Eger - napilap, 1939/2

1939-11-06 / 175. szám

EGER 1939. november 6. töltik be. A mi gyermekeink mind királyfiak és eszméket kell eléjük tűzni, mint ahogy irányító elveket kell tűznünk magunk elé is, s az eszmények felmutatásában aktív sze­repet kell vállalnunk. Milyen ténye­zők szükségesek az eredmény ki­alakításához ? Elsősorban tehetség, másodszor szorgalom, azután valami belső tűz, eszménykeresés és esz­ményszolgálat. Az első két tényező egyedül nem elég. Nálunk a szak­foglalkozások keretében rengeteg tehetség van, de ha ezek munkáját nem kapcsoljuk össze valamely esz­mény jegyében, akkor csak fél ered­mény jön létre, akkor a széteső munka átalakul az érdekek harcává, ahogyan a szik felüti a fejét a gon­dozatlan földön, az érdekek érdek- csoportokká sűrűsödnek és egymás ellen küzdenek. Szükséges, hogy a nemzeti munka koordinálása maga­sabb értékű gondolatok jegyében történjék. A magyar még mindig megtartott valamit portyázó, nomád ősei szokásaiból. Ezek a nomádok tudtak a lelkesedéstől felhevülten nagyszerű rajtaütéseket végezni, de ha hazatértek, tudtak nagyokat pi­henni. Klímánk is emellé a beosztás mellé hajlítja népünket, a nyári erős mnnka után télen elernyedés követ­kezik. Ebből azonban nemzeti erényt csinálni nem szabad. A mai élet megkívánja a szorgalmas és rend­szeres munkát és ez az, ami hiány­zik. A magyar nem tud lélek nélkül dolgozni, kell, hogy valami lelkesítse. Ez a valami lehet a csak azért is, lehet valami fenegyerekeskedés, de lehet állandóan égő nemzeti tűz is. Hogyan kell ezt a tüzet éleszteni? Nem vagyok barátja a dikcióknak, de szükség van bizonyos fajta be­szédekre, amelyek eszményekkel töltenek és felemelnek. De ez nem minden. A magyar lélek eszmény­keresésének htjából egy nagy aka­dály elhárítása látszik szükségesnek és fontosnak. Előre kell bocsájtanom, hogy egységes nemzeti eszményre gondolok, mert nem kívánatos, hogy mindenki más és más eszmék után fusson. Nem elég azt mondani, hogy magyarok legyünk és magyarul dol­gozzunk. Ma a bábeli nyelvzavar jelszavai idejében élünk. Ha az em­ber rádión külföldi politikusok be­szédeit hallgatja, azt tapasztalja, hogy az igazság és béke fogalmát mindegyik másképpen értelmezi, így értelmezik másképpen nálunk a szociális haladás, a reformok fogalmait is. Mohácsi előjelek a magyar életben Elsősorban ma egy fontos, idő­szerű kérdésre kell rámutatnom. Ha bárhol érintkezünk az emberekkel, az az érzésünk támad, hogy itt senki sem tekint befelé, hanem kül­földre kacsint és kémlel. Az egyik az egyik fél hadi esélyeit mérlegeli, a másik a másik fél győzelmére spekulál. A belpolitikai vágyait min­denki egy kicsit aszerint formálja ki, hogy milyen erők kerülnek ki győztesen ebből a sajnálatos hábo­rús állapotból. Ez ellen minden ma­gyar meggyőződésemmel és hitemmel tiltakozom, mert ez a praktika oda­vezethet, hogy a nemzet két-három táborra oszlik szét és ez igazi mo­hácsi előjel. Ennél kártékonyabb, alacsonyabb játékot még nem láttam. Nekünk megvannak a magunk ma­gyar céljai és vágyai, amelyek bármilyen irányú külföldi győzelem­től függetlenek. Fordítsuk szemünket befelé és teljesítsük kötelességeinket, amelyek elvégzése elől semmiféle világkatasztrófára való hivatkozás­sal nem lehet kitérni. Népi egység és szociális igazság — a nálunk is megvalósítandó koreszmék Vannak minden időben kor­eszmék, de ezek nem specialitásai az egyes nemzeteknek, hanem a nemzetek közös és általános szelle­miségéből fejlődnek ki. Ilyen kor­eszme a népi egység és a szociális igazság. A szociális igazság köve­telménye olyan általánosan ismert, hogy arról beszélni sem kell. A népi egység pedig annyit jelent, hogy a társadalom munkájában a népi erőkre kell támaszkodni és a vá­laszfalakat el kell távolítani. A be­felé fordulás azonban nem jelenti azt, hogy el kell takarni szemünket a külföldi eredmények előtt. Nagy objektivitást kérek a magyar tár­sadalomtól, ne essünk abba a hibá­ba, hogy ha valami nem tetszik, el­ítéljük és eldobjuk. Mindenütt van­nak eltolódások. Vannak rendszerek, amelyeknek filozófiai megalapozásai­val nem értünk egyet, vagy gya­korlati megvalósulásai nem állnak közel ízlésünkhöz, de ez ne gátoljon meg bennünket abban, hogy az ér­tékeket felfedezzük. A magyar köz­véleménynek a rokonszenv és ellen­szenv változó és megokolatlan alap­jai helyett a kutató és mérlegelő tárgyilagosság alapjaira kell helyez­kednie. Ne fussunk külföldi álom­képek után, van egy európai ke­resztény magyar feladatunk és azt kell teljesítenünk. Ennek a