Eger - napilap, 1939/2
1939-10-25 / 169. szám
A ß fl 8 FILLÉR ♦ Szerda ♦ Trianon 20, 1939. október 25. Eger, L. évfolyam, 169. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő SO fillér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉI}: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Urunk és kGOTüftányzóssk fennköltlelkű hitvese, a szegények és elesettek gyámolítója, vitéz nagybányai Horthy Miklósné ez évben is bekopogtatott hozzánk. Jött s az irgaitnasság cselekedeteire figyelmeztetett: az éhezőknek ételt adni, a ruhátlanokat felruházni. Ez a nemes emberbaráti figyelmeztetés immár tíz éve hangzik el minden esztendőben s eddig még soha nem volt pusztába kiáltó szó. Az újra és újra megismételt segélyakcióknak köszönhető, hogy a megcsonkított Magyarország legszegényebbjei és legelesettebbjei is idejekorán megkapták, a tél fagya előtt a lehető gyámolítást. Az ország megnagyobbodása folytán megsokasodott a száma a segélyezésre szorulóknak is. A szociális jólét kifejlesztése, az emberi életnek boldogabbá tétele elsősorban állami feladat, amit intézményesen, törvényekkel kell rendezni s az utóbbi idők ilyen irányú munkáját tekintve, nincs is semmiféle panaszolni valónk. Magyarország az adott viszonyok között gyors tempóban igyekszik mindent megtenni, hogy a mulasztottakat pótolja s felkészüljön társadalmilag is a jobb gazdasági és szociális élet céljaira. De bármennyire is állami feladat a nép boldogulásának elősegítése, szegények és nyomorgók, a gyámoltalanok és elesettek felkarolása, a társadalomnak is meg kell tennie kötelességét. Ennek a segélyezési akciónak áll az élén országgyarapító kormányzónk hitvese, aki a „szenvedő emberiség és ínségesek“ nevében kérő szóval fordul a társadalomhoz. „Nagy a nyomor, sok & segélyreszoruló és sok a szenvedő“ — mondja felhívásában Magyarország legelső asszonya s szívbemarkolóan hangzik felénk szava: — „Adjanak kérem, minél előbb és minél többet.“ A megnagyobbodott ország nagyobb áldozatot is kíván, mert több lett országunkban a szegény és se- gitésreszoruló ember. Számuk különösen megszaporodott az által, hogy húsz esztendei rabságból kerültek hozzánk vissza sokan, akiknek e két évtized leforgása alatt a kifosztás, elszegényítés és gyakran a meg- ostoroztatás és bebörtönzés volt osztályrészük. Nincs, mi jobban átmelegítené az emberi szivet, mint a jó cselekedet. Ha az igazságtalanul elszenvedett ütés nemcsak annak fáj, aki azt elszenvedi, hanem fájnia kell a lesujtónak is, épúgy nagy lelki és erkölcsi értéke van az adakozásnak, mert lelki gyönyörűséget nemcsak annak szerez, aki kap valamit, hanem annak is, aki ad. Háború dúl Európában, amelynek távoli rezgése eljut, mint földrengés hulláma messze világrészekbe. A bölcs országvezetés folytán mindezideig biztosítani tudtuk hazánk számára a nyugalmat, a rendet, a társadalmi életben és a gazdasági világban. De ennek megőrzéséhez és teljességéhez szükség van a társadalom segítő kezére is. Ezért a gazdag és tehetős, de mindenki, aki a maga életnívójából el tud venni valamit — legyen az akár egy fillér is — hogy az arra rászorulóknak nyújtsa, tegye ezt meg, Ribbentrop németbirodalmi külügyminiszter kedden este a párt régi harcosainak ünnepélyén tartott gyűlésen beszédet mondott. Megállapította, hogy ezt a háborút a szó legszorosabb értelmében rá- kényszerítették Németországra. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Führer a nyugati demokráciák életbevágó érdekeit soha még csak nem is érintette. A Führer ismételten megkísérelte, hogy észszerű viszonyba lépjen Angliával és Franciaországgal. Ribbentrop ezzel kapcsolatban a ezzel nemcsak keresztényi és magas emberbaráti kötelességet teljesít, hanem a legszebb hazafiui kötelességnek is eleget tesz. A kormányzóné segélyakciójára pénzadományokat csekklapon a 19. számú postatakarékpénztári csekkszámlára lehet befizetni. Csekklapot bármely postahivatalban, vagy tőzsdében lehet vásárolni. Postautalványon : „Horthy Miklósné Segélyakciója“, Budapest, Királyi Vár címére kell küldeni. Abban a reményben élünk, hogy a magyar társadalom a szokottnál is sokkal melegebben karolja fel az idei segélyakciót s így ezt a nehéz esztendőt is azzal az érzéssel haladjuk majd túl, hogy méltóképpen gondoskodtunk szegényeinkről. (. B.