Eger - napilap, 1939/2
1939-10-16 / 164. szám
Eger, L. évfolyam, 164. szám. Aba 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ Trianon 20, 1939. október 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG. Líceum földszint 3. Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. csak a birtokhatárt módosítja, de igen jelentős mértékben meggyorsítja a végrehajtást. Külön súlya és jelentősége van a javaslat ama részének, amely kiszélesíti a házhelyakciót. Kétségtelen, hogy a magyar földbirtok arányos elosztására múlhatatlanul szükség van, de bizonyos az is, hogy nem áll a rendelkezésre annyi föld, hogy minden igényt ki lehessen elégíteni. A magyar kormány tehát az egyetlen járható utat -választotta akkor, amikor fokozatos fejlődés módszeréhez nyúlva, bizonyos átmeneti köny- nyitéseket teremtve, kishaszonbér- letek útján juttatja földhöz a magyar föld fiait, másrészüknek pedig házhelyet ad. Az a magyar, aki ekként ilyen szoros kapcsolatba kerül a magyar földdel, nemcsak nemzetvédelmi szempontból lesz legmegbízhatóbb és legerősebb katonája a nemzeti gondolatnak, de a fajvédelmet is ezen az úton szolgálhatjuk a legeredményesebben. Megélhetést adó kicsiny földbirtok, nyugalmat adó házhely és házacska biztos gát az egyke terjeszkedése ellen. A magyar törvényhozás tudatában van e törvényjavaslat jelentőségével s éppen ezért bizonyosnak látszik, hogy a törvényjavaslatból rövid egy hét alatt törvény lesz. Új, biztos magyar exisztenciák ezrei és ezrei fogják rövidesen gazdagítani a magyar nemzettestet s a kormányzati politika szociális és gazdasági vonatkozásai a gyors ütemben születő új törvények és rendelkezések kapcsán a jobb, biztosabb, a szebb magyar jövőt készítik elő. [,pSIII*4ll**lt**llt»HI**ll**lt*>H<*‘tll**t)*l\l**ll**»**ll**»**H**tl**lt*mi**t>f**lt**tHr*»**H*>l)l**M*t Nyugaton nem hozott változást a vasárnap A Szovjet négy követelést támasztott Finnországgal szemben (Havas) A dán lapok moszkvai tudósítói szerint Oroszország a következő követeléseket támasztotta Finnországgal szemben. 1. A Tytaesaari, Lavansaar, Seis- skaari és esetleg a Snrrsaari szigetek átadása, amelyek a Kronstadt- öböl bejáratát biztosítják. Kárpótlásul Finnország területeket kapna keleti Karéliában. 2. Finnország nem erősíti meg az Aaland szigeteket. Oroszországnak jogában áll időnként meggyőződni, hogy semmiféle erődítményt nem építettek a szigeteken. 3. Finnország katonai szerződést köt Oroszországgal. 4. Úgy tudják, hogy egy negyedik követelés is szerepelt. Ennek szövegét azonban nem ismerik. Finnország feltétlenül semleges akar maradni Kallio finn államelnök megelégedésének adott kifejezést, hogy meghívták az északi államfők stockholmi értekezletére. A finn államelnök kijelentette, hogy Finnország békében óhajt élni és baráti kapcsolatot akar fenntartani valamennyi állammal. Ez az oka annak, hogy karöltve feltétlen semlegességet a- kar tanúsítani a hadviselő államokkal szemben. Finnország semmit sem követel és senkit sem fenyeget — mondotta. Finnország békében akar gazdálkodni jogi és kulturális örökségével és úgy hiszi, hogy ezen az alapon fenn tudja tartani önállóságát. Finnország a többi északi állammal A török hajóhad kifutott a tengerszorosok felé A török hajóhad a Márványtengerről, ahol annakidején gyakorlatozásra vonták össze, kifutott a tengerszorosok felé. Londoni diplomáciai körökben vasárnap este értesültek arról, hogy vasárnap ismét felkereste Moszkvában Saradzsoglu török külügyminiszter Molotov szovjetorosz külügyi népbiztost. A vasárnapi megbeszélés során az orosz—török tárgyalásokat végleg befejezték. Londoni diplomáciai körökben hangsúlyozzák, hogy a moszkvai orosz—török megállapodás nincs ellentétben az angol— török szerződéssel. Semleges balkánállamok csoportja alakul? A biztonság és monks legyében A lengyel háború befejezése után, miközben Európa diplomáciája lázasan dolgozik, a magyar parlament a nyugalom, a biztonság és a munka jegyében hozzákezdett a földbirtokpolitikai javaslat tárgyalásához. Kettős jelentősége van ennek a ténynek. Először is ennek a javaslatnak a tárgyalása az egész világ előtt fennen hirdeti, hogy milyen komoly és mély