Eger - napilap, 1939/2
1939-10-30 / 172. szám
Eger, L. évfolyam, 172. szám, A B A 8 FILLÉR * Hétfő ♦ Trianon 20, 1939. október 30. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fii' lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG; Líceum földszint 3. Teleién; 11. KIADÓHIVATAL: Szent lános Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Eger város időszerű kérdéseit tárgyalta szombaton a képviselőtestület Eger, október SO. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta októberi rendes közgyűlését Frank Tivadar főjegyző, h. polgármester elnökletével. Az elnök napirend előtt kegye- letes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Kmetty Gyula állomásfőnökről, méltatta egyéniségét és hivatali érdemeit. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy özvegyéhez részvétiratot intéz. A következőkben Pap István aljegyző felolvasta a polgármesteri évnegyedes jelentést s megindult a jelentés vitája. Új szempontok az évnegyedes jelentéshez A jelentéshez dr. Óriás Nándor egyetemi tanár szólt elsőnek. Elismeréssel adózott annak a nagy és lelkiismeretes munkának, amely a jelentés számadataiban kifejezésre jut, de meg kell említenie, hogy túlteng a jelentésben a józan materializmus, mintha a városnak csak anyagi javai volnának. A szellemi javakról, eseményekről nem történik említés Szívesen vette volna a képviselőtestület, ha tájékoztatják a légoltalmi gyakorlatok tapasztalatairól, a lengyel menekültek helyzetéről, vagy a negyedév kulturális eseményeiről, amelyeknek ha nem is kezdeményezője a hivatalos város, de megfelelő légkört biztosit hozzájuk. Szívesen hallott volna a közgyűlés számadatokat az idegenfor galomról, noha azok csak becslésen alapulnak és még szívesebben vette volna, ha megemlékezett volna & jelentés az évről évre megismétlődő idegenforgalomról, amelyet Eger iskolaváros jellege biztosít. Komoly gazdasági tényező ez, mert a sok száz gyermek komoly fogyasztást jelent. Komoly erkölcsi tényező is egyben, mert nagy megtiszteltetés, hogy a szülők nemcsak üdülni és fürödni járnak ide, hanem ránk bízzák legdrágább kincsüket, gyermekeiket. Csőke József kifogásolta, hogy a benzinlerakatok nyílt raktárakat tartanak a vasútállomás mellett, ez tűz- és robbanásveszélyt rejt magában. Földalatti raktárak létesítésére kellene a cégeket kötelezni. Az idegenforgalommal kapcsolatosan megemlítette, hogy jó volna, ha a város a várban a legjobb egri borokból borkóstolót rendezne. Kérte végül, hogy az adóbehajtásokat a legnagyobb kímélettel foganatosítsák ott, ahol rosszhiszeműséget nem lehet megállapítani. Godál Gyula dr. az árvízveszélynek a Gróf Tisza István úttal kapcsolatos elhárítását sürgette, amelyet a város már meg is ígért. Vasas Ferenc a Király-utca és Vörösmarty-utca összekapcsolódásánál lévő mély árkot kifogásolta, ahol igen sok a kerék és rúgótörés. Indítványozta, hogy az árkot s a vízlefolyást földalatti aknán vezessék el az út alatt. Dr.Besznyák István sérelmezte, hogy a Servita-utca pótló javítását abbahagyták. így, aki most bizalommal megindul a háromnegyed részben kijavított úton, megreked a negyedik negyedben. De figyelmen kívül hagyja a város a Balassa Bálint- utcát is, amelyet pedig nagyon kevés költséggel járhatóvá lehetne tenni. A Lajos városi dögtemető terve helyett ajánlotta, hogy modern dögkutat ássanak, amelyet már kétezer pengőből meg lehet oldani. Szóvátette végül, hogy a Pyrker-utcai keritésfal átépítésénél maradt egy derékszögben álló fal- részlet, amire senki sem fordított gondot, így az most is ott éktelenkedik. Kripka József ugyancsak a kíméletet hangsúlyozta az adóbehajtásoknál, Szederkényi János pedig az árvízvédelmi munkák megkezdését sürgette. Gondok és gondolatok a magyar föld körül Vitéz Teleki Mihály gróf a földbirtokpolitikai javaslat vitalezárása után összefoglaló, hatalmas beszédben válaszolt a vita során hangzott beszédekre. Elsősorban is a földkérdés általános problémáit taglalta, majd további újabb agrárszociális javaslatokat jelentett be. Nagyvonalúan ismertette beszéde elején a magyar földproblémát, hirdetve, hogy Magyarországon a föld történelme és sorsa egyúttal a magyarság történelme és sorsa is. Nem vádként, csak szomorú megállapításként mutatott rá arra, hogy