Eger - napilap, 1939/2

1939-10-13 / 162. szám

Eger, L. évfolyam, 162. szám. Ara 8 fillér ♦ Péntek p Trianon 20, 1939. október 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 60 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent )ános Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Chamberlain éles hangon támadta Hitlert Csütörtökön délután mondta el Chamberlain miniszterelnök beszé­dét, amelyet az egész világ köz­véleménye már napok óta várt. Chamberlain miniszterelnök beve­zetőjében vázolta a lengyel háború kitörésének előzményeit, majd Hitler beszédére megjegyezte, arra számí­tottak, hogy a javaslatok olyasmit tartalmaznak, amelyek legalább részben jóvátehetnék a történteket, amelyek oly rövid idő múltával kö­vették a csehszlovák nemzet kárára elkövetett sérelmeket. Ez a remény­ség meddő maradt. — Másrészt nyilvánvaló, hogy Hitler kancellár Lengyelországnak azt a részét, amelyet úgy állított be, mint német érdekterületet, olybá tekinti, mintha ez a kérdés kizáró­lag Németországot érdekelné és ezért csak a német érdekeknek megfele­lően lehetne megoldani. Hitler sze­rint a lengyel terület végleges for­májának megadása és a lengyel állam újjáalakítása olyan kérdés, amelyet nem lehet a nyugaton viselt háborúval rendezni, hanem kizárólag Oroszország és Németország által intézhető el. — Kénytelenek vagyunk tehát megállapitani, hogy a német kan­cellár által beterjesztett javaslatok a hódítás elismerésén és különösen annak a jognak az elismerésén alapulnak, hogy tetszése szerint cselekedhet a legyőzőitekkel. Nagy- britannia ezeket az alapokat nem fogadhatná el anélkül, hogy csorbát ne ejtsenek becsületén és fel ne adja azt az elvét, amely szerint a nemzetek közötti ellentéteket tár­gyalás, nem pedig az erőszak esz­közével kell megoldani. r . & . r *■ i ■ *• ** ' -w ■ • *> - "#2 '■ -Jl. ». ő /■ «Nem bossziiállás céljából indítottuk ezt a háborút» Chamberlain véleménye szerint nem szabad túlságos jelentőséget tulajdonítani a Hitler-beszéd ama részeinek, amelyek Németország szomszédaira vonatkoznak, amikor többmillió lengyelt és csehet beke­belezett a birodalomba. Ugyanezt tette Hitler, amikor a bolsevizmus elleni heves és ismételt támadás után szövetséget kötött a Szovjet­tel. Ezekután nem bízhatunk a je­lenlegi német kormány egyetlen szavában sem. Nincs szándékunk­ban, hogy megtagadjuk Németor­szágtól azt a helyet, amelyre Eu­rópában joga van, olyan Német­országtól, amely a [többi népekkel a barátság és a bizalom kapcsola­tait tartaná fenn. Éppen ellenkező­leg, felfogásunk szerint nem lehet ténylegesen orvosolni a világ jelen­legi bajait anélkül, hogy vala­mennyi ország jogos kívánalmainak és szükségleteinek eleget ne ten- tennénk és anélkül, hogy a kellő pillanatban ki ne dolgoznának egy újabb békéltetési tervet. — Nem bosszúállás céljából in­dítottuk ezt a háborút, hanem azért, hogy megvédelmezzük a szabadsá­got. Nemcsak a kis nemzetek szabad­sága forog kockán, hanem veszély­ben van Nagybritannia, az angol domíniumok, India és az egész an­gol birodalom, valamint Francia- ország békés léte is, de veszélyben van minden ország általa, amely ragaszkodik szabadságához. «Azt akarjuk, hogy szilárd béke legyen s ne szorongásteljes nyugalom» — Ha meghajlanánk a zavart- keltők előtt, ez annyit jelentene, hogy száműztünk a világból minden reménységet és veszni hagyjuk mindazokat az értékeket, amelyek századokon át minden emberi hala­dás megnyilvánulásai és erőforrásai voltak. Nem akarunk a háborúból anyagi hasznot húzni. Nem akarunk a német néptől semmi olyat kapni, ami sérthetné a német Dép önérze­tét. Várjuk a napot, amikor lehet­séges lesz letenni annak a jobb nemzetközi rendszernek az alap­köveit, amelynek segítségével az utánnunk jövő nemzedékek számára nem lesz elkerülhetetlen teher a