alapjai vannak a magyar békepolitikának és hogy valóban mennyire méltán éri a külföldi közvélemény elismerése a magyarországi rendet és nyugalmat. De jelentős ez a tény azért is, mert a mezőgazdasági szociális javaslat után, ime, tovább haladunk azon az úton, amely a magyar föld kérdéseinek rendezésével kapcsolatos. A földbirtokpolitikai kérdések rendezésének jelentőségével tisztában van mindenki, de főként a törvényhozás áll hivatása magaslatán, mert eltekintve az egyik szélsőséges párt tüntető távolmaradásától, majdnem telt házzal fogadta az előadó ismertetését. A javaslatot bő részletességgel ismeri már a magyar közvélemény, mert hiszen a Magyar Élet pártjának bizottságai alaposan megvitatták azt s a kérdés lényegéről szóban és írásban többízben nyilatkoztak közéleti férfiaink, de maga a földmivelés- ügyi miniszter is. Az alapos előkészítés során még a Magyar Élet Pártjának bizottságaiban is lényegbevágó módosításokat eszközöltek a javaslaton azzal a céllal, hogy minél közelebb hozzuk a magyar népet a magyar földhöz, A földbirtokpolitikai javaslat parlamenti előadója mindenekelőtt rámutatott arra, hogy most tulajdonképpen az 1936-os évi telepítési törvény folytatásáról van szó. A telepítési törvény, mint ismeretes, 25 év alatt kerekszámban félmillió holdat kívánt felosztani. Ezt a keretet az új törvényjavaslat messze túlhaladja. Szükségesnek mutatkozott ugyanis a földkérdés rendezésének gyorsabb ütemben és szélesebb mederben való végrehajtása. Nemzet- védelmi és fajvédelmi szempontok játsszák itt a döntő szerepet s a magyar kormány a rendelkezésére álló eszközzel arra törekszik, hogy minél több önálló, életképes kis ag- rárexisztenciát teremtsen. A kisha- szonbérletek életrehívásáról szóló törvénytervezet éppen ezért nemA „Politica“ újból beszámol azokról a törekvésekről, amelyek Olaszország, illetve a Duce védnöksége alatt a keleteurópai és balkáni államok semleges blokkjának mielőbbi megalakulására irányulnak. A jugoszláv közvélemény jelentékeny részét megszemélyesítő belgrádi napilap kiemeli azt a jótékony légkörváltozást, amelyet a jugoszláv- magyar viszony mind őszintébbé és szívélyesebbé való válása, továbbá Bukarest és Budapest a mai külpolitikai helyzet komolyságát mindkét részről átérző közeledése Keleteurópában. A különböző fővárosokban folyó tervezgetések szálait Mussolini tartja erős kezében. Rz ú) hadviselés a nyugati fronton merőben más, mint a világháború állóharcai... (Havas.) A nyugati arcvonal eseményei, nevezetesen az ott folyó előőrs- és járőrcsatározások nem hasonlítanak a világháború állóharcaihoz! Ami legjobban feltűnik az elmúlt háborúval szemben: a harctér üresssége és hogy a csapatok annál lazábban helyezkednek el, minél közelebb vannak a tűzvonalhoz. — Az első arcvonalat előőrsök fedezik, amelyek egy-két önműködő fegyverből s maroknyi legénységből állanak. Egy-egy ilyen előretolt elővédállástól gyakran csak 300 méternyire állanak jobbról balról újabb előőrs-állások. E mögött az előretolt vonal mögött már sűrűbben megszállt vonal következik. Ahelyett, hogy az ellenfelek állásai összefüggő vonalat alkotnának egymással szemben, mint az a világháborúban volt, amikor ezeket az állásokat néha csak 50 méter választotta el egymástól, most az ellenfelek lépcsőzetesen építik ki állásaikat a terep széles sávján. A legénység ma már nem áll ember-ember mellett, mint annakidején a lövészárokban, hanem kis önálló különítményekre oszlik. A múlt háború óta erősen szaporított önműködő gyalogsági tűz- gépek tették lehetővé az egységek ilyen meglazítását. Ma egy szakasz tűzereje meghaladja a világháborús zászlóalj tűzerejét. A világháborúban ha voltak is ilyen járőrharcok, azok nem folytak ilyen nagy területen. Most többek között aknákat helyeznek el azokon a területeken, ahol az ellenség járőreinek át kell menniök, vagy ahol legalább valószínű, hogy arra fognak jönni. A németek a francia csapatok előrenyomulása során történt visszavonulás közben aknákkal szórták be az elhagyott területet. Az erdős és hegyes vidékeken — s ezek igeü gyakoriak ezen az arcvonalon — az előőrsök láncolata az éjszaka beálltával hátrább húzódik s felzárkózik az ott
