Eger - napilap, 1939/2

1939-11-18 / 182. szám

2 EGER 1939. november 18. Telepünkén 240 Kp.ána: P. 19Ö.- iiamlÁi'xMr: 17*5? Fenti újtípusú rádiót bemutatja LUSZTIG SÁNDOR Cég, EGER. Fenti újtípusú rádiót díjtalanul be­mutatja RUDLOF GUSZTÁV cég, EGER. A már hosszú idő óta tartó hábo­rús veszedelem minden más kérdést háttérbe szorított ugyan, de bizo­nyos, hogy csakhamar erőteljesebb módon lép elő a világszerte első fontosságú szegénykérdés, mely az összes országok első elméit foglal­koztatja és a hírrel egyező az a tulajdonsága van, hogy minél tovább húzódik a megoldása, annál inkább növekedik. Megoldására ezer módot ajánlottak már s az Egri Normát igen sokan a legkülönbnek isme­rik el. A szegénység növekedésével ne­künk is számolnunk kell. Annyit már is látunk, hogy a szeretet ellanyhulásával erősen ha­nyatlik az irgalmasság heve is. A szegénygondozókat fenyegető anyagi gondok megszüntetése ügyében a nyáron tartott nagygyűlésen szá­mos, a gyűlés által elfogadott aján­lat ígérte a baj százszázalékos or­voslását, az eredmény rácáfolt a jó szívvel tett ajánlatokra s a város képviselőtestülete a támogatás fel­emelését kényszerült kimondani, a- mit a vármegye törvényhatósági kisgyűlése f. évi november hó 15-én jóváhagyott. Bizonyára időszerű a kérdés, nem volna e tanácsos, hogy a legutóbbi tapasztalatok egy mielőbb tartandó nagygyűlésen kicseréltessenek, hogy a mai helyzetnek megfelelő intéz­kedés elejét vegye az anyagi bajok ismétlődésének. S adjon módot arra, hogy az Egri Norma áldásos intéz­ménye a világnak példát adva, mi­nél tökéletesebben és mégis leg­takarékosabban teljesítse a szegé­nyek gondozását, bizonyítva ezzel, hogy az egri érsek főpapi trónusá­nak sziklájából az örök élet felé hullámzó új vizek forrása fakadt s ó maga láthatja, hogy alkotása újabb áldást hoz az emberiségre. Mutassa elő iratait... Milyen okiratokat kell kéznél tartani a számlálóbiztosok jövetelekor Eger, november 18. A kormány a honvédelmi törvény alapján Magyarországon a trianoni területre nemzeti szempontból rend­kívül nagyfontosságú népösszeírást rendelt el. A népösszeírást novem­ber 19-e és 25-ike között hajtják végre. Az összeírásnál a november 18-ról 19-re virradó éjféli állapot irányadó. A számlálás tehát kiter­jed mindazokra, akik ebben az idő­pontban életben voltak. A rendelet szerint minden 12— 17 éves, vagyis 1869. január 1. és 1927. december 31-ike között szü­letett férfiről és a rendeletben meg­határozott minden különleges szak- képzettséggel bíró 16—50 éves, vagyis 1889. január 1. és 1923.de­cember 31-ike között született nőről számlálólapot kell kiállítani. A népesség több részének össze­írása házanként, házi gyüj tőíven történik. Az összeíráshoz szükséges számlálólapokat a számlálóbiztosok osztják szét. Ugyancsak számláló- biztosok gyűjtik egybe és ellenőrzik a lakosság által kiállított számláló- lapokat, melyeket november 19 én a trianoni terület minden városá­ban és községében 18.000 számláló- biztos végez el. A számlálóbiztosok munkakörükben, mint közhivatalno­kok járnak el és természetesen szük­ség esetén igénybe vehetik a köz- igazgatási és rendőrhatóságok támo­gatását is. Az összeírás céljára szük­séges adatokat büntetés terhe alatt a valóságnak megfelelően a legna­gyobb pontossággal köteles az össze­írandó szolgáltatni. E célból minden 12—70 éves férfi és minden 16—50 éves külön­leges szakképzettséggel bíró nőnek kéznél kell tartani okmányait is. Ilyen fontosabb okmányok és iratok: születési anyakönyvi kivonat, isko­lai bizonyítvány, cselédkönyv, kato­nai igazolvány és egyéb katonai okmányok és iratok, szakképzett­séget és mesterséget igazoló ira­tok, munkakönyv, segédlevél, ipari jogosítvány, ipari, vagy bányászati szak-, illetőleg végbizonyítvány. Saját revolverével agyonlőtte a volt poroszlói törvénybirót egy garázda legény A gyilkost elfogták és a csendőrök ma reggel az egri ügyészségre kísérték fiz egri iparűzok ZZ százalékúra uonatkozik a zsiőótöruény 1593 iparigazolvány közül 346 zsidó kézben van A százalékszámítás érdekességei Eger, november 18. Mindazoknak, akiknek iparigazol­ványuk