háború. — Biztos vagyok abban, hogy valamennyi európai nép, a német népet is beleértve, őszintén és mély­ségesen kívánja a békét. Azt akar­juk, hogy az a béke, amelynek meg­valósítására törekszünk, szilárd bé­ke legyen, ne pedig szorongásteljes nyugalom, amelyet állandó erősza­kos és folytonos fenyegetések sza­kítanak meg. A német kancellár beszédében megnyilvánuló javaslatok bizonytalanok Chamberlain ezután a német ja­vaslatok tárgyában elfoglalt angol álláspontot ismertette. Hitler mind­addig visszautasított minden béke­javaslatot. amíg nem rombolta szét Lengyelországot, mint ahogy az el­múlt évben Csehszlovákiát. Az olyan békejavaslatok, amelyeknek kiindulópontja a támadás szentesí­tése, semmiesetre sem fogadhatók el. A német kancellár beszédében meg­nyilvánuló javaslatok bizonytalanok és nem körülhatároltak és emellett semmi olyant nem tartalmaznak, amiből arra lehetne következtetni, hogy a Csehszlovákiával és Len­gyelországgal szemben elkövetett igazságtalanságokat jóváteszik. Oroszország 17 és fél tonna aranyat adott Németországnak A moszkvai rádió csütörtökön dél­után közölte, hogy október 10. és 11. között a német gazdasági kül­döttség tárgyalásokat folytatott Moszkvában az illetékes szovjet hatóságokkal. Számos kérdésben máris mindkét fél számára kielé­gítő megegyezés jött létre. London, október 12. A Daily Mail közgazdasági szer­kesztője azt írja, hogy Oroszország 4,800.000 font értékben 17 és fél tonna aranyat adott Németország­nak. A finn miniszterelnök nyilatkozata Finnország miniszterelnöke a külföldi sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a fiún állam nem a világháborúnak köszönheti területét és nem rendel­kezik olyan hibákkal, mint egyes, a világháború után létesült államok, amelyekben nagyszámú nemzeti ki­sebbség él. Finnország egységes nemzeti állam, amely idegen népet nem kebelezett be. Kijelentette vé­gül a miniszterelnök, hogy Finn­ország senkit sem akar fenyegetni védelmi intézkedéseivel.—Nem akar­juk zavarni a jó szomszédi viszonyt, de meg kell védeni magunkat, — fejezte be nyilatkozatát a kormány­elnök. Az Egyesült Államok kormánya a finn szabadságért Az Egyesült Államok kormánya nyilatkozatot adott ki, amely Szovjet- oroszországhoz szól és ebben Ame­rika kormánya azt a reményét fe­jezi ki, hogy a mostani tárgyalások nem fogják megzavarni Szovjet- oroszország és Finnország között a békés viszonyt. Amerika fellépése Finnország érdekében természetesen csak erkölcsi síkon mozog. Norvégia, Dánia és Svédország együttes fellépése a szovjetkormánynál Norvégia, Dánia és Svédország kormányai együttes lépést tesznek a szovjet-kormánynál és remélik, hogy a tárgyalások következtében nem változik az a független és sem- legességi politika, amelyet Finn­ország folytatni akar. Páris szerint Svédország fegyverrel támogatná Finnországot komoly veszély esetén Párisban attól tartanak, hogy a finn ügy súlyos nemzetközi bonyo­dalmakat idéz elő. Lehetségesnek tartják Párisban, hogy Svédország komoly veszély esetén fegyverrel támogatná Finnországot. Általános nézet az is, hogy a finn-szovjet ügy elmérgesedése bonyodalomba so­dorná az úgynevezett oslói államok blokkját is, amelynek Finnország tagja. Olaszország és Amerika tegnap ünnepelték Colombus Kristóf partraszállásának évfordulóját Rómában az Olasz—Amerikai Kör nagytermében tegnap ünnepelték Columbus Kristóf partraszállásának évfordulóját. Az ünnepségen az olasz kormány egyik miniszterével képviseltette magát. Amerikában is számos helyen volt ünnepség ez alkalomból és mindegyik ünnepsé­gen a béke fenntartását követelték. Csak biztosítékok esetén ... szág megadja a Chamberlain által követelt biztosítékokat. A Press Association szerint csak akkor lehetséges komoly béketár­gyalások megkezdése, ha Németor-

Next

/
Thumbnails
Contents