Eger - napilap, 1939/2

1939-10-11 / 161. szám

Eger, L. évfolyam, 161. szám, ÄBA 8 FILLÉR ♦ Szerda # Trianon 20, 1939. október 11. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő SO fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Daladler háborús beszéddel válaszolt Hitler békejavaslataira Daladier miniszterelnök kedden este 8 órakor rádióbeszédet mon­dott, amelyet valamennyi francia rádióállomás közvetített. A miniszterelnök beszéde elején visszapillantást vetett a hadművele­tekre és megállapította, hogy a szövetségesek katonái egy hónap óta ellenséges területen harcolnak. Végig a haderő napról-napra tanú­bizonyságát adta rátermettségének, Franciaország és Nagybritannia fel­tétlenül uralkodik a tengereken. A szövetséges haderők sok6zer tonna Németországnak szánt árut foglal­tak le és egyben biztosították az anyaországok és a tengerentúli bir­tokok közötti közlekedést. Az an­golok minden erejükkel támogatják a franciákat. Ssm Franciaország, sem Anglia nem azért lépett hábo­rúba, hogy ideológiai keresztes had­járatot indítson, hanem háborúra kényszerült, mert Németország rá akarta kényszeríteni uralmát Euró­pára. Ausztria, Csehország és Len­gyelország csak egy-egy állomás volt azon az úton, amely Francia- ország és az egész Európa szolga­ságához vezetett volna. Daladier Chamberlain csütí Sir John Simon kincstári kancellár az alsóházban Attlee őrnagy mun­káspárti képviselő kérdésére kijelen­tette, hogy Chamberlain miniszter- elnök nyilatkozatát a jelenlegi hely­zetről nem szerdán, hanem csütör­tökön mondja el. megállapította, hogy az a béke, a- melyről most beszélnek, német béke. Franciaország nem bízhatik abban az Ígéretben, hogy Németországnak ezenkívül nincs területi követelése, mert ugyanezt hallotta már Auszt­ria, a szudétavidék és Csehország elfoglalása után is. Franciaország mindaddig harcolni akar, amíg nincs kellő biztosíték arra, hogy nem vál­toztatják meg minden hat hónapban a helyzetet. A béke csak kölcsönös biztosítékok alapján jöhet létre, ki­zárva minden meglepetést és min­den leigázási kísérletet. Franciaországra rákényszerí tették a háborút, s a harcot addig foly­tatja, amíg a biztonság végleges garanciáját megkapja. A legegyszerűbb katonától a leg­főbb katonai vezetőig minden fran­cia megérti, milyen veszélyt rejt magában, ha Franciaország a meddő ígéretekben bízva, letenné a fegy­vert és ezzel rövid idő múlva újabb támadásnak tenné ki magát. Ha ezt megtenné a francia kormány, egyet­len francia sem bocsátaná meg, hogy védtelenül hagyták Francia- országot. 'tökön nyilatkozik A kincstári kancellár hozzátette, hogy az időpont elhalasztása lehe­tővé tette, hogy a domíniumok kor­mányaival tanácskozást folytassa­nak. A hadügyminiszter szerdán megteszi bejelentett nyilatkozatát. Hitler: Nem fognak minket sem a harctéren legyőzni, sem gazdaságilag megsemmisíteni, sem lelkileg megtörni Hitler vezér és kancellár kedden a berlini sportpalotában megnyitotta a német nép 1939—40. téli segítő mozgalmát. Emlékeztetett arra, hogy az intézmény alapgondolata a népnek az önsegélyezésre való fel­hívása volt. — A sors most — mondotta to­vább — arra kényszerít bennünket, hogy a birodalom védelmére fegy­vert fogjunk. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, eggyel azonban tisztá­ban vagyunk, a világ egyetlen ha­talma sem tudja ezt a Németor­szágot ismét térdre kényszeríteni! Nem fognak minket sem a harcté­ren legyőzni, sem gazdaságilag megsemmisíteni, sem lelkileg meg­törni. Semilyen körülmények kö­zött sem érik el, hogy Németor­szágot bármikép is megadásra bír­ják. — Kifejezésre juttattam békekész­ségünket. Németországnak nincs semmi oka arra, hogy háborúskod­jék nyugati ellenfeleivel szemben. Ezek nevetséges ürügyeket hoztak fel a háború megindokolására, Né­metország azonban el van szánva arra, hogy békeajánlatának eluta­sítása esetén felveszi a