van, október 15-ig be kellett jelenteniük személyi adataikat az elsőfokú iparhatóságnál, mivel a zsidók társadalmi egyensúlyáról al­kotott törvényt az ipar és kereske­delem területén is érvényesíteni kell. Az adatbejelentések megtörténtek és a városi iparhatóság most dol­gozta fel a hatalmas anyagot a sta­tisztika szempontjai szerint. Megállapították, hogy 1593 ipar­űző szolgáltatta be adatait s ezek között 346 egyénre vonatkozik a zsidótörvény, ami 2T7, kereken 22 százaléknak felel meg. Igen érdekes a zsidók megoszlása ipari és kereskedelmi pályák szerint. Tudvalevőleg a kereskedők is ipar­igazolvány alapján árúsitanak s az csak azért érvényesül ilyen kevés százalékban, mert részben az iparo­sok, másrészt a piaci árűsok ipar­igazolványa ellensúlyozza. Vannak olyan kereskedelmi ágazatok (pl. rőfösök), amelyeket ha különválasz­tunk, kiderül, hogy 80 százalékos bennük a zsidó többség. Az iparnál ezzel szemben szembetűnően kevés a zsidótörvény hatálya alá eső egyének száma. A törvény szerint mindaddig nem kaphatnak zsidók iparigazolványt ipar űzésére, vagy kereskedelem gyakorlására, míg arányszámuk a 6 százalékra nem csökken s azután is csak a 6 százalékon belül juthat­nak igazolványhoz. Érdekes megemlíteni azt is, hogy a jelentkezettek közül csak két zsi­dó igazolta, hogy nem vonatkozik rá a zsidótörvény, viszont olyan is akadt közöttük, akiről most derült ki, hogy egyáltalán nincs ipariga­zolványa, jóllehet nagy üzlete van. — Pályázat bírósági állásokra. A Budapesti Közlöny utóbbi szá­ma több pályázati hirdetményt kö­zöl. így pályázui lehet a szentend­rei, érsekújvári, feledi, dunaharaszti járásbírósági elnöki, egri, szolnoki, komáromi, szombathelyi, beregszá­szi, rimaszombati törvényszéknél törvényszéki bírói, karcagi, szolno­ki, hajduszoboszlói, sátoraljaújhelyi, veszprémi, marcali, szigetvári járás- bíróságnál járásbírói, a budapesti, balassagyarmati és debreceni ügyész­ségnél ügyészi, a kiskőrösi, szepsi, királyhelmeci, ungvári és szekszárdi járásbíróságnál telekkönyvvezetói ál­lásokra. Megdöbbentő revolveres gyilkos- | ság történt szerdán este Poroszló községben Hável Károly korcsmájá­ban. Megyeri Károly 24 éves földmí­ves legény a korcsmában összeve­szett Mester Sándor nyugbéres bá­nyásszal. Szabó Joachim 51 éves gazdálkodó, volt községi törvény­bíró békiteni igyekezett az ellenfe­leket. Megyeri bicskát vett elő, de valaki elvette a kezéből. A duhaj­kodó legény a törvénybírón köve­telte zsebkését. Szabó Joachim nyugodtan szólt az izgatott Megyeri­nek: — Gyere kutasd át a zsebeimet és nézd meg, hogy nincs nálam a késed. A legény megtapogatta a gazda zsebeit, a belső zsebben revolvert talált, azt kivette, a gazdát kétszer arcon ütötte, majd egyetlen revolver­lövéssel agyonlőtte. Szabó Joachim jajszó nélkül összeesett és azonnal meghalt. A gyilkos Oláh Sándor földmi- vesra és Hável Károly korcsmárosra is ráfogta a revolvert és lőni akart, de a fegyver mindkét esetben csü­törtököt mondott. Megyerit a csendőrök elfogták, kihallgatták, majd megvasalva az egri kir. ügyészségre szállították. A községben nagy részvét mellett temették el a volt törvénybírót, aki most mint békebíró lépett a duhaj veszekedők közé és ő maga lett halálos áldozata a mások veszeke­désének. * Anyák figyelmébe! Megje­lent dr. Orosz Dezső egyetemi m. tanár „A csecsemő, kisgyermek és iskolásgyermek“ című könyve, mely teljes felvilágosítással szolgál a szü­lök részére a csecsemőgondozás, kis­gyermek nevelés és az iskolásgyer­mek tanítás módjára vonatkozólag. Kapható az Egri Keresztény Sajtó­szövetkezet könyvkereskedésében. Ára 4 pengő. IGAZ ami igaz, egy főnyeremény nagy szerencse! De hogy módunkban legyen nyerni, vegyünk idejében 3 P-ért egy egész, vagy 1.50 P-ért egy fél jótékonycélú állami sorsjegyet, mellyel a következő összegeket nyerhetjük: 40.000 ar. P főnyereményt, vagy 20.000 P, 10.000 P, kétszer 5.000 P, négyszer 2.500 P, hatszor 2.000 P, huszonkétszer 1.000 P, összesen 19.600 nye­reményt 288.000 P értékben. Kapható osztálysorsjegy főárusitóknál és dohány- tőzsdékben. Húzás december 5-én!

Next

/
Thumbnails
Contents