Eger - napilap, 1939/2

1939-11-22 / 184. szám

Eger, L. évfolyam, 184. szám, ÄBA 8 FILLÉR # Szerda * Trianon 20, 1939. november 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG; Líceum földszint 3. Teleién; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Elfogták a Hitler elleni merénylet tettesét A birodalmi védőosztagok pa­rancsnoka és a német rendőrség főnöke közli, hogy elfogták a Bür­gerbläu pincében elkövetett me­rénylet tettesét. A tettes Georg Elser, aki heteken át tartó mun­kával helyezte el a pince egyik tartóoszlopában a pokolgépet. (MTI.) Az Intelligence Service volt a müncheni merénylet tervezője A Bürgerbräu pincében novem­ber 8-án történt elvetemültség éj­szakáján a letartóztatottak között volt egy férfi, aki meg nem enge­dett módon megkísérelte, hogy a német határon át Svájcba utazzék. Ez egy 36 éves ember volt, aki legutóbb Münchenben lakott. Georg Elser november 14-én tett teljes vallomást. A bűncselekmény már 1938. szeptemberére, illetőleg ok­tóberére nyúlik vissza. 1939. au­gusztusában történt a robbanó kamra beépítése. A robbanótöJteléket a Bürgerbräu pincében tartott gyűlést megelőző hetedik napon helyezték el. A tét tes ezután elutazott, hogy Stutt garton át a Svájcban már rá vá rakozó megbízóihoz menjen. Bizo nyos okokból 7-éu délután még egyszer visszautazott Münchenbe 7-éről a 8-ára virradó éjszaka si került neki ismét behatolni a Bür gerbräu pincébe, hogy mégegyszer személyesen meggyőződhessék az óra ketyegéséről. A gonosztevő nem feledkezett meg arról, hogy gon­doskodjék a zaj tompításáról. 7-ről 8-ára virradó éjszaka többször meg­ismételte azt a próbát. 8-án egy müncheni gazdaságban reggelizett a gonosztevő az Isar-kapu közelé­ben a völgyben, azután vonaton Ulmon keresztül a határra utazott, 8-ról 9-ére virradó éjjel megkísé­relte, hogy Konstanza közelében átlépje a svájci határt, azonban a közben elrendelt általános riadó ezt lehetetlenné tette és letartóztatá­sára vezetett. A vállalkozás meg­bízója, illetőleg pénzelője az Intel­ligence Service volt. A bűncselek­mény szervezője Strasser Ottó. A megbízókról és cinkosairól a vizs­gálat érdekében nem történtek ed­dig közlések. Most már azonban letartóztatták a bűncselekménnyel összeköttetésben álló személyek egy részét is. Csáky külügyminiszter érdekes beszédben Ismertette Magyarország helyzetét Ha valaki megkísérli elorozni örökségünket, akkor véreznünk kell Csáky István gróf külügyminisz­ter a külügyi tárca költségvetésé­nek képviselőházi tárgyalása alkal­mával részletesen ismertette Magyar- ország külpolitikai helyzetét. Hang­súlyozta, hogy a magyar külpolitika mindig megőrizte mértékletességét, következetességét, lojalitását és foly­tatólagosságát. A történelem nagy örökséget hagyott ránk, annak min­A magyar nemzet őszinte köszö­nettel vette Hitler német birodalmi Vezér és kancellár október 6-inagy beszédében hozzáintézett baráti sza­vait, amelyekkel megállapította, hogy „Magyarországgal szoros és szívélyes barátság régi hagyomá­nyos köteléke fűz össze minket, határuuk itt is végleges.“ A német nemzetnek mai óriási küzdelmében egy pillanatra sem feledkezünk meg szabadságunkat mi is fenn tudtuk tartani, sőt azt bizonyos szempont­ból növelhettük, hogy lelki és fizi­kai békénket megőrizhettük, hogy a nemzeti munka folytatólagossága csorbát nem szenvedett, azt nagy részben a Mussolini erős kormány­zata alatt álló Olaszország bölcs és előrelátó politikájának köszönhetjük. A barátság mértékét talán legin­kább az a nemzeti meggyőződés fe­jezi ki, hogy a két nép között év­századok óta sorsközösség áll fenD. A magyar-jugoszláv viszony Jugoszláviával a viszonyunk