Eger - napilap, 1939/2

1939-11-17 / 181. szám

Aba 8 fillér Eger, L. évfolyam, 181. szám. * Péntek * Trianon 20, 1939. november 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3;jrelefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. ROMÁMIA feltétele A BALKÁNI SEMLEGES TÖMBBEN: Ha Bulgária és Magyarország a háború alatt nem támaszt területi igényt A francianyelvű svájci lapok a New Cronícle cikkére hivatkozva, közük, hogy Románia kész lenne semleges balkáni tömb létesítésén fáradozni azon feltétellel, ha Bul­gária és Magyarország kötelezi ma­gát, hogy a háború tartama alatt semmiféle területi igényt nem tá­masztanak és csapatokat nem össz­pontosítanak a romáu határ men­tén. (Magyar Távirati Iroda) Az Es­sener Nationalzeitung a délkeleteu­rópai helyzettel foglalkozik és a következőket írja: Egyes délkeleteurópai államok tárgyalásai körvonalaikban máris kibontakoznak. így például Szófiá­ban és Belgrádban az a hír járja, hogy valószínűleg rövidesen számí­tani lehet a feszültség enyhülésére Bulgária és Románia között. Ezzel kapcsolatban különösen kiemelik azt a tényt, hogy Stoica ankarai román nagykövet Bukarestből Ankarába visszatérőben több óra hosszat tar­tózkodott Szófiában, hogy az ottani román követnek átadja Károly ki­rály fontos üzenetét. Belgrádban még azt is tudni vélik, hogy a bol­gár-török viszonyban szintén a fe­szültség újabb enyhülése várható. (Magyar Távirati Iroda) Az utóbbi két nap alatt bekövetkezett politi­kai légkörenyhülés következtében Eger, november 17. Heves vármegye törvényhatósági bizottságának kísgyűlése szerdán tartotta rendes havi ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. Az üléstj ünnepivé avatta az a meg­emlékezés, amellyel az elnöklő fő­ispán visszaidézte a húsz év előtti történelmi időket, a nemzeti had­sereg budapesti bevonulásának or­szágmegváltó tényét s kifejezést a jugoszláv lapok most ismét több figyelmet szentelnek a semleges délkeleteurópai tömb megalakítása eshetőségeinek. A Politika római tudósítójának olasz körökből szerzett értesülése szerint a kitűnő magyar—olasz vi­szony megadja a lehetőséget az olasz—jugoszláv kapcsolatok további elmélyítésére, ezen keresztül pedig a magyar—jugoszláv barátság kon­krét megfogalmazására is. Az utóbbi időben a többi balkáni állam között tapasztalható közeledés szintén je­lentős záloga a délkeleteurópai sem­legességnek és a béke fenntartásá­nak. A Politika római tudósítója ez­zel kapcsolatban különösen a jugo­szláv—magyar barátságnak tulaj­donít igen nagy fontosságot. Ez a tudósítás még azt a szenzáció erejű hírt is tartalmazza, hogy Románia és Bulgária között is megegyezés készül. Ez előzetes megegyezés lenne és Románia kötelező ígéretét tar­talmazná, hogy a háború után területi engedményekben részesíti Bulgáriát. A többi balkáni állam is garantálná, hogy Románia a háború befejeztével csakugyan hajlandó lesz az ígért területi engedményeket megtenni és ezzel a román—bolgár viszony is véglegesen rendeződnék. adott annak a hódolatnak és tör­hetetlen ragaszkodásnak, amely a magyar nemzet minden tagját el­tölti a hadsereg fővezére, Magyar- ország kormányzója iránt. — Holnap lesz húsz éve — mon­dotta — hogy a nemzeti hadsereg bevonult Budapestre azzal a férfiú­val élén, aki azóta is bölcs meg­fontolással vezeti a történelem út­ján a magyarságot. Az idő és tá­volság személyét mindig nagyobbá és megbecsültebbé tette és mi most nem tehetünk mást, mint szívünk mély hálájával fordulunk a Minden­ható felé, hogy kormányzó urunkat nemzetünknek adta és kérjük, ter­jessze továbbra és áldó kezét sze­mélyére , Indítványozom, hogy a tör­vényhatóság üdvözölje