Eger - napilap, 1939/2

1939-10-14 / 163. szám

Eger, L. évfolyam, 163. szám. A R A 12 FILLÉR ♦ Szombat * Trianon 20, 1939. október 14. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő SO fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP füröszti meg s úgy homályosan az Isten jut eszébe. írná már le valaki egyszer a szüretek derűjét borúját, az üresen maradt kádak felett szá­molgató családosember gondját. Még tovább: mi van még az Ősz színes kulisszái mögött ? A délvidék­re eliramodott fecskék hült helye, verebek téli gondja, a szegények szorongása az egyesek elfelejtett hálája mellett, kiket pedig Isten megáldott megint. Az üres padláson kémlelik a lyukas tetőt. A szegény kamrában új ellenség jelentkezett: húzódnak be az egerek a felázott őszi mezőről. Párnát kell tenni megint az ablakok közé, s a meg­vetemedett ajtót posztódarabbal ki­pótolni. S Jávorszkyéknál valahol a Gárdonyi utcán egy csípős reg­gelen előkellett venni azt a — nem­tudom hirtelen — hány pár rongyos, avult cipőt, amiben bajos lesz megint kitelelni a gyerekeknek. S bizony ott az égő rozsdavörösbe öltözött szőllőhátak alján éjszaka fáznak már a gyerekek a rongyok alatt a vac­kon s a legkisebbnek pólya kellene. A nyáron született szegény, eddig megvolt, de most éjjel fel-felsír s édesanyja keblén melegíti meg. A lomha földet ismeretlen hatalmak lóbálják és taszigálják a tél tájai felé, s a nyomorúság ott ácsorog az utcasorok végiben, indulásra ké­szen, a kis házakból sok-sok sóhaj­tás lengi körül az őszi esti égen a fellegek palástos tömegét, ó ősz, mindezt hallgatom s tudom, hogy te bontogatod a csend fátylát s titok­ban rejtegetsz valamit: valami nagy, még el nem mondott kiáltást, kese­rűséget, amitől sok kis ház sarká­ról pereg le majd a vakolat. Lám, ez a sok kép mind ott van az Ősz színes kulisszái mögött, s sorra kerülnek még! Jó költők, ha már eddig meg nem írtátok, várja­tok vele. Várjatok csak, míg a kis­cserkészek vissza nem jönnek s úgy tegyétek majd magatok elé. Én most túl sötétnek látom Őszünk ama le­takart képeit, de tudom, hogy ezek a fiúk addig járnak, míg minden kép derűsebb lesz. S ha aztán tényleg verset írnátok az Ősz felvidult titkairól, a címe, vagy refrénje ez legyen: Porta patet, séd cor magis! Az ajtóm nyitva áll, de a szívem még inkább! így gondolja ugyanis minden sze­gény s sok kis cserkész holnap­után Egerben! Dr. Kiss István. Róma szerint Chamberlain kijelentései nem zárják el minden lehetőség útját Az őszi gyűjtés elé 1919-ben történt, a háború után Buffalóban. Herbert Hoover, aki ké­sőbb elnök lett az Egyesült Álla­mokban, 12 000 ember előtt előadást tartott a nyomorgó német és oszt­rák gyermekek érdekében. Lassan beszélt, száraz hangon, számadatok­kal a kezében, mint valami üzlet­ember. Egyszer csak átmelegedett a hangja, s így folytatta: „Hölgyeim és Uraim! A német és osztrák gyer­mekek bizonyára nem felelősek a háborúért! Ártatlanul szenvednek. Ki ne gondolna rájuk őszinte rész­véttel, szegény, beteg, árva gyer­mekekre?! Aki nem szánja meg őket, nyújtsa fel a kezét!“ — Nem jelentkezett senki. — így hát — folytatta a szónok — meg vagyok győződve, hogy a jelenlévők mind­nyájan szívükbe zárták ezeket az ártatlan szenvedőket. Nos, Goodyear & Co., hány ezer dollárig érzi a részvétet?“ — Ném* csend lett a teremben, de rövid szünet után egy hang megszólal: „35.000 dollárig!“ — „Szabad kérnem róla egy csek­ket?!“ Pár perc múlva ott is fe­hérlett az asztalon. — S Ön, Mr. X. Y., hány ezer dollárig van meg­hatva? — „20.000-ig,“ volt a vá­lasz. „Kinek van még 20.000 dol­láros részvéte?“, harsan fel újból a kérdés s közben egy kisasszony furakodik előre a székek között s gyűjti a csekkeket. Ez az igazán amerikai izű történet félmillió dol­lárban végződött. 1939. őszén nekünk, egrieknek is vannak száraz, rideg adataink. Az Egri Norma tartja nyilván. Pl. 400 szegény gyermek, akiket közköltsé­gen kell felruházni. 