Eger - napilap, 1939/2
1939-10-27 / 170. szám
7 EGER 1939. október 27. gyűlésnek az a bizottság is, amelyet a városi szeszfőzde ügyeinek és beruházásának felülvizsgálatára jelöltek ki, végül ismertetésre kerül az az átirat is, amit a Szín- és Filmművészeti Kamara intézett a városhoz a színtársulati körzetek átszervezésével kapcsolatban. lóudhagyta a uármegye a nemzeti Szálló meguételét Eger, október 27. Legutóbb került a vármegye törvényhatósága elé Eger városának az a határozata, amelyben a Nemzeti Szálló épületét negyvenezer pengőért megvásárolja. Mint ismeretes, a város a vételár fedezetére folyószámla-kölcsönt vett fel, olyan feltétellel, hogy 1340-ben csak kamatot törleszt, a tőkét pedig 1941től évi tízezer pengőnkint fizeti vissza. A törvényhatóság megállapította, hogy bár a városi háztartás helyzete súlyos, mégis a telekkomplexum olyan értékes és olyan komoly városfejlesztési tervek fűződnek hozzá, mégis helyes volt a vétel. A vármegye vagyonfelügyeleti szempontból jóvá is hagyta a Nemzeti Szálló megvételét. Tiso József a szlovák köztársaság új elnöke Tiso József miniszterelnököt 61 szavazattal egyhangúlag a köztársaság elnökévé választották. A szlovák kormány benyújtotta lemondását. Tiso államelnök elfogadta a lemondást és megbízta a kormányt az ügyek ideiglenes továbbvitelével. Tiso államelnök Tuka helyettes miniszterelnököt bízta meg az ideiglenes kormány vezetésével. Az elnökválasztás után Tiso köz- társasági elnök az elnöki palotában fogadta a különböző küldöttségeket, amelyek az elnökválasztás alkal mából szerencsekívánataikat tolmácsolták előtte. A szlovákiai magyarság küldöttségét Eszterházy János gróf pártelnök vezette. Üdvözlő beszédében tolmácsolta a szlovákiai magyarság szerencsekívána- tait. Tiso elnök magyar nyelven köszönte meg az üdvözlést és hangsúlyozta, hogy azt kellőképpen tudja értékelni és becsülni. A szlovákmagyar együttműködésre célozva rámutatott arra, hogy azt az igazság és a béke jegyében akarja megvalósítani. Gyújtó-, romboló- és gázbombák hullottak Egerre a légvédelmi gyakorlat második napján Eger, október 27. Szerdán, a légvédelmi gyakorlat második napján, reggel 7 óra 50 perckor volt az első riadó a gyakorlat vezetőségének rendelkezésére. Alig bőgtek fel a szirénák, mutatták a jelzések, hogy gyujtóbom- bák lángbaborították a Városi Színházat, az Angolkisasszonyok intézetének épületét, a ciszterci gimnázium főutcai kétemeletes házát, és a Sertekapu utcában az új elemi iskolát. Süvítő romboló bombák hatalmas dörrenésekkel robbantották fel a városi vízművek hajdúhegyi medencéjét, a Rossztemplom-laktanyát és romboló bomba robbant a Hunyaditéren, a Dobó-téren és a Csíky Sándor utca főutcai sarkán. Gázbombák érték a Kossuth-teret, az Esterházy-teret. A feltevés szerint kigyulladt házakhoz azonnal kirobogtak a tűzoltó osztagok és lendületes muká- val eloltották a jelképes tüzet. A rombolás helyszínére a munkás- és építőosztagok vonultak ki villámgyorsan. A hajdúhegyi vízmedencén okozott rombolásokat alig 15 perc alatt kijavították. Hasonló gyorsasággal állították helyre a rombolás kárait a többi helyeken is. A gázzal mérgezett városrészekre a gázvédelmi osztagok vonultak ki kísérteties gázvédő ruháikban és azonnal gondozásba vették a gáz-mérgezetteket és mentesítették a mérges gázokkal elárasztott városrészeket. A nap folyamán szintén több légi riadó volt még. A legveszélyesebb légi támadás délután érte Egert. Az ellenséges bombázó raj dél felől csapott a városra. Olyan hirtelen érkezett, hogy mindenki csak akkor vette észre a bombázó rajt, amikor már a fejünk felett volt. Ekkor szólaltak meg a légi riadó szirénái és kezdtek működni a légvédelmi fegyverek. Ezután csak este volt hosszabb ideig tartó riadó Egerben. Ekkor is az elsötétített város különböző pontjain robbantak gyújtó-, romboló- és gázbombák. A kivonult légoltalmi osztagok tüstént megjelentek a pusztítás színhelyén és elvégezték a helyreállítás munkáját. Mi volt a szerdai gyakorlat célja ? A szerdai gyakorlatnak célja volt, hogy miképen lehet helyreállítani gyorsan az ellenséges repülők által okozott károkat. A gyakorlat tökéletesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A rendőrség, a munkásosztagok, a légoltalmi segélyosztagok páratlan szorgalommal, kitartással és önzetlenséggel teljesítették nappali és éjszakai kötelességüket, önfeláldozó munkájukat az az érzés és meggyőződés sugalmazta, hogy mindent áldozni kell a hazáért. Kötelességüknek derekasan és hazafiasán tettek eleget, dicséret illeti őket a legkisebbtől a legnagyobbig, a kisdiákoktól azokig az öreg iparosokig, tisztviselőkig, akik a segédrendőri szolgálatot olyan fáradhatatlanul, lelkesen és áldozatosan, mindvégig feddhetetlenül és fegyelmezetten látták el. fDűsortorlóöds miatt elhalasztották a Gárdonyi-Társaság kassai látogatását A Gárdonyi Társaság a kassai Kazinczy Kör meghívására október 29-re felolvasó ülést tervezett Kassán, hogy a Kazinczy Kör tavaszi egri látogatását visszaadja. A kassai előadás napját a vendégegyesülettel együttesen állapította meg a Gárdonyi Társaság. Időközben a Kassán megnyíló ötödik nemzeti tárlattal kapcsolatban a kultuszminiszter s az Irodalmi és Képzőművészeti Tanács rendkívül sok társadalmi, irodalmi és művészeti eseményt szervezett s ezeknek jelentékeny része éppen október 29-re jut. A Gárdonyi Társaság és a Kazinczy Kör mindezek figyelembevételével elhatározta, hogy a kassai utat elhalasztja. Az új időpontot még nem állapították meg. Rendelet az autók honvédelmi és közlekedésrendészeti megvizsgálásáról A belügyminiszter a honvédelmi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértö- leg rendeletet adott ki a gépjárműveknek honvédelmi és közlekedés- rendészeti szempontból való megvizsgálásáról. A rendelet szerint valamennyi közhasználatban vagy magánhasználatban lévő gépjárművet, amely 1934 december 31-ike óta van forgalomban, valóságos és jogos üzembentartójának november 1-től december 20-ig az illetékes rendőrhatóságnál megvizsgálás végett be kell mutatnia. A vizsgálat nem terjed ki az olyan gépjárműre, amely az év őszén a honvédség használatában volt. Bünös-e a főrabbi, aki az eredeti „Br Sen“ helyeit „Biharsámsoni“ írta születéshelynek egy házassági anyakönyvi kivonatban? Az egri törvényszék felmentette a vádlottat, mert nem látott okirathamisítási szándékot a cselekményben Eger, október 27. Schön Artur debreceni biztosítási tisztviselő a zsidótörvénnyel kapcsolatban szüleinek házassági anyakönyvi kivonatát kérte Feigl Hermann gyöngyösi főrabbitól. A házasságot 1872-ben kötötték Gyöngyösön. A főrabbi az atya születési helyének megjelöléséül ezt a beírást találta az anyakönyvben : Születési helye: Br. Sen.Nem tudta mit jelent ez a beírás, írt tehát Schön Artúrnak, magyarázza meg esetleg a nála lévő más okmányokból, hogy mit jelenthet ez a név. Schön Artur beküldte a főrabbihoz atyja iparigazolványát, amelyből kitűnt, hogy az apa Biharsámsoubau született. A főrabbi ezután a házassági anyakönyvi kivonatban Schön atyjának születési helyéül Biharsámsont írta be. Schön Artur állampolgársági kérvényéhez fel is használta ezt az anyakönyvi kivonatot. Meg is kapta az állampolgárságot. Később anyakönyveztetni akarta édesapját az állami anyakönyvvezetőnél, amint azt a t írvény meg is engedi. Biharsámson helyett azonban a hajdusámsoni jegyzőnél adta be kérelmét Schön Artur és a jegyző észrevette a gyöngyösi főrabbi helytelen beírását. Az ügyből kifolyólag Feigl Hermann és Schön Artur ellen közokirathamisítás bűntette címén bűnvádi eljárás indult. A bűnügyet most tárgyalta az egri kir. törvényszék dr. Szabó Ignác tanácselnök bűntető tanácsa. A főrabbi előadta, hogy 43 éve főrabbija a gyöngyösi izr. hitközségnek és soha semmit nem vétett a törvények ellen, s most is jóhiszeműen járt el. Tudta ugyanis, hogy elődje nem ismerte jól a magyar nyelvet és német nyelven, sokszor helytelenül írta be a magyar községneveket. Ezért a „B r Sen“ beírást a megküldött iparigazolvány alapján Biharsám- sonnak gondolta és írta. Az ügyész vádbeszédében szigorú büntetést kért, mert a vád szerint meghamisított házassági anyakönyvi kivonat alapján állampolgársági bizonyítványt adtak ki a magyar hatóságok, holott az eredeti „B r Sen“ bejegyzés nem bizonyos, hogy ma*