a múltban szerves földbirtokpolitika helyett állami támogatással folyt a kivándorlás. Ennél a pontnál igen érdekesen mutatta ki, hogy a kivándorlás kérdése milyen szoros összefüggésben van a nagy és kis- birtok elterjedésével. Magyarországon a Dunántúl a nagybirtok hazája s onnan sokkal nagyobbmérvü volt a kivándorlás, mint a Duna- Tisza közéről, ahol általában véve a kisbirtokok vannak többségben. Amikor a nagy és kisbirtok kérdését érintette a miniszter elis merte, hogy a nagybirtok egyik fontos előnye az a tény, hogy a nagybirtokon élő cselédség igen szapora. Ám ezzel szemben ott van a nagy hiba, az, hogy nem tudja a felnőtt gyermekeket eltartani, a földhöz rögzíteni. Darányi Ignác meglátta ezt a nemzeti szempontból végzetes bajt s igyekezett rajta segíteni s a közelmúltban az 1920-as földbirtokreform szociális eredményei bizonyos mértékben javították a helyzetet. Ám csak szociális eredmények voltak, gazdasági szempontból nem érte el ez a reform a kitűzött célt, mert a földhözjuttatottak lakóhelyüktől távol kaptak földet. Teleki Mihály gróf elismeréssel szólt Darányi Kálmán telepítési törvényeiről, de hangsúlyozta, hogy e tekintetben a tempót feltétlenül gyorsítani kell. A kormánynak, hangoztatta a földmívelésügyi miniszter a Ház általános tetszése mellett, az a célja, hogy a telepítésre igény bevehető területeket növelje. Vitéz Teleki Mihály földbirtokpolitikájának hármas célja van: a szociális, a honvédelmi és a gazdasági szempontok irányítják ezt a három célt s ezek közül természetszerűen a legfontosabb a honvédelmi és a szociális szempont. A földmivelésügyi miniszter nyíltan megmondotta, hogy nem áll rendelkezésre annyi föld, mint a- mennyire szükség lenne. Fizikai lehetetlenség minden igénylőt kielégíteni éppen ezért a kormány akként oldja meg a kérdést, hogy legalább kertes házhoz juttatja a kisembereket. A kertes családi ház biztosítása mellett a mezőgazdasági muukásság és cselédség megélhe tését a legnagyobb gondossággal igyekszik biztosítani a kormány s a miniszter bejelentette, hogy a munkabérre és napszámbérre vonatkozóan külön törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A miniszter nagyvonalú beszédéből kiemelkedő rész foglalkozott a törpe birtokosok helyzetével. Hang súlyozta itt a miniszter, hogy elsősorban a törpe birtokosok földjét kívánja megnagyobbítani, szem előtt tartva azt a célt, hogy a törpe birtokokat egészséges kisüzemekké alakíthassák át. Nemcsak szociális, de termelési szempontok is sürgetik ennek az elképzelésnek a megvalósítását, amit az átmenetileg bevezetett kisbérleti rendszer is elősegít. Érdekes megjegyzései vohak vitéz Teleki Mihálynak a kisbérlőszövet- kezetek rendszerével kapcsolatban is. Itt arra utalt a miniszter, hogy a kisbérlőszövetkezet csak keret s hogy már az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a megoldásnak ez a módja megfelelő s a magyar kisgazdatársadalom előtt rokonszenves. A Teleki-kormány e földbirtokpolitikai javaslata egész felépítésében reálitásokon nyugszik Nemcsak arról gondoskodik a javaslat, hogy nagy magyar tömegeket a földhöz rögzítsen, hanem biztosítékokat ad az észszerű gazdálkodás folytatására. A javaslattal szervesen kapcsolódva gondot fordítanak a mező- gazdasági ipar fejlesztésére, kiterjesztik a szakoktatást és ami mindennél legfontosabb, új alapokra fektetve, kiszélesítik a mezőgazdasági hitelellátást. Vitéz Teleki Mihály gróf pontról- pontra vette a felszólalók megjegyzéseit s azokkal szemben a tények erejével védte meg a maga és kormánya álláspontját. A Ház örömmel, megnyugvással fog.dta ezt a javaslatot s bizonyos, hogy a nagy magyar tömegek éppen ilyen örömmel és megnyugvással fogadják e földbirtokpolitikai javaslat közeljövőben történő törvényre emelését. A felszólalásokra az elnök röviden válaszolt. ígéretet tett arra, hogy a jövőben a polgármesteri jelentés a dr. Óriás Nándor említette szempontokra is kitér. A légvédelmi gyakorlat tapasztalatairól csak a legközelebbi évnegyedes jelentésben lehet csak beszámolni. Az idegenforgalom számadatai azért nem állnak rendelkezésre, mert a hivatal vezetője két hónapja katonai szolgálatot teljesít. A lengyel menekültek közül C3ak a civilek tartoznak a város Válasz a felszólalásokra