É) következőket mondotta: — így például 1933 nyarán már megállapodás történt, hogy a Führer és Daladier találkoznak egymással és fegyverkezési egyezményt kötnek. Daladier azonban az utolsó pillanatban lemondta a találkozót. Néhány héttel később már nem volt miniszterelnök. Bukásának látszólag belpolitikai okai voltak. Anglia ebben az időben veszélyt látott abban a férfiúban, aki mint a nép embere és frontharcos, talán megértésre juthatna Hitler Adolffal, a frontharcossal és a nép emberével. A birodalom határai most már véglegesek A német külpolitika legutóbbi hat és fél esztendejének eredményéről Ribbentrop a következőket mondta: — A Németbirodalom megszilárdulásának folyamata Európában lezárult. Versailles igazságtalanságait eltávolítottuk. — Németországnak a keleti új rendezés következtében nemzedékekre van települési területe és most azon fáradozik, hogy ebben a térben egyesítse azokat a német szórványokat, melyeket át lehet telepíteni. Ez által kiküszöböljük a jövő viszályok lehetőségeit. A birodalom határai északon, keleten, délen és nyugaton most már véglegesek. Németországnak semmiféle követelése sincs Angliától és Francia- országtól, kivéve az egykori német gyarmatbirtokok visszaadását. — Németország elfogadta Anglia kihívását, a német nép most már elszánta magát arra, hogy végig küzdi ezt a rákényszerített háborút és nem teszi le addig a fegyvert, amíg nincs biztosítva a birodalom biztonsága Európában és nincs meg annak biztonsága, hogy minden időben kizárt legyen az ilyen támadás a német nép ellen. Súlyos fegyveres incidens a román-bolgár határon, több sebesülttel A bolgár határ mentén fekvő Sar- sanlar község közelében erősen felfegyverzett osztagok megtámadták a román csendőrőrsöt. A tűzharc során két csendőr súlyosan megsebesült. A támadók vesztesége ismeretlen, mert visszavonulásukkor sebesültjeiket magukkal vitték. Több letartóztatás történt. A bolgár határ mentén történt összeütközésről a román félhivatalos Orient Radio Iroda az alábbi közleményt adta ki; A dobrudzsai Durostor kerületben fekvő Sarsanlar környékén felfegyverzett komitácsik súlyosan megsebesítettek két csendőrt. Az egyik csendőr káplár volt. A katonai és polgári hatóságok utasítást kaptak, hogy a tény és felelősség kérdését állapítsák meg és azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A bolgár király feloszlatta a parlamentet (Bolgár Távirati Iroda) A minisztertanács elfogadta a kormányA háborús felelősség kérdése Behatóan foglalkozott a miniszter a háborús felelősség kérdésével is. — A legkisebb kétség sincs a felől, hogy a francia nép nem akarta ezt a háborút és inkább ma szeretne békét, mint holnap. — Ami Anglát illeti, megdönthetetlen bizonyítékok vannak, hogy a mostani angol kormány már évek óta tervszerűen előkészítette ezt a háborút Németország ellen. Chamberlin tehát nem azért jött Münchenbe, hogy megakadályozza a háborút, hanem csak azért, hogy az angol kormány által elhatározott háborút elhalássza. Az angol köz véleményben már évek óta rendszeres izgatás folyt Németország ellen s minden irányban előkészületek történtek a jövő háborújára; Angliát nem a lengyel állam sérthetetlensége érdekelte, hanem kizárólag a Németország elleni fegyveres támogatás. Németország elfogadja az angol kihívást és végig harcolja a rákényszerített háborút — mondotta Ribbentrop danzigi beszédében «Alapvető változás a német külpolitikában» szerződés megkötésével a német külpolitika tájékozódásában alapvető változás történt. Az új német-orosz viszony mindkét népnél kimondott népszerűségnek örvend. Ribbentrop előadta, hogyan keresett Németország ugyanilyen módon más országokkal is közeledést és hogyan találta meg azok barátságát. A német-orosz támadást kizáró szerződés és a későbbi baráti