252 gondozott szegény, akik közül 97 teljesen gon­dozásra szorul, 154 pedig részben, s van 38, akik úgy néznek ki s úgy hevernek otthon, mint a szárnya- törött madár a fa alatt, amelyik már a vergődésbe is belefáradt, s ha rájuk nyitják az ajtót, lassan eszmélnek s azt se mindig. Hideg számok ezek. Nem lehetne felmelegíteni egy kicsit ? De igen : 400 gyerek, mind ártatlan abban a sorsban, amiben él. Nem volna még szabad tudniok, hogy mi a gond. 252 gondozott szegény, s még vagy 100, akit egyelőre nem lehet fel­venni, mert nincs hozzá anyagi erő. S hogy átmelegszik ez a szám, ha hozzágondolom : egy része becsüle­tesen öregedett meg, a többi pedig könnyelműségéért sokszorosan meg­vezekelt már. S ez a nagy szám egészen forró lesz és éget, ha hozzáteszem: vala­mennyien magyarok és testvérek! Jelentkezzék, aki szereti őket! Hol­naptól egy-egy városi negyedmester és cserkészflúk mennek majd házról- házra. Aki nincs meghatva, csukja be az ajtaját! S mikor zörögnek majd nála, legalább öt percig ma­radjon csendben, mert ezek a fiúk nem tágítanak egykönnyen! A legtöbb helyen azonban nyitva lesz az ajtó, s a belépő kis cser­kész mintha mondaná: Ugye te is tele vagy részvéttel szegény test­véreink iránt?! Legalább egy vi­seltes ruha erejéig, egy fél szakajtó búza mértékéig, 20 fillérig, vagy egy cső kukoricáig! Ugye meg vagy hatva, szívesen adod? * De szép is az ősz, s olyan szé­peket írnak róla. A legszebbet tán a francia Claudel az Őszi vallomá­sában : „. . . Ősz, tiéd az évnek színe, java. Te vagy a föld írjén a meg­szentelt korona, s minden levél má­morosán táncol borízű hullámaidban. Téged nézett a Nap acélpályáján való fordultában, midőn átlépett jú­liusnak határán, s a jégeső is elál­lóit érett aranyod láttára . .. Haj­nalkoronád, ahonnan érett fürtök csüngenek alá, ékesíti homlokod. Szemeid égő éjszakája olyan, mint egy gondolatvirág, a bársonyos gon­dolaté, melyben újra, meg újra ki­lobban a belső fellángolás fénye...“ Hát még tovább mit ír! „Kris­tályos égnek titkos boltozatában, melyet tenyereden tartasz egyen­súlyban, varázslatos jelenségek tűn­nek elő s megszínesítik a szelíd égboltozatot. Ősz, veled a természet szentebbnek, tisztábbnak, ünnepsé- gesebbnek látszik ... A csendes óra elütötte aranygongján, hullámzó me­lódiával az esti imádság idejét. Már látom, hogy térdel kámzsásan az éjszaka a Nyugat szentélyének kü­szöbén ... Mi ez a mindenünnen áradó tömjénillat, mely lengve lengi körül a fellegek palástos tömegét? Tömjénfüst száll a vázákból s a lomha földet ismeretlen hatalmak lóbálják az égi trónusok előtt. Ősz, te bontogatod a csend fátylát, s titokban sejtetsz valami nagy, el nem mondott imádságot..." Igen, nagyon megdicsértek téged, te Ősz, de azt írná már meg egy­szer valaki, mikor a gazdaember a teli zsákot a válláról a teli hom­bár tetejére dobja, s fáradságtól maga is utána roskad egy kicsit, s izzadt homlokát a hűvös búzában A Giornale d’Italia londoni tudó­sítója szerint Chamberlain kijelen­tései nem jelentik azt, hogy Nagy- britannia eleve elzárja minden bé­kés lehetőség útját. Ha közvetve, vagy közvetlen ajánlatok érkezné­nek, amelyek elfogadhatóknak lát­szanak, az angol kormány azokat meg fogja vizsgálni és ha lehet, el­fogadja tárgyalási alapul. Lloyd George felszólította az angol kormányt, jelölje meg háborús céljait Lloyd George a Béke és Jóváté­tel mozgalmának tanácsában elfo­gadtatta azt a határozatát, amely felszólítja a kormányt, hogy jelölje meg pontosabban háborús céljait, továbbá azt az óhajt tartalmazza, hogy a háborús célokat a hadviselő országok és a semleges államok ér­tekezlete vizsgálja meg a tartós béke feltételeinek megvitatása cél­jából. Fontos tárgyalásokat folytat Párisban és Londonban az új londoni olasz nagykövet Francia politikai körökben hire jár, hogy Bastianini, Olaszország új londoni nagykövete Párisban fon­tos diplomáciai megbeszéléseket foly tat. Illetékes francia körökben ezt a hírt nem erősítették meg. Általá­nos nézet Párisban, hogy Bastiani­nira igen fontos és kényes felada­tok megoldása vár Londonban. A Petit Párisién szerint Bastianini emlékiratot visz magával, amely ki­fejti az olasz kormánynak a béke­javaslatokra vonatkozó felfogását. Hír szerint a török—orosz egyez­ményt pénteken este Molotov és Szaradzsoglu tanácskozása után alá­írták. Az egyezmény értelmében Aláírták az orosz-török egyezményt

Next

/
Thumbnails
Contents