nemzet­nek 80—90 százalékát egyesíteni lehet egy egységes eszmében, amely képesít bennünket nemcsak arra, hogy fennmaradjunk, mert ez nem elég, hanem arra, hogy be tud­juk tölteni birodalmi hivatásunkat. A geopolitikai vizsgálódások arról győznek meg, hogy ebben a Kár­pát medencében amelynek közepén foglaltunk helyet, egy nemzet sem tudott megállni rajtunk kívül. Én hiszek ebben a népben, mert párat­lan erkölcsi tulajdonságokkal ren­delkezik. Megbízhatóság, nyiltság, tekintélytisztelet, s emellett a sza­bad ember önérzete, melyik nép­ben egyesülnek ezek a vonások ilyen kitünően? Ez a faj nem vesz­het el, szerepét megszabta Isten, aki ídevezetett és ezt a szerepet be is fogja tudni tölteni. A szónok szavait sokszor szakí­tották meg a tetszés tapsai s a közönség, beszédje befejeztével hosz- sza8an ünnepelte Imrédy Bélát. A műsort az Egri Dalkör meg­rázó szépségű éneke fejezte be, Koudela „Babilonnak vizei mellett“ kezdetű zsoltárfeldolgozása, amely a Dalkör reprezentatív számai közé tartozik. Enyhült a űnn-orosz feszültség A vasárnap egyetlen világpoliti­kai eredménye, hogy a finn-orosz feszültség enyhülni kezd. A már- már háborúval fenyegető ellentét, ügy látszik, lecsiszolődik, és nem lehetetlen, hogy a tárgyalások fo­lyamán megegyeznek a felek. Angol zuhanóbombázó és német tengeralattjáró drámai Londonban a vasárnapi lapok egyik szenzációja repülőgép és ten­geralattjáró drámai párbajának le­írása. A csata Anglia keleti partvidé­kén játszódott le, a domíniumok miniszterének jelenlétében. A domíniumokból Londonba érke­zett államférfiakat kivitték a keleti partvidékre, hogy megszemléljenek egy parti légelháritó állomást. Ami­kor a vendégek odaérkeztek angol felderítő repülőgép jelezte, hogy nem messze a parttól idegen tengeralatt­párbaja járó bukkant fel. Perceken belül megérkezett az újabb jelentés: az angol bombázó­gép zuhanórepüléssel leereszkedett és egymásután három bombát do­bott az idegen — minden valószí­nűség szerint német — tengeralatt­járóra. Az első bomba nem talált, a má­sodik azonban az éppen akkor fel­bukkant buvárnaszád orrát érte, míg a karmadik légibomba után a tengeralattjáró eltűnt. Németország kárpótlást követel a Citu of Flint-ért A City of Flint szabadon bocsáj- tása miatt a német ügyvivő tilta­kozott a norvég kormánynál és kár­pótlást kért a hajóért. A norvég kormány tegnap válaszolt a német tiltakozásra és jegyzékében hang­súlyozza, hogy a City of Flint sza- badonbocsájtása a nemzetközi egyez­ményeknek megfelelően történt. A Norvég Távirati Iroda jelentése szerint a City of Flint Borgenben eladta rakományát. Churchill visszautazott Párisból Londonba Churchill angol tengerészetügyi miniszter több napig Párisban tar­tózkodott és megbeszélést folytatott Daladier miniszterelnökkel, a fran­cia kormány több tagjával és a hadsereg több vezető egyéniségé­vel. Churchill megbeszélésének célja a két állam tengeri hadereje együtt­működésének biztosítása volt. Ma este folytatják a finn-orosz tárgyalásokat A Havas iroda moszkvai jelentés alapján közli, hogy tegnap a finn- orosz tárgyalásokról Moszkvában nem adtak ki hivatalos jelentést. A Havas iroda jelentése szerint a tárgyalásokat ma este folytatják. A finn küldöttség tagjai tegnap a svéd, norvég és dán követekkel tanácskoztak. A Kecsmár-nemzetség 480 tagja igényli a 20 millió dolláros amerikai örökséget Az amerikai bíróság februárban dönt az örökség sorsáról Eger, november 6. Újabb nagyszabású amerikai örök­ség legendája terjed az egerkör- nyéki falvakban. Vagy talán nem is legenda? Az érdekeltek azt ál­lítják, hogy a legkomolyabb valóság. Még 1700 körül vándorolt ki Kerecsend községből & Kecsmár- család egyik őse Amerikába. Kecs- márék az újvilágban meggazdagod­tak. A nagy vagyon folyton nőtt. Az amerikai Kecsmár-család azon­ban fogyott. Néhány évvel ezelőtt húnyt el a család legutolsó tagja: Kecsmár Henrietta. Több mint húsz­millió dollár vagyon maradt utána. Amerikában nem maradt örököse, ezért a hatóságok a magyarországi rokonokat felhívták, hogy jelent­kezzenek. Kerecsendről és Magyarország más helyeiről 480 Kecsmár jelent­kezett a 20 milliós örökségre. A konzulátussal hatalmas levelezés indult meg. Küldték az okmányo­kat is a rokoni kötelék igazolására. Az örökségigénylők arról kaptak értesítést, hogy az amerikai bíróság 1940. februárjában tárgyalja az ügyet és dönteni fog arról, hogy kit illet a 20 millió dollár. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger* napilapban hirdet.

Next

/
Thumbnails
Contents