeti Zugó nevű vízduzzasztó mellett ez évi augusztus 8-án Práff Nándor egri lakos gőzmalomtulajdonost, a hasára irányított szúrással szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy Práff Nándor kórházi ápolást igénylő, 20 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett s ezáltal id. Engler súlyos testisértés bűntettét követte el. A fótárgyaláson id. Engler beismerte a szúrást, de azzal mentegette magát, hogy Práff Nándor őt megtámadta, s így védekezni volt kénytelen. Tóth Gyula és Magyari Mihály tanuk kihallgatása után a bíróság id. Engler Ferencet bűnösnek mondotta ki súlyos testisértés vétségében és ezért őt négyhónapi fogházra ítélte.