hódoló táv­iratban Magyarország kormányzóját a bevonulás húsz éves fordulója alkalmából s az évfordulóra való emlékezést foglaljuk jegyzőköny­vünkbe. Egyben kérem, méltóz- tassanak felhatalmazni a vármegye alispánját, hogy tegyen javaslatot a kormányzó arcképének megfesté­sére a vármegyeháza nagyterme számára. A főispán szavait a kisgyűlés tagjai állva hallgatták végig és lelkesen ünnepelték az ország kor­mányzóját. Az üdvözlő távirat szövege. Az üdvözlő távirat szövege a kö­vetkező : „Heves vármegye törvényható­sági bizottságának megbízásából bensőséges hálával és mély hó­dolattal jelentem Ofőméltósága Országszerte most folyik az 1901 —1904. évben született hadkötele­sek jelentkezése. Ezzel kapcsolatos a honvédelmi miniszternek az a rendelete, melyet most közölt a hivatalos lap a tényleges szolgálati kötelezettségét teljesítő, vagy pót- tartalékos kiképzés alatt álló had­kötelesek rendes családi segélyéről. A rendeletben a miniszter egysége­sen szabályozza a segélyre vonat­kozó igényjogosultságot. Rendes családi segélyre van joga felesége, valamint törvényes, illetve törvényesített gyermeke után a m. kir. honvédségben rendes tényleges szolgálati kötelezettségét teljesítő, vagy póttartaléki első kiképzés alatt álló hadkötelesnek, továbbá a köz­érdekű munkaszolgálatosnak, ha erre a segélyre rászorul, nős, leg­alább egy törvényes vagy törvénye­sített gyermeke van, továbbá, ha 1938. évi március 11-ét megelőző időpontban nősült és valóságos sza­kaszvezetői rendfokozatnál magasabb rendfokozata nincsen. A közérdekű munkaszolgálatosok a családi segély előtt a vármegye közönségének mélyen átérzett szerencsekívána- tait a nemzeti hadsereg bevonu­lásának húsz éves fordulóján. Kísérje a magyarok Istenének bőséges áldása főméltóságú kor­mányzó Urunk országépítő és or­szágnövelő bölcs kormányzói mun­kásságát. Hedry Lőrinc főispán.“ Darángi Kálmán emlékezete. Az ünnepi megemlékezés után dr. Hedry Lőrinc főispán így foly­tatta szavait: Szomorú kötelezett­séget is kell egyúttal teljesítenem. A magyar közéletet súlyos csapás érte Darányi Kálmán elhunytával. Nem a hangos szó, a reklám em­bere, hanem a tiszta jellem, az ál­lamférfiúi megfontoltság csendes szavú képviselője volt. Elmúlása nagy veszteséget jelent, de azok az erények, amelyekkel a magyar élet élére emelkedett, örökké megbe­csültté fogják tenni emlékét. Az elnöklő főispán megemléke­zése után a kisgyűlés áttért a napi­rend tárgyalására. szempontjából a rendfokozat nélküli honvédekkel egyenlő elbánásban ré­szesülnek. A nősülés időpontját nem- kell tekintetbe venni azoknál, akik a rendes tényleges szolgálatra, vagy a póttartalékos kiképzésre saját hi­bájukon kívül idősebb korban kap­tak behívót. Részletesen szabályozza a hon­védelmi minisztérium a különváltan élő, de nőtartásra, illetve gyermek- tartásra kötelezett családfő családi segélyét. Amennyiben az ilyen be­vonult nőtartási, illetve gyermek- tartási kötelezettségének bevonu­lása előtt tényleg eleget is tett, hozzátartozói jogosultak a családi segélyre. A családi segély összege feleség és gyermek számára fejenkint és havonta 5 pengő. A bevonultak rendes családi se­gélyével kapcsolatos rendelet ha­tálytalanítja az eddigi hasonló ren­deleteket és azonnal életbelép. Vele egyidőben a honvédelmi miniszter és pénzügyminiszter közös körren­Heves vármegye közönsége kódoló táviratban üdvözölte a kormányzót budapesti bevonulása húszéves fordulóién Megfestetik a kormányzó arcképét a vármegye­háza nagyterme számára <11—«I—III—IS—<11—I»— Szabályozták a rendes és póttartaléki első szolgálatra bevonultak családi segélyét

Next

/
Thumbnails
Contents