ör­vendetesen javul. A javulás alapja az, hogy a két állam között a kö­zös érdekek száma szaporodik. Olyan érdekellentétet, amelyet az idő meg nem oldhatna, nem is tud­nék megjelölni. Az erős Jugosz­lávia egyenesen magyar érdek. A román kérdés Romániával szemben kezdemé­nyező lépéseket tettünk a két or­szág közötti légkör fertőtlenítésére. A továbbiakat Bukarestre bízzuk. Ma még tőle függ, hogy tud és akar-e és ha igen, milyen komolyság­gal az új koreszmék nyomán a realitások terére lépve, a modern Dunamedence világának kialakítá­sában közreműködni, avagy meg­várja, mig a történelem ráneheze­dik. Sajnálatos, hogy egyes kormányok még saját érdekükben sem hajlan­dók megérteni az új idők szavát. Mi türelmesek, sőt engedékenyek vagyunk, ameddig jogainkat veszé­lyeztetve nem látjuk. De nem fe­ledhetjük el, hogy ezeknek a jo­goknak a realizálása előfeltétele a magyar jövőnek, az erős, békés, független Magyarországnak, amely­nek kisugárzása három világhata­lom erőkisugárzásának metszőpont­jában, amint most újból bebizonyo­sodott, döntő kihatással van Közép- Európa sorsára. A magyar-orosz viszony Az orosz államfő szavai, melye­ket új követünkhöz intézett, telje­sen fedik a mi nézetünket is, hogy érdekellentét a két nép között alig képzelhető el és hogy kapcsolataink gazdasági téren erősen fejleszthetők. Kapcsolataink Franciaországgal és Angliával Minthogy a háborúban részt nem veszünk, nem változtak kapcsola­taink Franciaországgal és Angliá­val. Sajtójukból úgy látnánk, mint­ha talán egy árnyalattal jobban megismerték volna problémáinkat ma, mint a nagy félrevezetések kor­szakában. Hívek maradunk a békéhez, amíg életérdekünk mást nem követel Az átfogó integráció eszméje hatja át a népek gazdasági és politikai életét. Boldog az a nemzet, amely ilyen, az egyedeket összefogó esz­mét akár a múltban, akár a jelen­ben kitermelt. Szerencsére mi kö­zéjük tartozunk. Szent István ko­ronája olyan életfelfogást jelenthet minden nemzetiség részére, amely összefog anélkül, hogy egybeolvasz­taná, rendező és szervező elvének vonzóereje elé csak a népek ellen­kező akarata vonhat határt. Mi a nemzettel a népért aka­runk szilárd, eltökélt szándékkal haladni az igazságos, tisztességes, tehát tartós béke felé. Amint a világháborúban hívek maradtunk a fegyverekhez, most hívek maradunk a békéhez, mind­addig, míg életérdekeink mást nem követelnek. Mindent megteszünk, hogy a külföldön is meggyőzzük a kétke­dőket, hogy a magyarság vállalja a kockázatokkal tele sorsot, amelyet nem keresett, de amely neki osz­tályrészül jutott. A nemzetközi sajtó kedvezően fogadta Csáky külügyminiszter beszédét A német és olasz lapok rendkívül kedvezően fogadták Csáky István külügyminiszter tegnapi beszédét. Különösen az olasz lapok írnak el­ismeréssel a beszéd olasz-magyar barátságot hangoztató részéről és megállapítják, hogy azt a magyar nép minden rétege a legnagyobb helyesléssel fogadta. arról, hogy ennek a nagy népnek a fiai ezrével haltak meg a világ­háborúban a mieink mellett a ma­gyar határokon. De ezenfelül a kö­zelmúlt keserves tapasztalatai azt is a fejünkbe verték, hogy mit je­lent egész Európára nézve a biro­dalom meggyengülése. A legmeghittebb barátság fűz bennünket Olaszországhoz. Hogy igen válságos időkben cselekvési A német és olasz barátság den terhével és minden előnyével. Dolgozni fogunk, türelemmel nézünk a jövőbe, hallgatunk néha magasabb érdekből, behunyjuk mind a két szemünket és süketté lesznek füle­ink, de ha valaki megkísérli eloroz­ni ezt az örökséget, akkor vérezni kell. Ha úgy hozza a sors, ma­gunkra hagyva is, akár az utolsó emberig.

Next

/
Thumbnails
Contents