harcot, a- melyet mindenképpen végig fog küzdeni. Vilnát visszakapta Litvánia a Szovjettel kötött szerződés értelmében Az elmúlt éjszakán véget értek a tárgyalások Litvánia és Szovjet- oroszország között. Az egyezmény fontosabb pontjai a következők: Vilnát visszakapja Litvánia. Mind­két szerződő fél katonai segítség­ben részesíti egymást, ha egy har­madik hatalom egyiket megtámadja. A szerződés 15 évre szól. Vilna azonban a jelenlegi szerződés fel­mondása után is Litvánia tulajdona marad. «Köztudomású, hogy Erdélyben 1.700.000 főnyi magyar kisebbség él...» A Tribuna keddi cikkében a magyar—román viszony alakulásá­val foglalkozik. A Magyarország és Románia között létrejött enyhülés megelégedést keltett — írja a lap. A magyarok tudatában vannak jo­gaiknak, de nem törekednek arra, hogy azokat erőszakosan érvénye­sítsék és még bonyolultabbá tegyék a tragikus európai helyzetet. Köz­tudomású, hogy Erdélyben 1 millió 700 ezer főnyi magyar kisebbség él. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a magyarok szívükön viselik az erdélyi magyarság jövőjét és biztosítani akarják az erdélyi ma­gyarság jogait. Csáky István gróf külügyminiszter olyan javaslatokat terjesztett elő, melyek kiküszöbölik a magyar kisebbségek panaszait. Megkezdték a lettországi A német és lett kormányok kö­zött létrejött egyezség értelmében mindkét állam kicseréli egymás ki­sebbségeit. Mintegy 62.000 német él Lettországban és ezeket három A cikk ezután a magyar-jugoszláv kapcsolatokról ír. A magyar kor­mány azt javasolta a belgrádi kor­mánynak, hogy dolgozzanak ki kisebbségi egyezményt. Nincs ki­zárva, hogy ez már a legközelebbi jövőben meg is történhetik. Oroszország új határai következ­tében Európában új egyensúlyi hely­zet állt elő. Az új helyzetben Bul­gáriát is figyelembe kell venni. Nagy fontossága van Budapest és Szófia kitűnő kapcsolatainak. A Corriera della Sera budapesti tudósitója szerint Gafencu román külügyminiszter egyezményterveze­tet juttat el a magyar kormány­hoz, amelyet a belgrádi kormány is helyesel. németek hazaszállítását hét alatt hazaszállítják a birodalom­ba. A lett kikötőkben már meg is jelent 14 nagy német hajó a néme­tek elszállítására. Hómai vélemény Daladier rádióbeszédéről Rómában nagy figyelmet keltett Daladier francia miniszterelnök teg­nap este elhangzott rádióbeszéde. A sajtó megállapítja, hogy Daladier megfelelt arra a kérdésre, hogy mik Franciaország háborús céljai és azt is látják belőle, miképpen viselkednék Franciaország egy kon­krét német békeajánlattal szemben. Rómában a francia miniszterelnök beszédét úgy ítélik meg, hogy bár elutasító, mégis mérsékelt hangú és alkalmas arra, hogy ne növelje az ellentéteket.-“* *“- ­........- *■■- *............— —— —- —- —— —— —- -..........—- r-- r rrtr_rnr_rnr_n. M ikor lehet lengyel menekülteket mezőgazdasági munkára alkalmazni Felhívás az őszi mezőgazdasági munkák zavartalanságának biztosításával kapcsolatban Azokkal a kívánságokkal kapcso- csolatosan, hogy az őszi mezőgaz­dasági munkákra lengyel menekül­tek alkalmaztassanak, a Tiszajobb- parti Mezőgazdasági Kamara fel­hívja a gazdaközönség figyelmét a m. kir. földművelésügyi miniszter azon körrendeletére, mely szerint a mezőgazdasági munkaerők iránti kereslet kielégítésének biztosításá­ról a minisztérium kebelében léte­sített Országos Gazdasági Munka­közvetítő Iroda és helyi szervei gondoskodnak. Az Iroda elsősorban a belföldi munkaerő kínálattal igyekszik a je­lentkező keresletet fedezni, és csak arra az esetre, ha az őszi mező- gazdasági munkák zavartalansága és idejében elvégzése igy nem lenne biztosítható, tétetett lehetővé, hogy az Iroda az igénylő munkaadó ré­szére menekülteket is közvetítsen. Éppen ezért ily esetekben a munka­adók forduljanak az Országos Gaz­dasági Munkaközvetítő Irodához Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11.

Next

/
Thumbnails
Contents